Tökéletes számok.
A számelmélet alapja az, hogy a természetes egész számokat valamilyen logikus, matematikai mennyiséget meghatározni képes rendszerbe sorolja. Így alapvetően kétféle szám létezik. Szerintem, az egyes szám, mint az abszolútnak tekinthető teljességnek, a végtelenségnek, az egységnek az oszthatatlan részét képviselő, egységnyi mértékű abszolút számértéke. Valamint, az egyesek multiplikatív sokszorozása által létrehozható relatív számok összessége. Amelyek a teljességig, a végtelenig, az abszolút egységig tartanak. Ilyen módon, az abszolút értékű egyestől nagyobb természetes számok, mind egy szálig, természetes relatív egész számoknak minősülnek.
De a nulla szerintem, nem természetes szám, mert semmiféle mennyiségi szintű matematikai értéke nincsen. Oly annyira, hogy még számnak sem nevezhető. Mert nem sorolható be, sem a pozitív, sem pedig, a negatív természetes egész számok közé. Így a matematika, érték nélküli neutrális szimbóluma csupán. Éppen az a feladata, hogy egy relatív számsorban, a nullával jelzett pozícióban, azt jelezze számunkra, hogy ott nincsen semmiféle matematikai értéket képviselő mennyiség.
Mert a nulla matematikai szimbóluma, nem tartalmaz egyetlen egy darab abszolút értékű egyes számot sem. Úgy is mondhatnám, hogy matematikai szempontból véve, teljesen értéktelen. Mert az egyes szám szimbólumához tartozó alapérték sincsen meg benne egyszer sem. Ezért lett a szimbolikus jele, logikus módon, a teljesen üres állított ellipszis alakzat. Az abszolút teljességet képviselő egységnyi mértékű alapmennyiség teljes hiányára utalva.
Ez után a számokat, a paritásuk szerint lehet még felosztani. Páros és páratlan számokra. Páros számoknak minősülnek azok, amelyek kettővel oszthatók. Az összes többi, páratlannak minősül. Viszont a nullát, a páros számok közé sorolta a számelmélet. Mert szerintük a nulla azért páros, mert a kettőnek többszöröse. Hiszen 0*2=00. De a nulla ilyen értelemben véve, minden számnak a többszöröse. Mert a nulla szorzása, mindig nullára végződik. A szorzás tényétől a nulla, még mindig értéktelen marad matematikai szinten.
A matematikai meghatározás alapján, végtelenül sok páros, és végtelenül sok páratlan szám létezik. Csakhogy, ha a relatív számsor az abszolút értéket képviselő egyes számtól, a végtelen abszolút egységéig tart, akkor a páros és páratlan számok, nem bírhatnak végtelen sok lehetőséggel külön-külön. Hanem éppen ellenkezőleg, fele-fele arányban képviselhetik csak a relatív számsorban, a végtelenségig tartó szimbolikus pozíciókat. Vagyis, éppen 50%-ban.
Majd az oszthatóságuk alapján, prímszámokra és összetett számokra csoportosították őket. Így prímszámoknak, azaz törzsszámoknak hívják azokat a természetes egész számokat, amelyek egynél nagyobbak és csak két osztójuk van. Az egyes abszolút számmal, és az önmaguk relatív számértékével oszthatók csupán. Így a matematikai állítások alapján, végtelen sok prímszám létezik. Itt vannak a prímszámok 100-ig.
2,3,5,7,11,13,17,19,23,29,31,37,41,43,47,53,59,61,67,71,73,79,83,89,91,97…
Ezzel szemben, az összetett számok, olyan relatív természetes egész számok, amelyeknek az egyes abszolút számon és önmagukon kívül, létezik más egyéb osztójuk is, a relatív természetes egész számok között. Így a matematikai állítások alapján, végtelenül sok összetett szám létezik. Itt vannak az összetett számok 100-ig.
4,6,8,10,12,14,15,16,18,20,21,22,24,25,26,27,28,30,32,33,34,35,36,38,39,40,42,44,45,46,48,49,50,51,52,54,55,56,57,58,60,62,63,64,65,66,68,69,70,72,74,75,76,77,78,80,81,82,84,85,86,87,88,90,92,93,94,95,96,97,98,99…
Itt valójában, teljesen hasonló a helyzet, mint a paritással megosztott számok esetében. Ahol a végtelenség abszolút egységéig tartó relatív számsor, fele-fele arányban képviseltetheti csak magát, páros és páratlan minőségekben. Mert, ha a természetes egész számok relatív halmaza a végtelenig tart, akkor a belőlük kiválogatható prím és összetett számok mennyisége, nyilván nem lehet szintén végtelen. Vagyis, nem mondható az, hogy „végtelen sok prímszám létezik”, és így nem mondható az sem, hogy „végtelen sok összetett szám lehetséges”.
Mert a százig kiválogatott prím és összetett számok mennyiségi arányából kiderül, hogy legalább háromszor annyi összetett szám létezik, mint amennyi prím. Az a tény pedig, hogy nem vagyunk képesek megszámolni őket, csak arra utalhat, hogy nagyon sok van belőlük, a természetes számok végtelenig tartó relatív számsorában. Nekünk pedig, erősen korlátoltak a lehetőségeink.
Az a tény pedig, hogy a prím és az összetett természetes egész számokat „egynél nagyobb” jelzővel látták el, tulajdonképpen kiközösítette az egyes számot, a természetes egész számok közül. Így az egyes szám gyakorlatilag, az egységnyi matematikai mennyiséget képviseli, abszolút jelleggel. Amit a többi relatív szám, megsokszorozva képviselhet. Így az ötös relatív egész szám szimbóluma például, öt darab abszolút értékű egyessel azonosítható. 1+1+1+1+1=5 Ezért az ötös relatív szám matematikai szimbóluma, öt darab abszolút értékű egységnyi mennyiséget fejez ki. Teljesen hasonló a helyzet a többi, számukra természetes relatív egész számmal is.
Ezért az én véleményem szerint, minden egyestől nagyobb természetes egész szám, összetett számnak minősül. Hiszen, az abszolút értéket képviselő egyes szám egész számú többszörösei által váltak azok, relatív módon összetettekké. Így például, a kettes szám, a lehető legkisebb természetes összetett relatív számnak minősül. Bár két osztója van csupán, az egyes abszolút szám és önmaga relatív értéke. Ezért a prímek közé sorolta a matematikai számelmélet. Mint az egyetlen páros prímet határozták meg. De a kettes szám prím jellegét, csupán az igazolja, hogy csak kettő darab egyes számot szimbolizál. Ezért, nyilván nem lehetséges több egész számú osztója sem. Ezért a prímszámoknak, csak kényszerű eleme lett. De nyilvánvaló módon összetett számként azonban, mégis kikerült az összetett számok sorozatából.
Így az én véleményem szerint, minden egyesnél nagyobb természetes egész szám relatív, összetett természetes egész számnak minősül. Amelyek közül, ki lehet válogatni a prímeket is. De, ha a prímek értelmezéséhez hozzátesszük azt, hogy csak páratlanok lehetnek, akkor a kettes szám, továbbra is maradhat az összetett természetes egész számok halmazában. Akkor is, ha csupán két természetes osztója van, mint a prímszámoknak. Nem kellene egyetlen páros számként „szégyenkeznie”, a páratlan számokból álló prímszámok relatív számsorában.
A kettes szám, olyan természetes összetett relatív egész szám, amelyik csupán két darab abszolút értékű egyes szám egységét tartalmazza. Vagyis, a kettes szám relatív szimbóluma, az abszolút értékű egyes számot, kétszer foglalja magában. Gyakorlatilag, két abszolút egységet tartalmazó, összetett relatív számról van szó. Így lett a kettes szám, az első páros összetett szám. Mert páros jelleggel, kettő darab abszolút értékű egyes számot fejez ki relatív, szimbolikus módon.
Majd a matematika, meghatározta a tökéletes számok definícióját. Amely szerint, minden olyan természetes egész szám tökéletesnek mondható, amelyiknek a természetes egész számokból álló osztóinak az összege, maga a teljes számérték. Ilyen legkisebb természetes szám például, a hatos. Amelyiknek több, önmagánál kisebb természetes számokból álló osztója is létezik. Az egyes, a kettes, és a hármas. Ha pedig, ezeket a különböző osztóértékeket összeadjuk, akkor azok összegeként, megkapjuk magát a hatos számot. 1+2+3=6 Ettől lett tökéletes ez a szám. A következő a 28-as szám. 1+2+4+7+14=28 Amit a 496-os szám követ, majd a 8128-as szám. Az ókori tudósok, csak ezt a négy tökéletes számot ismerték.
Az pedig, még az ókortól reánk maradt matematikai rejtély, hogy létezik-e végtelen mennységű tökéletes szám. Az én véleményem szerint, természetesen nem létezik. Mert a végtelenbe nyúló relatív számsornak, csak az elenyésző része lehet tökéletes szám. Akkor pedig, nyilván nem lehet végtelenül sok tökéletes számról beszélni.
De, a lehető legtökéletesebb természetes egész szám, az én véleményem szerint, maga az egyes szám. Mert az abszolút tökéletes egységnek, a lehető legkisebb oszthatatlan, egységnyi mennyiségét fejezi ki. Abszolút módon. Ennél fogva, tökéletes módon. Így maga is abszolút értékű, ami tökéleteset is jelent egyben. Ezért nem illeszthető bele az egyes szám, a relatív természetes egész számok sorába. Ahol az összetett számok vannak. Viszont, az egyetlen egész számú osztója önmaga. Így az osztójának a teljes mennyisége, tökéletesen megegyezik az egyes szám abszolút értékű matematikai mennyiségével. Ezért számomra az egyes szám, a lehető legtökéletesebb szám. Ráadásul, a legkisebb természetes páratlan egész szám is egyben.
Az egyes szám tehát, az a tökéletes természetes egész szám, amelyiknek a sokszorozásával, összetett jellegű természetes egész számok végtelenül hosszú relatív szimbolikus sorát tudjuk alkotni. Amely összetett relatív matematikai sorozatból, kiválogathatjuk akár a prímeket is. Így a prímek, olyan összetett páratlan relatív egész számok, amelyeknek csak két osztójuk van. Az egyes szám, amelynek a többszörösét határozzák meg relatív módon, és önmaguk természetes relatív egész számértéke. Amelynek az osztásával, éppen azt az abszolút értékű egyes számot kapjuk meg eredményül, amelyiknek a többszörösét képviselik relatív módon. Azt az alapvető egyes számot, amelyikből összetett számként megnyilvánulhattak azok, az összetett relatív matematikai mennyiség szimbolikus jellegű kifejeződéseiként.
A természetes relatív egész számok szimbolikus jelei tehát, matematikai szinten, azt a mennyiséget fejezik ki, hogy hány darab abszolút értékű valóságos egyes szám alkotja őket. Egyenként, az ő abszolút értékű alapmennyiségeiből. Így lehetnek a relatív természetes egész számok is, valós egész számok. Mert a valóságos, az abszolút szám egész számú többszörösei azok. Mert összetett számokként, relatív formát öltenek, a hozzájuk rendelt matematikai szimbólumaikban.
Matécz Zoltán
2023.02.18.
