Jó és rossz.
Egy régi indián legenda szerint, az öreg indián meséli a kis indián gyereknek, hogy minden ember elméjében, két farkas lakozik. Egy jó farkas, amelyik olyan, mint egy jámbor kutya, aki mindig a gazdáját szolgálja. Folyamatosan örömöt okozva számára. Valamint, egy vad farkas, amelyik teljesen kezelhetetlen és még a gazdáját sem kíméli. A kis indián gyermek első természetes kérdése az volt, hogy akkor, végül is, „melyik lehet az erősebb farkas”? Mire az öreg indián bölcsen azt válaszolta neki, hogy az, amelyiket éppen táplálod, amelyiket élteted a szellemi gondolataiddal.
Analógiás értelemben véve, a kereszténység tanításaiban is megjelenik ez a történet valamilyen formában. Mint a jónak és rossznak a mentális lehetősége az elménkben. Tulajdonképpen, Isten és az ördög mentális viszonyáról van szó. Amelynek értelmében, mindig annak a mentális hatalomnak biztosítunk lelki erőt, amelyiket szellemi szinten éppen tápláljuk. Amelyiket szellemi szinten éltetjük. Mert az elménkben tudatosodó szellemi gondolataink hatására vesznek fel megfelelő polaritást, a lelki érzéseink. Így a kellemes szellemi gondolatainkhoz, a lelki érzéseink pozitív polaritást nyernek. Mentális módon etetve, éltetve a jó dolgok és események elvi lehetőségeit az elménkben. Míg a kellemetlen szellemi gondolatainkkal, a számunkra rossz dolgok és események kialakulási lehetőségeit szorgalmazzuk. Mert a kellemetlen szellemi gondolataink hatására, mindig negatív polaritást vesznek fel a lelki érzéseink az elménkben.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy mindig a szellemi szinten kifejezésre juttatott hiteinkbe ágyazott lelki érzéseink határozzák meg azt, hogy milyen valóságot tapasztalhatunk meg. Ilyen értelemben véve, a kellemes szellemi gondolatainkkal, teremtésre méltó, pozitív lelki érzéseket aktivizálhatunk az elménkben. Mert pozitív hiteket alkotunk velük. Szép és jó dolgok és események megvalósulási lehetőségét szorgalmazva ez által. Míg a kellemetlen szellemi gondolataink mentális hatására, csúf és rossz dolgok és események megvalósítására alkalmas, negatív lelki érzéseket hozunk működésbe. Negatív hitekbe ágyazott, negatív lelki érzésekkel.
Vagyis, a sorsunk megtapasztalható dolgait és eseményeit, mi magunk szabályozzuk, a szellemi gondolataink segítségével. Mert a lelki érzéseinknek, mentális erőértéke van. Vagyis, szellemi gondolataink informatív értékei által irányítható mentális erőhatások azok. A megtapasztalható valóságunk kialakítására alkalmas, mentális munkavégző képességek. Mert a lelki erő, mindig elvégzi azt a mentális munkát, amire a szellemi gondolataink informatív értékeivel irányítjuk őket. Hiszen az érzéseink, a lelkünkből származnak, az életünk intelligens energiájából.
Ha pedig, most arra gondolok, hogy a lélek által, Isten élteti az értelmes embert, a teremtő, akkor a lelki érzéseink, az Isteni teremtés aktusát végzik el az életünkben. Mégpedig, kizárólag a mi szellemi szintű irányításunk alatt. Ezért, a szellemi szinten kifejezésre juttatott hiteink valósulnak meg, az életünk sorsszerű folyamataiban. Teljesen függetlenül attól, hogy azokat a hiteinket, pozitív vagy negatív lelki érzésekkel töltöttük fel. Mint a hiteinkbe ágyazott lelki erőhatások, mindenképpen a megvalósulásuk felé fognak törekedni. Így a megtapasztalás lehetősége, bennünket jutalmaz vagy terhel.
Úgy is mondhatnám, hogy a szellemi gondolataink informatív értékeinek a segítségével, lelki érzéseket „vetünk” el, és az „aratás” lesz, az ilyen módon formált hiteink megtapasztalási lehetősége. Akár jó, akár rossz az számunkra. Ebből kifolyólag, nekünk kell a saját érdekünkben, mindig kellemes szellemi gondolatokat választanunk ahhoz, hogy állandóan szép és jó dolgok és események képezzék, a sorsunk folyamatos menetét. Pozitív lelki érzésekkel táplált, pozitív hitekkel. Isteni rendben.
Mert a sorsunk, nincsen előre meghatározva, vagy megírva. Mi magunk „írjuk” az által, hogy a megtapasztalható valóságunkat, mindig az elménkben formálható hiteink szerint alakítjuk. Mivel azonban, minden értelmes ember hiteket formál az elméjében, ezért a sorsszerű életeseményeink, teljesen összefonódnak a megtapasztalás során. Másképpen fogalmazva, minden reális elképzelésünkkel meghatározott hitünk, úgy alakítják a sorsunk menetét, hogy közben azok, mások sorsszerű életmenetét is képesek befolyásolni. Jó vagy rossz irányba.
A mi ősi magyar nyelvünk, megőrizte számukra, az „Isten éltessen” kifejezésbe kódolt jó kívánságunkat. Így név és születésnap alkalmával, szinte minden jó magyar ember, ezt a jókívánságot tolmácsolja az ünnepelt embertársának. Nagyon sok esetben, még a keresztény tanításokban hitetlen emberek is. Így ez a számunkra természetes jókívánság, tovább öröklődik a nemzedékeink között.
Amikor ezt kívánja nekünk valaki, akkor gyakorlatilag arra hívja fel a figyelmünket, hogy az intelligens elménkben, mindig olyan kellemes szellemi gondolatokat tudatosítsunk, amelyek mentális hatására, a bennünket éltető Isten, számunkra szép és jó dolgok és események megtapasztalási lehetőségeit teremtse meg nekünk. Mert, amíg az elménkben, a kellemes szellemi gondolatainkkal, számunkra szép és jó dolgokról és eseményekről elmélkedünk, addig a bennünket éltető Istent „etetjük”. Ahogy azonban, a lélek által Isten éltet bennünket, úgy a kellemes szellemi gondolatainkkal, mi magunk is éltetjük önmagunkban Istent. Tökéletes mentális szinkronban élve egymással.
Amikor azonban, az elménkben tudatosított szellemi gondolataink kellemetlenek, akkor az Isteni szándékkal ellentétben, az ördögöt tápláljuk. Aki az alantas szellemi gondolataink által, negatív polaritást biztosít, a teremtésre alkalmas lelki erőhatásainknak. Így mentális módon éltetjük. Ezért, a kellemetlen szellemi gondolatainkhoz társuló negatív lelki érzéseinkkel, számunkra rossz dolgok és események megvalósulási lehetőségeit teremtjük meg. Mert negatív hitet formálunk az elménkben. Ezért állítják a keresztény tanítások azt, hogy az elménkben, nem szolgálhatunk egyszerre két urat. Vagy az Istent éltetjük, etetjük mentális módon, vagy az ördögöt. Ezt mindig mi magunk döntjük el. Teljesen szabad akaratunkból.
Mert az Isteni eredetű lélek által éltetett értelmes lényekként, szabad akarattal rendelkezünk. Ez nem jelenti azt, hogy bármit megtehetünk, hanem csak arra utal, hogy az elképzeléseink által formálható hiteinket, úgy alakíthatjuk, ahogy csak akarjuk. Mert ebbe a szellemi szinten elvégezhető mentális munkánkba, még az Isten sem szól bele. Hiszen, ha beleszólna, akkor bennünk, önmaga anyagi szintű létezését korlátozná. De Isten, mint az abszolútum, nem szorul semmiféle korrekcióra. Még bennünk sem. Ezért szabad a szellemi szintű akaratunk.
De, ahogy Isten éltet bennünket a lélek által, úgy a lelki vágyainkon keresztül, mindig megüzeni számunkra az Ő saját akaratát. Minden esetben, amikor probléma elé állít bennünket az élet. Annak az intelligens lehetőségnek a mentális képét üzeni meg a lelki vágyainkban, ami boldoggá tehetne bennünket. Nincs is más dolgunk, mint valóságosnak elképzelni a lelki vágyainkban rejlő Isteni szándékokat. Valóságosnak olyan módon, hogy önmagunkat is beleképzeljük, a vágyaink szerint kívánatos dolgok és események képzeletbeli terveibe. Isten tulajdonképpen, erre szánta bennünk az intelligens szellemi képességeinket.
A mi relatív képességű elménk ugyanis, abszolút lehetőségekkel rendelkezik, amikor képzeletet alkotunk benne. Hiszen, bármit el tudunk képzelni magunknak valóságosnak, amit csak akarunk. Így a képzeletalkotás mentális lehetősége, már Isteni hatáskör az elménkben. Éppen arra való, hogy a reális képzelet segítségével, teremtésre méltó hiteket formáljunk az elméinkben. A lelki vágyainkban kódolt, reánk irányuló Isteni szándékokat követve.
Ahogy az elménkben, tudatosodnak az Isten reánk irányuló szándékát biztosító lelki vágyaink, amint probléma elé állít bennünket az élet, úgy szinte minden esetben megszólal bennünk a „kisördög” hangja is. A szellemi szintű hátsó gondolataink formájában. Valamilyen rosszindulatú vagy hamis javaslattal. Aminek a bekövetkezése, legfeljebb némi kárörömöt biztosíthat számunkra. Mert olyan dolog vagy esemény lehetséges megvalósulására irányul, ami valamilyen kárt képes okozni annak, aki miatt a problémánkat el kell szenvednünk.
Ilyenkor kristályosodik ki a szabad akaratunk kérdése. Mert, szinte azonnal el kell tudnunk dönteni azt, hogy a lelki vágyaink szerint megüzent Isteni akaratot követjük-e a szellemi gondolatainkkal, vagy a kisördög által üzent kellemetlen hátsó gondolatainkat. Mert az Isteni eredetű lelki vágyunk követése, mindig abszolút boldogságot eredményez számunkra. Míg a kisördög üzenetének a szellemi szintű követése, legfeljebb relatív kárörömmel kecsegtethet.
Vagyis, a tudatos elménkben, nekünk kell eldöntenünk azt szabadon, hogy szellemi szinten, melyik üzenetet fogjuk a reális képzeletünk szintjére emelni. Mivel azonban, minden esetben, mi magunk hozzuk meg a döntésünket, teljesen szabad akaratból, ezért a felelősség is bennünket terhel. Vagyis, a lelki érzéseink „vetése” után, miénk lesz az „aratás” kényszere is. A megtapasztalás kényszere. Mert, „Ki mint vet, úgy arat.”. Erre utal, a mi bölcs ősi magyar közmondásunk is.
Az elménkben tudatosodó kisördög hangja tehát, olyan hátsó gondolat, ami a saját szellemi képességünk alantas terméke. Viszont, szellemi gondolatként, mégis alkalmas arra, hogy a lelki érzéseinket irányítsa. Az Isteni eredetű pozitív teremtés ellenében, a negatív hatású káros teremtés lehetősége felé. Ettől válik az ördög, Isten ellenfelévé a teremtés folyamatában. Ahol a szellemi szinten éltetett ördög, a lelki szintű Isten teremtési folyamatait képes befolyásolni. Többnyire igazságnak látszó félrevezetésekkel, megtévesztésekkel, és hamis igazságok látszatával.
Ennél fogva az ördög, valójában nem Isten azonos rendű és rangú ellenfele a gyakorlatban, hanem csak a mi elménkben válhat ellenféllé Isten számára, ha teremtésre alkalmas lelki erőt biztosítunk neki. Mert Isten, lelki eredetű adottság számunkra. Míg az ördög, csupán a mi szellemi képességeink alantas gondolatait képviseli az elménkben.
Az elménkben formálható reális elképzeléseinkkel etetjük, éltetjük azokat a lelki érzéseinket, amelyeket az Isteni vagy az ördögi teremtés hatáskörébe rendelünk. Mégpedig úgy, hogy a szellemi szintű elképzeléseink által, kifejeződésre juttatott hiteket formálunk a lelki vágyaink számára. Ilyen módon, a szellemi gondolataink informatív értékei fogják mentális módon irányítani, a tudatosan hozzájuk csatolt lelki érzéseink mentális erőhatásait. Amelyek a megvalósulás elvi lehetőségét szorgalmazzák.
Mert a kifejezésre juttatott hiteink, már olyan mentális módon kialakított képzeletbeli terveink az elménkben, amelyekben a lelki érzéseink nyernek konkrét módon meghatározott céltudatosságot. Így olyan megtapasztalható valóság kialakulási lehetőségére irányulnak, amit a reális azaz, valóságos elképzeléseinkben határoztunk meg. Így lehet a hitünk, a még nem is látható dolgokról és eseményeinkről való szilárd meggyőződésünk. Mert az elménkben, mint mentális módon elképzelt terveket, már tisztán láttuk. Képi vagy filmszerű formájában.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy amiben az ember nem hisz, az valójában elképzelhetetlen számára. Mert arról, nincsenek szellemi gondolatatok által meghatározható informatív értékei. Így képzeletbeli mentális formát sem képezhet az elméjében. Ennél fogva, csak abban hihetünk igazán, amit a reális elképzelés szintjén, tudatosan ki is tudunk fejezni. Képi vagy filmszerű mentális formát öltve az elménkben. Ahhoz tehát, hogy a lelki vágyunkban tudatosodó Isteni akarat, a megvalósulása felé tudjon törekedni az életünkben, éppen arra van szükségünk, hogy a szellemi gondolataink segítségével, el is tudjuk képzelni azokat valóságosnak. Vagyis, az elképzelés által, nekünk kell szellemi szinten irányítani, az ilyen módon tudatosodott lelki érzéseinket. Mert a szellemi szintű elképzeléseink nélkül, soha nem fognak azok, a megtapasztalható valóságunk felé irányulni. A szellemi szintű tudatos irányításunk hiányában, csak egyszerű sóvárgásokká silányulnak a lelki vágyaink. Olyan mentális erőhatásokká, amelyek bennünk, a jogosnak látszó hiányérzetet erősítik és tartják fenn.
Ezért, minden esti imád arról szóljon, hogy tudatosan képzelj el a szellemi gondolataid informatív értékeivel, olyan mentális képi vagy filmszerű formákat, amelyeket másnap szeretnél megtapasztalni. Tervezd meg a másnapi dolgaid és eseményeid, számodra ideális formai lehetőségeit. Majd, amikor ezt a mentális munkádat elvégezted, térj nyugalomra és aludj békében. Azzal a biztos tudattal, hogy az Isten által megüzent vágyaid szerint alakítottad az elképzeléseidet, amelyek ez által, mint kifejeződésre juttatott hiteid jelentek meg. Vagyis, a vágyaidban jelentkező Isteni szándékkal, szinkronba hoztad a szellemi szinten biztosított szabad akaratodat.
Mert a hited, olyan lelki érzésedet képviselik, amit már a szellemi gondolataiddal irányítasz. Vagyis, a szellemi gondolataid informatív értékei irányítják értelmes módon, a lelki érzéseid mentális erőhatásait, a megvalósulásuk érdekében. Ezért törekszik, az ilyen módon kifejeződésre juttatott hitünk, a megvalósulása velé. Mert az így kialakított hiteink, mint EEG agyi mágneses hullámaink jelennek meg. Amelyekben a mágneses hullámhossz informatív értékét, a szellemi gondolataink biztosítják, míg a mágneses frekvencia energiaértékét, az általuk irányított lelki érzéseink mentális erőhatásai garantálják.
A mágneses hullámokban a hatásterjedés sebessége, a fény sebességével egyenlő. Miközben, az elektromos anyagi rendszerekben, legfeljebb egyharmadnyi fénysebességet érhet el. Így az EEG agyi mágneses hullámként megjelenő hited által, a képzeletedbe ágyazott lelki érzéseid informatív értékei, előre mennek a te anyagi eseményeid elé. A fény sebességével. Majd az Univerzum mágneses terében, beállítják számodra azokat az induktív paramétereket, amelyek alapján az elektromos anyagi eseményeknek meg kell történniük. Így, amíg alszol a hited, megalapozza számodra a megtapasztalás gyakorlati lehetőségét. Amit másnap, meg is tapasztalhatsz. Isteni rendben.
Mert az abszolút létezés, kétféle valóságon alapszik. Egyfelől, van az elektromos tulajdonságokkal rendelkező objektív anyagi valóság. Másfelől pedig, van a mágneses alapot képviselő szubjektív valóság. Itt, a mi bioszféránkban, ez a kétféle valóság, mindig együtt mutatkozik meg. Mágneses módon kitöltve, az elektromos anyag atomjait, és az azok által biztosított szerkezetek belső tereit is. Mert az összetett szerkezetű elektromos anyagi minőségek, olyanok a mágneses alaphalmaz számára, mint a nagyon laza szerkezetű szivacsok. Így a mágneses alaphalmaz tölti ki és öleli körül, az elektromos anyagi minőségeket.
Ahogy azonban, felfelé haladva elhagyjuk a légterünket, akkor az anyagi minőségek nélküli kozmikus térbe kerülünk. A bolygó és csillagközi térbe. Amelyiknek már, nincsen elektromos vonzata. Mert az, már az Univerzum tisztán mágneses birodalma. Vagyis az űr, a bolygó és csillagközi tér, nem más, mint az a mágneses alaphalmaz, amelyik létezési, mozgási teret biztosít, a benne és belőle megnyilvánult, összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok számára. Amit az objektív anyagi valóság képvisel.
Ezért, az elmédben megjelenő EEG agyi mágneses hullámaidban kódolt hiteid, megkeresik azokat a kozmikus szintű mágneses hullámokat, amelyek amúgy is induktív módon működtetik az elektromos anyagi részhalmazokat. Mindegyiket a képzeletünkben meghatározott hullámhossz alapján. Majd azokkal a kozmikus szintű mágneses hullámokkal interferálva, kölcsönhatásba lépve, beállítják számunkra azokat a képzeletbeli feltételeket, amelyeket éppen mi magunk határoztunk meg. Így a sorsszerű megtapasztalás anyagi lehetősége, mindig a hiteink által meghatározott módon fog alakulni.
Ez a mágneses alaphalmaz, amelyikben a kozmikus szintű mágneses hullámok hullámhosszai révén, információk alakulhattak ki, tárolódhatnak el, és induktív módon közlődnek az elektromos anyagi részhalmazok felé, elmének és memóriának minősül egyben. Mégpedig, az Univerzum abszolút Elméjének és Memóriájának. Amelynek, szintén abszolút értékű Öntudata és Tudatossága van. Ezt a kozmikus szintű Tudatosságot nevezik a keresztény tanítások Istennek.
Isten a teremtő. Aki önmaga mágneses valóságából, induktív módon megteremtette az összetett szerkezetű elektromos anyagi minőségeket. Majd induktív módon, működésben is tartja azokat. Így az emberi lélek nem más, mint a reánk irányuló kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciája. Amelyben az életünk energiája irányul felénk. Ez az életenergia biztosít számunkra, induktív módon olyan életerő impulzusokat, amelyek a vitalitásunkat, a tetteinkre kész életerőinket tarják fenn, amíg élünk.
A kozmikus szintű mágneses hullámok, miközben induktív módon működtetik az elektromos anyagi minőségeket, egyfajta kvantális módon kifejezhető torlónyomással terhelik azokat. Ez a kozmikus eredetű induktív torlónyomás, egy átlagemberre vetítve, körülbelül 21 grammnyi súlynak felel meg. Ezt a súlyban meghatározott hiányt észlelik a tudományos szakamberek, amikor egy ember meghal. Mert, ahogy az emberi testre ható kozmikus szintű mágneses hullám frekvenciája megszűnik, eltűnik róla az a súlyérték is, amit a mágneses hullám induktív torlónyomásának a hatása tartott fenn.
Isten tehát, nem csupán éltet bennünket a lélek által, hanem éppen arra vár, hogy mi is éltessük Őt, a szellemi gondolataink által meghatározható elképzeléseink révén, a lelki vágyainkból formált hiteinkbe ágyazott kifejezéseivel. Mert Isten a Genezis időszakában, mindent megteremtett, ami az objektív anyagi létezéshez szükséges volt. Azóta pedig, az emberek hiteinek a teremtője. De az elménkben formálható hiteinket, nekünk kell szinkronba hozni, az Isteni teremtés minőségével. Ami mindig pozitív. Ezért kell a lelki vágyainkat, mindig a kellemes szellemi gondolataink segítségével elképzelnünk valóságosnak.
A jó és a rossz farkas, vagy az Isteni és az ördögi teremtés lehetősége tehát, az elménkben van. Szabadon dönthetünk a felől, hogy melyikről elmélkedünk szellemi szinten. De azt tudnunk kell, hogy amelyik mellett határozunk, éppen azt éltetjük az életünkben. Vagyis, azt aktivizáljuk lelki szinten.
Mivel az emberek nem ismerik még ezt a mentális szabályt, ezért az elméjükben formálható hiteiket, éppúgy szabályozzák a pozitív lelki vágyaik, mint a negatív indulataik. Ilyen módon pedig, hol a jó, hol a rossz farkast éltetve szellemi szinten. Vagy a pozitív Isteni teremtést szorgalmazva, vagy pedig, az ördögnek biztosítva negatív teremtő erőket. Ilyen módon, mi magunk váltogatjuk a teremtés folyamatát. Hol a jó, hol a rossz irányba.
Sajnos, ma még, nem minden ember gondolkodik, kizárólag kellemes szellemi hozzáállással. Így a folyamatos teremtés által, pokollá tesszük néha egymás életét is. A helyett, hogy a Paradicsomban élnénk. Isten nekünk teremtett anyagi világában. Ahol az Isteni és az emberi akarat, egymással szinkronizált módon újra együtt „járhat”, a teremtés folyamatában. Mert, amíg a lelki vágyainkat fejezzük ki a szellemi gondolataink segítségével, addig minden esetben szinkronba hozzuk a teremtés lehetőségét, az Isten reánk irányuló szándékával.
Amikor tehát, a keresztény vezérima szerint azt imádkozza valaki, hogy „Legyen meg a Te akaratod”, akkor valójában arra utal, hogy történjen minden a vágyaiban jelentkező Isteni szándék alapján. Vagyis, szellemi szinten felkészült arra, hogy a vágyaiban jelentkező Isteni szándék szerint éljen. Szellemi szinten etetve, éltetve ez által, azt az Isteni minőséget, akinek a lélek által, az életét köszönheti. Az ilyen Istentudatos életvitelnek, mindig meg van a gyümölcse. Mert állandóan boldogságot eredményez. Isteni rendben. Mert a mentális lehetőségek ismeretében, tudatosan a jót választotta. A nyilvánvalóan rossz ellenében. Csak így lehet bárki Úr az elméjében.
Matécz Zoltán
2022.08.24.
