Pulzálás.
Erre a kifejezésre, nem találtam komolyan értékelhető tudományos meghatározást. Ez a latin kifejezés, a magyar lüktetés szóval van azonosítva a lexikonokban. A lüktetés, a rezgés és az együttes rezgés, vagyis a hullámzás periodikus mivoltára utal, az én véleményem szerint, és zárt rendszerben, az impulzus megmaradási tételének köszönhetően, pulzálás alakul ki. Vagyis, a test közegének olyan lüktetése, amely a testfelületen okoz látványos periodikus változást. Így a viszonyítható külső lüktetés, pulzusként utal a belső pulzálás tényszerűségére. Jelezve azt, hogy olyan impulzusok dolgoznak dinamikusan a test belsejében, amelyek a pulzálás tényszerűségét fenntartják.
Szerintem a pulzálás, a testtömeg külső felületén megtapasztalhatóan látványos jelensége arra utal, hogy az anyagi test belső közegében, a test belső résztömegeinek dinamikus együtt rezgése valósul meg, az adott anyagi testet alkotó halmaz közegének a viszonylatában. Így a pulzálás periodikus jellege, a tágulási és az összehúzódási jelenségeket produkálja, az értelmes szemlélő számára. Ezért a magányos testtömeg, rezegni képes, míg a résztömegei által alkotott testközegének az együtt rezgése már, pulzálásnak minősül a testfelületen.
A pulzálás, a közegekben kialakuló hullámok által valósul meg, és a közeghatárokon jut látványos módon érvényre. Így jellegzetes módon, a hullámnyomásra vezethető vissza. Arra a tényre, hogy a zárt közegeken belül kialakuló állóhullámokban, az energia is állandó, ezért az, a lüktető áramlásával, éppen a közeghatáron látszik nagyon aktívnak. Így a pulzálásra irányuló érzékenységet, a rezonancia jelensége valósítja meg, amely a hasonló hosszúságú hullámok frekvenciáit, képes közös nevezőre hozni. Mivel minden anyagi test objektív tömeg, és a belső résztömegek alkotta szubjektív közeg egy időben, ezért a pulzálás látványos része, a közeghatárt képviselő testfelületen érvényesül. Csupán a logikus emberi értelmezés képessége tehet különbséget, a test tömegének „objektív” pulzálása, és az adott test közegét alkotó résztömegeinek belső, szubjektív pulzálása között.
Amikor az emberi szív pulzál, mérhető pulzust biztosít a vérereinkben. Ami a vér ütemes egyirányú lüktetésszerű áramlásával jár együtt. Így a szív, mint egy természetes pumpa, vérnyomást biztosít az ereinkben. Bennünk, ez az élet egyik alapvető megnyilvánulása. A vérereink felületén, mérni, viszonyítani lehet a pulzusunkat, vagyis azt a szívfrekvenciát, amellyel a szívünk lüktetve, egy irányba nyomja a vért.
Minden fényforrás, és így a csillagok is, pulzálnak. Ez az ő láthatóságuknak az alapja. Hiszen égi fényforrásokként, olyan impulzusértékű mágneses hullámok kialakítására késztetik, az őket körülölelő szubjektív alaphalmazt, amelynek a frekvenciája, a látható fény spektrumába esik. Így a létezésük, érzékelhetővé válik a szemünk számára. Vannak olyan csillagok, amelyeknek a pulzáló hatása sokkal erősebb, sokkal dinamikusabb, ezért sokkal látványosabbak is. Ezeket hívja a tudomány természetszerűen, pulzáló csillagoknak.
Az Univerzum zárt rendszer, hiszen benne az energia, minden szinten állandónak mutatkozik. A tágulás jelensége csupán arra utal, hogy az oszthatatlan alaptömegekből álló alapközege, maga is pulzál. Vagyis, a gigantikus arányait tekintve, hol az állandó tágulás, hol pedig, az állandó zsugorodás látszatát kelti számunkra. Az állandóság látszata csupán arra utal, hogy a mi viszonyítási időperiódusunk, egyáltalán nincs arányban, az Univerzum pulzáló időbeosztásával. Amíg azonban, a tágulás és a zsugorodás periodikus ciklusait produkálja, addig az egyensúlyi helyzete, számottevően nem változik. Ezt az alapvetően dinamikus kényszerhatását az Univerzum, az ő alaphalmazát felépítő oszthatatlan alaptömegekre erőltetett mozgáskényszer, és azok teljes közegére vetített nyugalmi kényszer dinamikus ellentéte váltja ki. Ez az Univerzum legalapvetőbb primer pulzáló tulajdonsága, amit természetesen akaratlanul is rávetít, minden olyan szekunder részhalmazra, ami benne anyagi halmazként megnyilvánult. Ezért az anyagi halmazokat, mint különböző fokozatú rezgésfajtákat ismerte meg a tudomány.
Amennyire azonban, számunkra a szívünk pulzálása, az élet egyik legékesebb bizonyítéka, amely a testünk ereinek felületén pulzusként viszonyítható, úgy maga az Univerzum mágneses alappulzálása is, maga az ÉLET bizonyossága, amely a benne természetes módon kialakult elektromos anyagi részhalmazok impulzív rezgései által viszonyítható csak számunkra. A pulzálás megtapasztalható jelensége tehát, éppen arra utal, az anyagi szintű világmindenségben, hogy az Univerzum maga is ÉL. A benne megnyilvánult élőlények pedig, mint például, az értelmes emberi létforma is, csupán ennek az univerzális mágneses szintű alappulzálásnak, az egyéni szintű elektromos pulzusai, akik öntudatra ébredve, önálló organizmusoknak tartjuk magunkat. Pedig, az élet, bennünk sem ritka dolog.
Miközben, a testünk kitapinthatóan pulzál, a szívünk frekvenciája által diktált periodikus ütemben, addig bennünk, milliárdnyi tökéletesen elkülöníthető bakteriális élet zajlik. Számukra a mi testünk, egy olyan zárt rendszert alkot, amelynek a külső testfelületen viszonyítható statikus jellege úgy valósul meg, hogy közben, dinamikus relatív egyensúlyt biztosítva, harmonikus ütemben pulzál a teljes anyagi közegünk. Az ütemes szívverésünk és a légzésünk, ezt az életcélt szolgálja. Az élet tehát, sem bennünk, sem pedig, rajtunk kívül nem kiváltság, mert gyakorlatilag, az egész Univerzum természetes megnyilvánulása. Az ütemes pulzálás, az élet legékesebb bizonyítéka, és azt jelzi vissza számunkra, hogy az energetikai szempontból véve, zártnak értékelhető elektromos anyagi rendszerben, relatív dinamikus egyensúly, azaz harmónia van.
A társadalmi szintű harmonikus együttélés által, éppen az a törekvésünk valósul meg, hogy természetes módon igazodjunk az Univerzum által diktált, primer mágneses alaprezgéshez. Azért, hogy az Élet primer rezgéseként, vegyük át azokat a természetes frekvenciákat, amelyek képesek biztosítani az Univerzumban, a szekunder anyagi szintű életet. Minden egyes ezoterikus tan, azt a spirituális módon megvalósítható mentális megoldást próbálja elénk vetíteni, amelynek segítségével, az Univerzummal való egységünk tökéletes érzetét tapasztalhatjuk meg. A mágneses alapú Univerzumtól elkülönülni, elektromos anyagi megnyilvánulásokként, amúgy sem tudunk. Az, túlzott szellemi egoizmusra vall. Az egységgel való érzet pedig, teljesen feleslegessé is teszi számunkra, a szellemi tudatlanságunkból eredő, egoista módon való elkülönülés igényét bennünk.
Sajnos, ma még mindig ott tartunk, hogy a tudományosan is igazolható állítás szerint, a természet részeként, meg kell tanulnunk a természetben élni, azzal tökéletes összhangban, harmóniában létezni. Ez pusztán, a mi természetes objektív anyagi igényünk. Analógiás módon, ehhez éppen hasonlóan, az Univerzum szerves részeként, meg kell tanulnunk az Univerzum egységével együtt élni, létezni. Ez pedig, már szubjektív szellemi igényünk. Ez mentális módon jöhet csak létre, és spirituális fejlődést kíván tőlünk. A végeredmény pedig, a lelki egyensúlyunk megszerzése. Ami az Univerzum egységével való azonosság érzetét biztosíthatja számunkra.
Az emberi agyban termelt gerincvelő folyadék, ritmikusan pulzál. Mindig követi az agyunk dinamikus rezgési ritmusát. Így ez a pulzálás, a testünk minden csontszerkezetében, és minden testszövetében érzékelhető. Ezért a helytelen módon kialakított spirituális élet által kiváltott agyi rezgéstorzulások, betegségeket alakíthatnak ki az anyagi testünkben. Ezek egyszerű gyógyítását célozza meg, az Érzelmi Felszabadulás Technika is, amit egyszerűen csak, az EFT betűcsoporttal rövidítenek. Ebben az ezoterikus kopogtató gyakorlatban, a testünk bizonyos meghatározó izompontjait, az ujjaink ütögetésével stimuláljuk, gyenge frekvenciájú ütögetésekkel és közben, mentális megerősítéseket mondunk a tudatalattink számára. A mentális megerősítések, a jelen állapot tudatos meghatározásán keresztül, egy ideálisabb állapot elérését célozzák meg. A lényeg az, hogy az elménkben tudatosodjon az elvárható változás, és a testfelületen történő mechanikus ütögetés révén, az agyunk stimulálása, jó irányban történő befolyásolása valósuljon meg. A gyenge erejű ütögetés által, az agy tökéletlen pulzálása szabályozható, közvetett módon. A kopogtatás vagy a megerősítések, önmagukban is hasznosnak mondhatóak, de így együtt, sokkal célravezetőbbnek látszik a dolog.
https://www.youtube.com/watch?v=OdZjnJyx77I
https://www.youtube.com/watch?v=NLBVgyu1CMA
A mozgásszervi és ízületi megbetegedéseket, nagyon jó eredménnyel gyógyítják ma már, pulzáló elektromágneses terápiával. A dolog lényege az, hogy az emberi szervezet egy zárt energetikai rendszer, amely reagál a külső elektromágneses hullámok viszonyaira. Ideális frekvencián, ideális hullámhosszakat választva, a testünket hasznos módon is tudjuk befolyásolni. Minden egyéb frekvencia, és a hozzá tartozó hullámhossz, káros is lehet a szervezetünk számára. Ezek a hétköznapi elektromos használati eszközeink káros hatásai. Így nem szenvedünk igazán energiahiányban, hanem a fennálló energiabőséget, saját magunk ellen használjuk. Az pedig, minden esetben ártalmas számunkra. Ezért a szervezetünk alapvetően úgy működik, hogy ha ideálisan illeszkedik az Univerzum természetes pulzálását képviselő energetikai szinthez, akkor magától gyógyul meg, minden elképzelhető rendellenességéből, amit a betegségek jelentenek. Így működik a természetes öngyógyító mechanizmusunk, amely egészséges módon, önmagát szabályozza. Az energetikai visszacsatolást pedig, éppen az Univerzum szubjektív alaphalmaza biztosítja számunkra. Így jó esélyünk van az egészséges hosszú életre. Ezért kezdetben, célszerű lenne, minden egyes elektromos készülékünket az egészség frekvenciáján aktív hullámhosszakhoz igazítani. Akkor majd, minden elektromos készülékünk, a ma még káros elektroszmog helyett, a belső bioenergia szintünket, természetes egyensúlyban képes tartani.
Az ember tehát, az Istennek nevezett mindenség szerves része, ezért az emberben megnyilvánult értelem miatt, Isten testesült meg bennünk. Így a lélek által, Isten él rajtunk keresztül. Ezért, a spirituális fejlődésünk lényege éppen az, hogy a bennünk élő Isteni mivoltunk, önmagára találjon az Univerzumban. Vagyis, nem azért vágyunk annyira, eggyé válni a mindenséggel, hogy megismerjük Istent, hanem éppen azért, hogy az Isteni mivoltunk, önigazolást nyerjen végre, a megtapasztalható egység érzetével. Amikor ez az egységérzet megvalósul, akkor az ember impulzív rezgésen alapuló megnyilvánulása, tökéletesen felveszi végre azt a rezgési ritmust, amit az Univerzum alaphalmaza diktál számára, alaprezgésként. Így az ember, az Univerzum alappulzálásának a ritmusával azonosulva, Istenné válik, aki mágneses módon képes uralni az anyagi megnyilvánulásokat, és az Isteni adottságait, teljes mértékben képes lesz használni. Mégpedig olyan módon, hogy az abszolút szeretet uralja a gondolatait, a szavait, és a tetteit egyaránt, hogy ez által, ne rugaszkodjon el számottevően, az Univerzum alappulzálásától. Attól az alapvető mágneses alapú pulzálástól, amelyre minden anyagi szintű elektromos rezgésfajta tökéletesen visszavezethető.
Matécz Zoltán
2013.03.03.
matecz.zoltan@gmail.com
