Szándék.
Az eszmei szintű szándék cselekvési eredménye, az akarat által végrehajtott tett. Az a tervszerű céltudatos cselekedet, amely alapján végrehajtjuk az értelmes elhatározásainkat. Így a szándék valójában, előre kijelölt, határozott irányt szab meg szellemi szinten a tetteinknek. Mert az elménkben előre elképzelt terveinkben, a szándékainknak megfelelő fogalmak alapján határozzuk meg azt, amit szeretnénk megvalósítani. Amihez a lelki érzéseink mentális módon irányítható erőhatásait biztosítjuk. Ilyen értelemben véve a szándék, mint szellemi termék, már konkrét informatív értéket képvisel.
A cselekedeteinket ugyanis, kétféle módon hajthatjuk végre. Spontán módon, amikor ösztönös jelleggel, kizárólag a lelkünk irányítja a szinte teljesen öntudatlan cselekvésünket. Ez a lelki jelenlét állapota. Majd, csak a cselekvés végrehajtása után gondoljuk át szellemi szinten azt, hogy mi is történhetett volna, ha nem tudunk spontán módon cselekedni. Ezzel szemben, a szellemi szinten előre megtervezett cselekedeteinket, a szándékaink szerit valósítjuk meg a tudatos tetteink által. Ezért az etikus viselkedési forma úgy valósul meg, ha a problémáink megoldására irányuló szándékaink, mindig tisztességesek.
Alapjában véve az elménk, mindig két dologra fordít figyelmet. A szellemi gondolatainkra és a lelki érzéseinkre. Így a lelki érzéseink mentális módon szabályozható erőhatásait, az elménk készíti elő. Ezért, a kellemetlen szellemi gondolatainkhoz, negatív polaritású lelki érzéseket társít az elménk. Feszültté, ingerültté, idegessé téve az ember anyagi szintű testi mivoltát. Míg a számunkra kellemes szellemi gondolatainkhoz, pozitív polaritású lelki érzéseket társít az elménk. Amelyek éppen, az esetleges feszültségeinket oldják fel, örömöt okozva számunkra. Ezek az örömteli élményeink pedig, ha folyamatosak az életünk során, akkor boldogok lehetünk.
Ahogy a pozitív polaritású lelki érzéseink mentális erőhatásai, bennünket tehetnek boldoggá, úgy a negatív lelki érzéseink mentális erőhatásai is, csak bennünk munkálkodnak. Pszichoszomatikusként értelmezett betegségek testi elváltozásait előidézve a szervezetünkben. Ami nyilván azt jelenti, hogy az elménkben meghonosodó szándékainkat, mindig érdemes kellemes szellemi gondolatokkal kifejezésre juttatni, a reális elképzeléseink szintjén. Mert az elménk, mindig az elképzeléseinkhez társítja, abba integrálja, a hozzá tartozó lelki érzéseinket. Ilyen módon, a szellemi gondolatainkból és a hozzá társított lelki érzéseinkből analóg jellegű, bioelektromos agyi hullámot készít. Ami az elképzelt szándékainkat képviseli. Ezek az analóg jellegű bioelektromos hullámok jelennek meg a fejünkben, mint jól mérhető, digitális agyi mágneses hullámokként értelmezhető hiteink.
Vagyis, a hit, már olyan agyi mágneses hullám a fejünkben, amelyik a megvalósulása felé törekszik. Mert a szellemi gondolataink informatív értékeit éppúgy hordozza a hullámhossza által, mint ahogyan a lelki érzéseink mentális erőhatásait a frekvenciája révén. Így mágneses hullámként elvileg, már induktív hatásra képes. Bár, ezek a gyengécske energiájú agyi mágneses hullámaink, ritkán alkalmasak arra, hogy az elektromos anyagi valóságot közvetlen módon befolyásolják. Viszont, arra igenis alkalmasak, hogy a hullámhosszúságuknak megfelelő, de jóval magasabb frekvenciájú kozmikus szintű mágneses hullámokat megkeressék a mágneses valóságban és azokat, az elképzeléseink által képviselt hiteink megvalósulása érdekében vezéreljék. Mert az elektromos anyagi világot, a mágneses hullámok tartják folyamatosan működésben. Induktív módon. Mégpedig, a kozmikus szintű mágneses hullámokban kódolt kozmológiai állandók precízen hangolt módján.
Mert az abszolút Létezést, kétféle valóság alkotja. Alapvetően, az oszthatatlan alaptömegek egységes közegéből álló mágneses valóság, és a benne és belőle kialakult, megnyilvánult összetett szerkezetű elektromos anyagi valóság. Mivel azonban, az összetett szerkezetű elektromos anyagi valóság atomjai, a mágneses valóságban működnek induktív módon, ezért az objektívként megismert anyagi valóságunk, elektromos és mágneses tulajdonságokat is produkál egy időben. Vagyis, az atomok belül nem üresek. Hanem a mágneses alaphalmaz, számunkra teljesen láthatatlan oszthatatlan alaptömegei töltik ki benne a helyet. Ami jórészt, az elektronok elektrosztatikus erőterévé alakult az atomokon belül és azok közvetlen környezetében.
Mert erőtér, gyakorlatilag csak egy létezik. Az pedig, a lineáris felépítésű mágneses erőtér. Ami az elektronok közvetlen közelében, centrális irányú elektrosztatikus erőtérré módosul. Mert benne a hatásterjedés iránya, centrális alakot ölt. Hűségesen követve az elektronok megszerzett keringő és forgó mozgásformáit. Így a mágneses erőtérben a kétféle erőtér, mindenképpen egymás ellen dolgozik. Ez az induktív viszony alapja. Az indukció jelensége tehát, egy olyan kvantummechanikai jellegű hatáskiegyenlítő folyamat, ami a kétféle erőtér oszthatatlan alaptömegei között valósul meg.
Ahol a mágneses hullámok lineáris jellegű hatásterjedési módja befolyásolja, az elektronok elektrosztatikus erőtereiben kialakult, centrális irányú hatásterjedési formát. Ami közvetett módon ugyan, de az elektronok mozgásformáit képesek befolyásolni. Az által pedig, az anyagi struktúra kialakulását határozza meg. Ennél fogva, ha a kozmikus szintű mágneses hullámban, változik a hullámhossz informatív értéke, vagy a frekvencia energiaértéke, akkor változni fog az általa induktív módon érintett anyagi struktúra szerkezete is.
Ezért, ha a hiteink, mint agyi mágneses hullámaink irányítani, vezérelni képesek az anyagi minőségek strukturális állapotait meghatározó kozmikus szintű mágneses hullámokat, akkor arra is képesek, hogy a hiteinkben meghatározott vágyaink szerint alakítsák, az anyagi események megtapasztalható történéseit. Az indukció azonban, két irányú folyamat. Ahogy a mágneses hullámok, elektromos állapotokat idéznek elő induktív hatásra, úgy az anyagi jellegű elektromos állapotváltozások, reájuk jellemző mágneses hullámokat generálnak a mágneses erőtérben. Fordított induktív iránnyal.
Ha pedig, a mi maréknyi méretű agyunkban a relatív elménk, agyi mágneses hullámokat képes generálni, amelyben a vágyainkról szóló elképzeléseink nyertek informatív értéket a hullámhossz által és energikus jelleget a frekvencia révén, akkor az Univerzum mágneses erőtere, magát az abszolút Elmét valósítja meg. Amelynek sajátságos, szintén abszolút jellegű Tudatossága és Öntudata van. Aki a mágneses alapú kozmológiai állandók révén működteti induktív módon, az elektromos anyagi világot. Az Univerzumnak, ezt a kozmikus jellegű Öntudatát és Tudatosságát nevezi az idealista filozófia Istennek. Már évezredek óta.
Mert az értelmes ember relatív elméje és az Univerzum abszolút Elméje, folyamatos mentális viszonyban áll egymással. Éppen az induktív viszonyra képes mágneses hullámok miatt. Mi, az agyi mágneses hullámaink révén, míg Isten, az Ő kozmikus szintű mágneses hullámai által. Amelyek mágneses erőtérré formálták az Univerzum mágneses terét.
Számunkra természetes dolog az, hogy az anyagi jelenségeket Maxwell óta, „elektromágneses” tulajdonságúaknak tekintjük. De az elektromágneses jelző, éppen arra utal, hogy olyan elektromos anyagi jelenségekről van szó, amelyeket mágneses hatások alakítottak ki és tartanak fenn induktív módon. Mert a bioszféránkban, a kétféle tulajdonság együtt mutatkozik meg. Viszont, ha felfelé haladva, elhagyjuk a bioszféránk egyre csak ritkuló anyagi határát, akkor a bolygó és csillagközi térbe kerülünk. Az űrbe. Ahol az óriási mértékű vákuum miatt, már nincsen számottevő anyagi minőség. Ennél fogva, elektromos tulajdonságokkal sem jellemezhető. Ezért az űr, már az Univerzum mágneses birodalma. Egy egészen más világ számunkra. Egy teljesen láthatatlan világ. Mert a mágneses tér és erőtér, számunkra láthatatlan. Akkor is, ha az elektronok körül, elektrosztatikus erőtérré alakul.
Az egységnyi méretű oszthatatlan alaptömegek, sokkal kisebbek, mint az elektronok. Ha a mágneses erőtér hozzájuk közelebb álló oszthatatlan alaptömegeiből, elektrosztatikus erőteret képesek formálni. Mivel az elektromos megosztás képességével, csak összetett szerkezetű anyagi részecskék bírhatnak, ezért az oszthatatlan alaptömegeknek jutott a mágneses hatások közvetítésének a kényszere. Mivel az egységnyi méretű oszthatatlan alaptömegeknek nincsen sem fix alátámasztása, sem pedig, stabil felfüggesztése, ezért relatív módon, egymáson támaszkodva keresik a nyugalmi helyzetüket. Egy egységes, mátrix alapú rendszer közegét alkotva. Folyamatosan rezegve, mert egymást félre tolni vagy félre lökni önerőből képtelenek. Így a kényszerű együttes rezgéseik miatt, kozmikus szintű mágneses hullámok kialakítására kényszerültek.
Ezeknek a longitudinális felépítésű kozmikus szintű mágneses hullámoknak, két alapvető összetevője létezik. A hullámhossz és a frekvencia. A hullámhossznak informatív értéke van. Mert az határozza meg a kozmikus szintű mágneses hullámok hatási irányát és lehetséges célját. Míg a frekvencia által az energia terjed. Mégpedig, a hullámhossz mentén felsorakozott, diszkrét erőimpulzus sorozatok segítségével. Így a kozmikus szintű mágneses hullámokban, a hullámhossz informatív értéke határozza meg azt, hogy a frekvencia energiaértéke, milyen mértékű induktív munkát végezhet, az induktív hatása alatt álló elektromos anyagi részhalmazokon.
Így az induktív hatás modulálja, alakítja át a mágneses információt, elektromos anyagi formációvá. Ami strukturális jellegű atomi szerkezetet biztosít az anyagi minőségek számára. Mégpedig, a mágneses frekvenciában közölt energia hatására. Ami elektromos erőhatásként jelenik meg az anyagi minőségben. Ami azt jelenti, hogy a mágneses energiát, szintén az indukció jelensége alakítja át, modulálja elektromos erőhatássá.
Ahogy a relatív elménkben elképzelt szándékaink által, az általunk sugallt információ megjelenik az agyi mágneses hullámainkban, úgy a kozmikus szintű mágneses hullámhosszokban, az Univerzum abszolút Elméjű Tudatosságának a szándékai jelennek meg, mint mágneses alapú kozmológiai állandók. Amelyek tökéletes precizitással, finoman hangolt módon irányítják induktív jelleggel, az elektromos anyagi rezgések működéseit. Mert az atomokra visszavezethető módon, minden anyagi megnyilvánulás, szekunder rezgésnek minősül. Az Univerzum kozmikus szintű primer mágneses hullámai által, induktív módon gerjesztett, elektromos másodrezgéseknek.
A mi relatív emberi elméink tehát, folyamatos mentális viszonyban vannak, az Univerzum abszolút Elméjével. Mégpedig, az agyi mágneses hullámaink által. Mert a mi agyi mágneses hullámainkkal szemben, az Univerzum kozmikus szintű mágneses hullámai, az Univerzum „agyi” mágneses hullámainak minősülnek. Ha a teljes mágneses tér, az Univerzum abszolút Elméjét biztosítja. Ez a mentális viszonyunk fokozható. Mégpedig, a meditáció segítségével.
Meditatív elmeállapotban ugyanis, a szellemi aktivitásunkat, a lelki jelenlétben tartjuk. Ennél fogva, közvetlenül a lélekre válik tudatossá az elménk. Szellemi szinten is. Ami azt jelenti, hogy a szellemi képességeink, nem a múltban vagy a jövőben kalandoznak, hanem a jelenben zajló lelki eseményekben tartózkodnak. Ha pedig, az elménk a jelenre fókuszál, akkor a lelkünkön keresztül, az abszolút Elmébe tekinthet. Ahol minden lehetséges információ megtalálható. Természetesen, az abszolút Elme mentális adatbázisát teljesen áttekinteni nem vagyunk képesek, de bármilyen kérdésre választ kaphatunk. Kozmikus szintű és abszolút értékű, tévedhetetlen választ.
Az információ tehát, a mágneses hullámok hullámhosszait képviselve, mindig valamilyen szándékot képvisel. A mi személyes jellegű agyi mágneses hullámaink hullámhosszaiban kódolva, a saját szándékainkat. Míg a kozmikus szintű mágneses hullámok hullámhosszaiban kódolva, az Univerzum abszolút Elméjét képviselő Öntudatának és Tudatosságának a szándékait. Azaz röviden, Isten szándékait. Isten akaratát. Ahol a kozmikus szintű mágneses hullámhosszokban, az Isteni szándék informatív értékei vannak kódolva. Míg a frekvenciájukban az energia hatása révén, Isten konkrét akarata nyilvánul meg. Ami az Isteni szándékot, induktív módon képes megvalósítani. A kozmológiai állandók segítségével.
Matécz Zoltán
2024.10.06.
