A gyakorlati tájékozódás igénye szükségessé tette azt, hogy a meghatározott égtájakhoz igazodva közlekedjünk, és a szerint haladjunk az utazásaink során. Minden térkép vagy épületterv az égtájak értelmezése alapján van lerajzolva, amely négy alapégtájat és szintén négy mellékégtájat tartalmazva segít a reális eligazodásban. Az égtájakat a Nap látszólagos mozgása alapján Kelet és Nyugat névvel illették, valamint a Föld forgástengelyével azonos irányúnak mondható északi és déli mágneses pólusok neveivel azonosították. Így ábrázoláskor Észak mindig a térkép felső részén van, Dél az alsó részén található, Kelet jobbra található, míg Nyugat ballra helyezkedik el. Ettől azonban, még nyugodtan eltévedhetnénk a Földön való gyakorlati közlekedéseink során, hiszen a Föld állandó mozgásban van.
A gyakorlatban ugyanis Kelet mindig arra van, amerre a Nap kelni látszik. Márpedig a Föld forgásából következően az mindig máshová esik. A térképek legkeletibbnek nevezett tájain élő emberek is a saját helyzetüktől távol, Keleten látják kelni a Napot, Ezért nekik a kelet igencsak távol van. Az azonban számunkra már Nyugat is lehet. Éppen ugyanígy Nyugat mindig ott van, ahol nyugodni látszik a Nap. Ez pedig, azért van így, mert a Föld forgásából adódóan Kelet vagy Nyugat legfeljebb csak irány lehet, fix adottságaik csak a térképeinken léteznek, úgy lokalizálják a helyzetünket. Ezért gyakorlatilag ezek a mi relatív, azaz változó égtájaink. Ezzel szemben a Föld forgástengelyében lévő Északi és Déli égtájaink abszolút égtájaknak nevezhetőek, hiszen a Föld keringésétől függetlenül, ők mindig változatlanok. Azért változatlanok, mert éppen őhozzájuk képest változik a Föld keleti és nyugati irányultsága. Így az északi sarkon épített ház ablakai mind déli fekvésűek, míg a Déli sarkon épült épületeknek kizárólag északi elhelyezkedésű ablakai vannak. Gyakorlati reális tájékozódási lehetőségünk tehát csak azért lehet a Földön, mert a négy megkülönböztetett alapégtájunkból kettő, az Északi és a Déli, abszolút égtáj, tehát abszolút viszonyítási alapként, etalonként használhatjuk őket. Ezzel szemben a folyamatos változásban lévő másik két égtáj, a Kelet és a Nyugat, csak lokálisan, helyi jelleggel nevezhetők égtájaknak, hiszen ezek valójában csupán tájékozódási irányok, abszolút fix jellegük nincsen a Földön. Ahogy a gyakorlatban sem a Nap kel fel és nyugszik le, hanem a Föld forog a Nap felé, úgy a forgás nemcsak a látványt teszi a relatív értelmezés tárgyává, hanem a hozzá rendelt tájékozódási „pontokat” is, amit a Keleti és a Nyugati irány jelent.
A mellékégtájaink is éppen attól lehetnek számunkra stabilak, mert gyakorlatilag egy abszolút és egy relatív égtáj dualitásából nyerjük őket. Így az abszolút égtájak tézisei és a relatív égtájak antitézisei folytán stabil szintézist nyernek a mellékégtájaink is. Gyakorlatilag elmondható az, hogy az abszolút égtájak nélkül tájékozódni sem tudnánk rendesen a Földön. Ráadásul, az abszolútnak nevezhető Északi és Déli égtájaink nem is égtájak valójában, hiszen nem az égbolt felé reflektáló helyekre irányulnak, hanem Földhöz kötött fix pontok a mi valóságunkban. Az égboltozatnak nincsen sok köze hozzájuk. A Keleti és a Nyugati irányok viszont kimondottan égtájaink, mert nem fix Földi pontokhoz vannak rendelve, hanem egy számunkra kizárólagosan égi pontra, a Napra vonatkoznak, ezért a Földön csak égi irányt jelölhetnek ki, vagyis égtájaknak mondhatók.
Éppen fordított helyzet alakul ki az elménkben akkor, amikor az égboltra vetítjük ki a földi égtájainkat. Az égboltra kivetítve ugyanis, a keleti és nyugati irányok válnak abszolút értelemben égi jellegű tájakká, míg az északi és déli égi égtáj csak iránymutató lehet, mivel fix földi pontokra reflektálnak. Így ők az égen csak relatív égtájaknak minősülnek, hiszen az elméletben meghosszabbított északi irány, számunkra a déli irányban végződik, és persze fordítva is így van. Csak az ember relatív viszonyítási képessége tud közöttük különbséget tenni. A keleti és a nyugati irány, égtájként azonban, továbbra is a nap látszólagos mozgását jelöli, amit csak a Föld forgó mozgása „stabilizál” számunkra.
Matécz Zoltán
matecz.zoltan@gmail.com
