Törődés.
Ez a fogalom alapvetően többféle, látszólag teljesen ellentétes értelmű jelentéstartalommal bír. Ilyen módon jelentheti valamilyen testnek, tárgynak, anyagnak, valamihez való ismételt vagy tartós súrlódásából, nyomódásából ütődéséből adódó, kisebb felületi sérülését, zúzódását, gyűrődését, törődését. Amikor például, ömlesztett almát szállítunk ócska úton, azok út közben egymáson rezegnek, súrlódnak, egymáshoz ütődnek. Ilyen módon, felületi sérüléseket szenvedhetnek és így, az általunk szállított alma minősége nyilván romlik. Gondoskodnunk kell arról, hogy szállítás közben az almák, ne érjenek egymáshoz. Így az ömlesztett állapotukat megszüntetve, rekeszekben tárolva, papír vagy szalmaágyba csomagolva megóvhatjuk őket attól, hogy ne törődjenek össze.
Azzal persze, hogy az ömlesztett almákat külön csomagoltuk be és rekeszekben tároltuk szállítás közben, többletmunkát végezve gondoskodtunk arról, hogy az általunk szállított almák ne törődjenek meg. Így a fáradozásunk eredménye az lett, hogy mi magunk gondoskodtunk, törődtünk az almák biztonságáról. Mert azért dolgoztunk, azért törtük magunkat, hogy az almák ne törődjenek. Így az almák biztonsága érdekében végzett munkánk lett a mi feléjük irányuló gondos törődésünk. Ami így már azt jelenti, hogy értelmes módon gondoskodtunk az almáink biztonságáról. Vagyis, az almák biztonságos szállíthatósága érdekében végzett munkánkkal, mi magunk törődtünk, azaz dolgoztunk annak érdekében, hogy ők maguk ne törődjenek. Így az általunk szállított almák sorsában, és azok biztonságos szállítása érdekében végzett munkánk között a törődés fogalma, értelmes módon máris összekapcsolódik.
Ilyen értelemben véve a törődésünk, valamilyen kellemetlen helyzethez való értelmes hozzáállásunkat jelenti. Azt a szeretettel teljes többletmunkát takarja, amivel gondoskodni tudunk valamiről vagy valakiről. Így lett a törődés, az általunk önként vállalt gondos munkavégzés szinonimája, amelyben a szeretettel teljes hozzáállásunk nyilvánul meg. Amikor tudatosan is áldozatot vállalunk valamiért vagy valakiért. Más szóval, mi magunk törődünk vele, hogy ő maga, ne törődjön meg túlzottabb mértékben, a sorsa reá irányuló zordabb eseményszerűségeiben.
Ennél fogva, amikor törődünk valakivel, akkor részt vállalunk a sorsában. Éppen azért, hogy az önként vállalt áldozatos munkánkkal, segítsük őt a sorsszerű eseményeinek a túlélésében. Éppen azért, hogy könnyebben vegye az élet reá irányuló akadályait. Így a törődésünknek köszönhetően, kevésbé fogja megtörni őt a megtapasztalható sorsa. Mert a számára nagyon veszélyesnek bizonyuló élethelyzetében, gondoskodtunk róla. Mégpedig úgy, hogy önként vállaltunk olyan többletmunkát, ami az ő személyes érdekét képviselte. Ezen alapszik a szeretet.
A szeretet ugyanis, három mentális alappilléren nyugszik. A megértésen, a megbecsülésen, és a megbocsátáson. Egyetlen reális fokmérője van, a türelem. Ezért, akit meg tudunk érteni, akit meg tudunk becsülni, illetve akinek meg tudunk bocsátani, azzal szemben türelmesek vagyunk. Türelmesek és így nyilván segítőkészek. Mert együtt érzünk vele. Éppen azért, hogy a felé irányuló törődésünk, gondoskodásunk által, kevésbé törje meg őt a sorsa. Amit nélkülünk kellene megtapasztalnia. A mi önzetlen segítségnyújtásunk nélkül.
Így a törődés, egy olyan szeretettel irányított folyamatot jelent, amivel gondoskodunk valakinek vagy valaminek a biztonságáról. Mert a sorsa, nem közömbös számunkra. Azaz, fontos nekünk az, hogy a mi védőszárnyunk alatt, biztonságban érezze magát. Azaz, tudatos módon több feladatot látunk el, több munkát vállalunk azért, hogy a sorsában mi is osztozzunk. Ha kell, együtt is törődünk a sors eseményszerűségeiben. Ezen alapszik, minden szeretettel teljes értelmes emberi kapcsolat.
Így például a házastársak, miközben figyelnek egymásra, egymás személyes érdekeit szolgálják ki, önzetlen módon. Vagyis, törődnek egymással. Gondoskodnak egymásról. Mert a közösen vállalt gondokat, együtt kell megoldaniuk. Éppen azért, hogy egyikük se törődjön meg túlzottan, a reá irányuló nehézségekben. Így az életükben jelentkező egyéni problémáikat, közösen tudják megoldani. Gondosan törődve egymással. Szeretettel átsegítve egymást, az élet nehézségein. Majd a megoldások által, együtt örülve a sikereiknek. Amelyben, egyikük sem törődött meg túlzottan.
Amikor törődsz valakivel, akkor tulajdonképpen abban segítesz aktívan neki, hogy olyannak teremtse meg a saját világát, amilyennek szeretné azt megtapasztalni. Így a törődésed által, nem helyette élsz, hanem érte. Tulajdonképpen, felkarolod az érdekeit. Akkor is, ha a te saját érdeked olykor egészen más lenne. Mert a szeretett személy érdekeit, csak akkor tudod aktív módon képviselni a törődéseddel, ha tudatosan is gondoskodsz arról, hogy azok teljesüljenek is számára. Mindenféle reá erőltetett kompromisszum nélkül. Mert az általad szeretett személy boldog, csak akkor lehet, ha a személyes érdekei teljesülnek. Éppen úgy, mint ahogyan a Te boldogságod alapja is az, hogy a saját személyes érdekeidet teljesíve, gyakorlati tapasztalatot szerezhetsz róluk.
Ennél fogva, akivel törődünk, azt az ő teljes valóságában megismerhetjük. Mert azonosulni tudunk a sorsával. Az ő sorsa, a mi sorsunkká is válik. Mert önkéntes módon részt vállalunk benne. Tudatos módon is felelősséget vállalva, a közösen megtapasztalható sorsszerű életeseményeiben. Ez által, egyértelmű módon jelezve azt, hogy fontos számunkra az, akivel éppen törődünk. Mert a törődésünkkel, a gondoskodásunkkal, a szeretetünket irányítjuk felé. Amelyben a megértésünk, a megbecsülésünk és a megbocsátó képességünk nyilvánul meg. A szeretet végtelen türelemével.
A szeretet által végrehajtott törődés tehát, két irányú dolog. Mert, akiről gondoskodunk, akivel törődünk, az mindig hálás ezért az önként vállalt aktív tevékenységünkért. Amivel segítjük az életritmusát. Így a hálájában, a felénk irányuló szeretete, gondoskodása és törődése jut kifejeződésre. Amelynek során, mindig figyelembe fogja venni a mi személyes érdekeinket is. Segítve ez által azt, hogy a sorsunk nehézségeit könnyebben élhessük meg mi magunk is.
Így a mi szeretettel teljes kapcsolatunkban, nem csupán Te vagy állandóan megsegítve a gondoskodásom, a törődésem által, hanem én magam is. Mert Te magad is gondoskodsz rólam, törődsz velem, a saját szerényebb lehetőségeidhez mérten. Így a szeretettel teljes törődés, kölcsönös jelleget képvisel közöttünk. Miközben gondoskodunk egymásról. Így az önzetlen szeretet, szeretetet ébreszt és tart fenn másokban is. Amely szeretet, mindig az önzetlen gondoskodáson és törődésen alapszik. Amelynek segítségével megtapasztalhatjuk, megérthetjük egymás sorsszerű életeseményeit. Mentális módon eggyé válva a szeretetben.
A törődésünkkel ugyanis, mindig tovább éltetjük azt, akiről éppen szeretettel gondoskodunk. Ami azt is jelenti egyben, hogy mi magunk is olyan mértékben elevenedünk meg a gondoskodásunk tevékenységei által, amilyen mértékben törődünk valakivel. Így az életminőségünk folyamatosan képes javulni az által, hogy másokkal törődünk. Mert annál sokrétűbb hasznos élettapasztalatokat szerezhetünk magunknak, minél több ember életében részt vállalunk az által, hogy törődünk velük. Hogy gondoskodunk róluk. Mert, annál több szeretet, gondoskodás és törődés fog felénk is irányulni.
Törődnie alapvetően annak kell, akinek több lehetősége van a gondoskodásra. Így például, a szülőknek törődniük kell a gyermekeikkel. Gondoskodniuk kell róluk, amely áldozatvállalásukat, a gyermekeiktől kapott hálás viszont szeretet honorálja. A főnöknek, törődnie kell a beosztottjaival. Amit pedig, a beosztottak felől irányuló hálás tisztelet és szeretet fog díjazni. A megválasztott politikusainknak, törődniük kell a népükkel. Annak minden polgári tagjával. Így egy jó politikust, minden állampolgára egyformán szereti. Mert a megfelelő szaktudását a nép érdekében hasznosítva, törődik annak minden egyes tagjáról. Gondoskodik azok létezési biztonságáról, a népjólét javítása és fenntartása érdekben. Ilyen módon, a népe szeretetét élvezve.
Mert a politikai szintű gondoskodás azt jelenti, hogy a választott politikus nem hagyja azt, hogy bárki is meg-törődjön a társadalmi életünk gazdasági viharjaiban. Mert hazánknak, sokféle gazdasági érdeket kell figyelembe vennie politikai szinten. De a népnek tett eskü miatt, mégis a nép fiainak a szolgálata marad az elsődleges politikai alapfeladata. Így minden demokratikus módon választott politikai vezetőnek, a népjólét érdekeit kell szolgálnia, a lehető legjobb tudása szerint. Erről szól a népnek tett Szent esküje.
Így a kormányfő például, minden állampolgár sorsáért felelős. Mert a népet, a polgárok összessége alkotja. Nem csupán néhány emberért felelős hazánkban, hanem mindenkiért egyformán. Kortól és nemtől függetlenül. Mindenkivel kell törődnie. Mindenkiről kell gondoskodnia. Szociális jelleggel. Csak így lehet méltó a nép szeretetére. Amelyben a népünk megbecsülése, megértése és megbocsátó képessége nyilvánul meg. Türelmet tanúsítva, az esetleges politikailag irányított gazdasági hibákért és hiányosságokért
Így a törődés, nem csupán szeretettel teljes gondoskodást jelent, hanem önként vállalt felelősségvállalást is. Így a felelősségünk, olyan értelmes célok eléréséért vállalt elszánt törekvésünket képviseli, amelyben a reális elképzeléseink válhatnak valóra. Törődés esetén pedig, a másokról való gondoskodás képviseli azt a nemes célt, amit az értelmes módon irányított tudatos tevékenységeink által, mások érdekében hajthatunk végre. Aktív jelleggel részt vállalva, a sorsuk alakításában. Ezért a szeretettel teljes törődés és gondoskodás, mindig személyes felelősséggel jár.
Ami arra utal, hogy nem lehetünk felelőtlenek senkivel szemben sem. Mert a felelőtlenségünkben, éppen a nemtörődömségünk, a gondoskodásra való képtelenségünk, a hanyagságunk, a közönyünk, az által pedig, a szeretetünk hiánya nyilvánul meg. Mert képtelenek vagyunk valamit megérteni, megbecsülni, vagy megbocsátást tanúsítani vele szemben. Ezért, türelmetlenek vagyunk vele szemben.
Ezek a negatív érzések azonban, éppen bennünket törnek meg lelki szinten. Mert a számunkra természetesnek elfogadható személyes szeretet helyett, amelyben a gondoskodás, a törődés a mérvadó, szeretet ellenes lelki érzéseket szolgálunk szellemi szinten. Vagyis, olyan kellemetlen szellemi gondolatokkal töltjük fel az elménket, amelyek csak negatív lelki érzéseknek biztosíthatnak aktivitási lehetőséget. Szeretet nélküli lelki érzéseknek.
Ráadásul ahhoz, hogy törődhess másokkal, önmagaddal is törődnöd kell. Másképpen fogalmazva ahhoz, hogy másokat szeretni tudj, önmagadat is szeretned kell. Nem nagyon lehetsz gondokkal terhelt, önmagaddal szemben kiszolgáltatott ember, ha másokkal szeretnél törődni. Viszont az is igaz, hogy amíg másokkal törődsz, addig nyilvánvaló módon növekszik az önbecsülésed is. Amíg mások gondja fontos számodra, addig szeretetet sugárzol és szeretet áramlik feléd is. Csak így élhetsz szeretetben.
Ami azt jelenti, hogy amíg mások felé szeretetet irányítasz azzal, hogy gondoskodsz róluk, hogy törődsz velük, addig mások merítenek életerőt a Te szeretetedből. Fordított helyzetben pedig, éppen Te merítesz lelki jellegű életerőt, a feléd irányuló gondoskodó és törődő szeretetből. Mert az élethez, életerőre van szükségünk. Amit, csak a szeretet biztosíthat számunkra. Éppen a felelőséggel teljes törődés és gondoskodás által.
Amikor csak önmagadat szereted, akkor egoista vagy. Mert akkor, közömbös vagy mások lelki érzései iránt. Olyankor, képtelen vagy másokkal törődni és másokról gondoskodni. Mert minden cselekedeted öncélú marad. Belőled olyankor, nem áramlik szeretet mások felé. Így, sokkal kevesebb szeretet áramlik feléd is, mások felől. Mert nem veszel részt felelős módon mások életében. Vagyis, másokkal szemben felelőtlen vagy. Akkor is, ha konkrét módon nem ártasz nekik. Mert nem törődsz velük. Így életerőt sem meríthetsz mások feléd irányuló szeretetéből.
Aki viszont szeretetben él, az felelősséggel él. Mert számára a törődésben és a gondoskodásban megnyilvánuló gondviselés, okot ad a viszont szeretetre. Így sohasem marad egyedül a problémáiban. Valaki, mindig képes törődni vele is. A gondját viselni az ő nehezebb élethelyzeteiben. Szeretni képes őt. Mert a szeretet cselekedetei olyanok, mint a mentális magvak. Minél többet vetünk el belőle mások kertjében, annál több lesz számunkra is az aratni való. Ami mindig örömöt okoz nekünk is.
Ha pedig, folyamatosan szeretettel teljes örömöket tapasztalsz meg az életedben, akkor boldogságban élsz. Mert a boldogság nem más, mint az örömérzések folyamatossága bennünk. Ilyen módon, minél több szeretettel teljes törődést és gondoskodást nyújtunk és tapasztalunk meg, annál boldogabb életünk lehet. Mert Isten, éppen erre a boldog életre teremtette az embert.
Isten ugyanis, anyagi formát öltött emberré lett azért, hogy általunk az értelmes ember, Istenné lehessen. De ezt egyedül, nehezen tudjuk megoldani. Mert szeretetet kell sugároznunk mások felé ahhoz, hogy szeretetben élhessünk. Törődnünk kell másokkal ahhoz, hogy velünk is törődjenek mások. Szükség szerint, gondoskodnunk kell másokról ahhoz, hogy rólunk is gondoskodjanak mások, a mi szükségünk esetén. Mert, csak a szeretet oda vissza áramlása tehet bennünket igazán boldoggá. Amíg látod mások boldogulását, a Te törődésednek és gondviselésednek köszönhetően, addig Te magad is boldog lehetsz. De ugyanilyen boldogságra ad okot az is, ha mások törődnek és gondoskodnak rólad.
Természeténél fogva az ember, társas lény. Ezt a társas viszonyt, csak a szeretet képes normális keretek mellett fenntartani közöttünk. Az, az önzetlen szeretet, amelyben a törődés és a gondoskodás nyilvánvalóan természetes, önként vállalt felelősségünk. Úgy a családi vagy a baráti kapcsolatainkban, mint a társas viszonyainkban vagy éppen a társadalmi életünk egyéb területeiben.
Amikor az ember tehetetlenül egyedül szenved az élet reá irányuló terhei alatt, akkor a lelke törődik. Megsérül és egyre jobban alkalmatlanná válik a szeretet közvetítésére. Pedig, ebből a mélységes lelki válságból, csak a szeretet képes kisegíteni az embert. Teljesen mindegy tehát az, hogy milyen mély mentális veremben érzed is magad, kezdj el törődni másokkal, gondoskodj másokról, hogy mielőbb visszakerülj a szeretet Isteni gondviselést biztosító áramlásába. Ahol a boldogságod rejtőzködik. A mélypontról neked kell kezdened, mert számodra fontos igazán az, hogy a szeretet reád találjon. Mert, minél mélyebb lelki válságot élsz meg, annál nehezebb az, hogy valaki azonosulni tudjon veled lélekben.
Mert az ember néha, önérzetes lény. Egyedül akarja megoldani a problémáit. Szellemi szinten irányított, önfejű módon. Akkor is, ha lelki erő hiányában van. Mert kikerült a szeretet áramlásából. Tudatosan felvesz egy áldozatszerepet, ami arra utal, hogy neki nem segít senki. Vele nem törődik senki sem. Róla nem gondoskodik senki. Ilyen módon elzárkózva mások szeretetétől. Észre sem véve azt, hogy a szeretetre alapozott életerő éppen azt jelenti, hogy neki kell tudatosan részt vállalnia mások életében. Éppen azért, hogy ne maradjon egyedül, az esetleges problémáiban.
Ezért az élet nehézségeivel küszködő ember rosszkedvű, barátságtalan, mogorva, rideg, kedélytelen, búskomor, olykor ellenséges. Vagyis, olyan mentális módon nehéz egyén, akivel sokkal nehezebb szeretettel teljes kapcsolatot létesíteni. Még akkor is, ha az ő érdekében szeretnénk munkálkodni. Mert depresszív hangulatban van. A kellemetlen szellemi gondolatai, elnyomják a pozitív lelki érzéseinek a lehetőségét az elméjében. Így nehezebb hozzá férkőzni, ha törődni szeretnénk vele. Mert a lelki válságának a depresszív hangulata, olyan belső lelki nyomással terheli, amely a szeretet nélküli feleslegesség érzését kölcsönzi számára. Így az egyre negatívabb lelki érzésekkel fenntartott depresszió, az egyre csak fokozódó feleslegesség lelki érzése miatt, önpusztító jelleget is ölthet.
Mert megszoktuk azt, hogy a teljesen feleslegessé vált dolgainkat ki kell dobni, meg kell szünteti, el kell pusztítani. Meg kell szabadulni tőlük. Ezért, a lelki válságot megélő emberek, a depresszió mentális mélypontjához közeledve, sajnos önpusztító szellemi gondolatokkal töltik fel az elméjüket. Mert önmaguk feleslegessé vált mivoltát is, meg szeretnék mielőbb szüntetni.
A depressziónak ettől a mentális mélypontjától, csak úgy szabadulhatunk meg, ha elkezdünk törődni más élőlényekkel. Virágokat nevelünk, állatokat gondozunk, vagy emberekkel törődünk. Mert, amíg másokról gondoskodunk, addig fontosnak érezhetjük magunkat. Az pedig, egy szeretetet feltételező pozitív, hasznos érzés. Ami kiegyenlítheti a depresszió negatív mentális hatását. Ebből kifolyólag, amikor másokkal törődsz, másokról gondoskodsz a lehetőségeid szerint, akkor gyakorlatilag önmagaddal is törődsz közben.
Mert a szeretet azt jelenti, hogy lélek által éltetett Isteni lényekként, más lélek által éltetett Isteni lényekkel foglalkozunk. Így szeretetben azonosulva, egyek lehetünk lelki szinten. Vagyis, az Isteni minőségünkben. Mert, ez az egy Isten éltet minden embert a lélek által. Engem éppen úgy, mint bárki mást. Így Téged is. Vagy más élőlényeket is. Ezt kell szellemi szinten megértenünk ahhoz, hogy a lelki életünket szolgálni képes szeretet, mindig áramolni tudjon közöttünk. Amikor ugyanis, a szeretet áramlik közöttünk, a felelősséggel teljes gondoskodásnak és a törődésnek köszönhetően, akkor gyakorlatilag, Isten él rajtunk keresztül.
Isten ugyanis, éppen azért éltet bennünket a lélek által, mert Ő maga is élni szeretne általunk. Mert tulajdonképpen, a léleknek köszönhetően, mentális szimbiózisban élünk egymással és Istennel. Mivel, senki sem élhet szellemi szinten irányított értelmes életet, a lelke nélkül. Hiszen, amikor intelligens valaki, akkor a szellemi gondolatainak a segítségével, éppen a lelki érzéseit fejezi ki értelmes módon. Erről szól az értelmes emberi élet. Amit szeretettel is lehet élni. Más emberek lelki egyensúlyát szolgálva ez által. Felelős gondoskodással és törődéssel.
Aki erre képtelen, azt az egoista mentális hozzáállása elvakítja. Így észre sem veszi azt, hogy a más lélek által éltetett emberek, gyakorlatilag a mi mentális tükörképeink. Akik a mi felelősséggel teljes gondoskodásunk és törődésünk nélkül, nagyon torz, megtört képet vetítenek vissza reánk a valóságunkról. Amit valójában, együtt kellene megélnünk. Akkor is, ha mi éppen, egy kicsit jobb anyagi helyzetben vagyunk. De ez a jobb anyagi helyzet, csak arra ad igazán lehetőséget számunkra, hogy az elesettebbekkel szemben tanúsított gondoskodásra, törődésre alkalmasabbak legyünk. Mert ez, lelki felelősségünk Istennel szemben. Aki minden embert egyformán éltet a lélek által.
Így a társadalmi szintű népjóléttel, olyan lelki egyensúly alakulhat ki az emberek között, amelyikben Isten a lehető legjobban érezheti magát. Mert egyetlen lélek sem törődik meg, a reá nehezedő társadalmi nyomás anyagi terhei alatt. Erről számol be a GDP jelentés, amikor a világunk legélhetőbb országait rangsorolja. Azokban az államokban ugyanis, amelyek élen járnak, boldogabbak az emberek. Kiegyensúlyozottabb a lelkük. Mert nem terhelik őket a gazdasági nehézségek. Amit a kormányuk eltorzult gazdaságpolitikája terhelhetne csak reájuk. Így a nemzeti egységérzetük is sokkal erősebb, stabilabb. Mert a társadalmi jellegű életvitelüket, egy szép nagy családként élhetik meg. Szociális módon. Amelyben minden családtag fontos. Ezért, törődnek egymással. Felelős módon. Mert az egymásról való gondoskodásukban, a saját békéjük és biztonságuk is megvalósul. A szeretet jegyében.
Ezt jelenti valójában a hazaszeretet fogalma. Mert a hazát, nem csupán az a bekerített földterület képviseli, ami az országunkat határolja, hanem főképpen azok az értelmes emberek, akik élnek benne. Így a hazaszeretet valójában, emberszeretetet jelent. A honfitársaink szeretetét. Akikkel egy nagy családként élhetünk társadalmi életet. A szeretet által biztosított békében és lelki egyensúlyban. Felelős módon gondoskodva, törődve egymással. Isten dicsőségére.
Ahogy egy nehéz tárgyat sokkal könnyebb együtt felemelni és cipelni, úgy az élet egyéb nehézségein is sokkal könnyebb együtt túljutni. Mert, ami komoly nehézséget jelent valaki számára, azon egy másik ember könnyedén segíthet. Mert sokkal jobbak az adottságai. Mentális, fizikai, vagy gazdasági szempontból véve. Ahogy az általánossá vált oktatással azt célozta meg hazánk, hogy minden ember írástudó legyen, úgy a fizikai szintű segítségnyújtás is, egy minőségibb élet megtapasztalását teszi lehetővé. A gyengébbekkel való törődés által. A gazdasági szintű segítségnyújtással pedig, a szegénység is felszámolható. Mert az ahhoz szükséges anyagi javak bőségesen megvannak ahhoz, hogy a világon senki se éljen nyomorban vagy szegénységben. De sajnos, az egoista gazdagokat sokkal nehezebb jóllakatni, mint az átlagosan élő szegényeket.
A gondos törődés és szeretet nélkül, az emberi faj önpusztító. Mert a mentális, a fizikai vagy a gazdasági szinten nélkülöző emberek, egyre jobban lemorzsolódnak ugyan a felsőbb tízezrek egoista érdekeivel szemben, vagy egyszerűen elmenekülnek a számukra élhetetlenné vált hazájukból. Ismerős valahonnan? Ez által persze, erősen korlátozva, a módosabbá vált emberek személyes egoista érdekeinek a kielégítési lehetőségeit is. Minél erősebbek ezek a személyessé vált egoista érdekek, annál ellenségesebbekké válnak tőle a meggazdagodott emberek. Egyre erőszakosabban védve a gazdasági érdekeiket. Politikai szinten szembe állítva ez által, az őket kiszolgáló átlagembereket is.
Így az emberiség, mindig ugyanabba a hibába esve, nem tanul a történelem által elénk tárt baklövésekből sem. Ezért, ahogy a szeretetben élő emberek mentális módon képesek fejlődni, úgy az egoista emberek, primitív módon gondolkodva, mindig elkövetik azt a hibát, amit a történelem tanúsága alapján, el kellene kerülnünk. Mert mindig, újra és újra ellenséges viszonyokba sodorják a nemzetünket is. Mégpedig azzal, hogy lehetetlenné teszik számunkra azt, hogy a szeretet természetes módon áramoljon közöttünk. Majd a gazdagok érdekei miatt kialakult csatározásokban elfáradt átlagemberek, ismét rátalálnak az egymásról való gondoskodás és törődés által a szeretetre. Amin keresztül esetleg, megismerhetik egymásban Istent.
A társadalmi szintű emberi fejlődés, az élet értelmét biztosítja számunkra. De a mentális vagy gazdasági szegénységben, nem valósulhat meg a fejlődés. Így a tudatlanság vagy a szegénység bármilyen formája, erősen korlátozza, feltartja az emberiséget az ő természetes életcéljaiban. Ezért az emberiség egyenletes jellegű fejlődése érdekében, szociális jelleggel fel kell számolnunk a tudatlanságot és a szegénységet. Ez minden normális társadalmi rend alapja. Gondoskodnunk, törődnünk kell a mentális vagy gazdasági szinten elmaradottakkal. Teljesen felszámolva a tudatlanságot és a nyomort. Ez társadalmi felelősség.
Matécz Zoltán
2023.11.08.
