Megoldás-centrikus gondolkodásmód.
A megoldás-centrikus gondolkodásmód valójában, a „pozitív gondolkodás” helyes megfelelője. A szellemi gondolatainknak ugyanis, csak informatív értékei vannak. Polarizálható erőt nem képviselnek. Így hatásirány sem jellemzi őket. Viszont, szinte minden szellemi gondolatunkhoz, lelki érzések csatlakoznak az elménkben. Így rajtunk múlik az, hogy milyen polaritású lelki érzéseknek biztosítunk megvalósulási lehetőséget az életünkben.
Ezek a lelki érzések, az életenergiánkból származnak. Ennél fogva, mentális módon irányítható életerő impulzusokként foghatók fel. Így a kellemes szellemi gondolatainkhoz, pozitív lelki érzések társulnak az elménkben. Míg a kellemetlen szellemi gondolataink, csak negatív lelki érzéseket csatolhatnak magukhoz. Ezért kizárólag a mi saját felelősségünk az, hogy milyen minőségű szellemi gondolatokhoz társítunk az elménkben lelki érzéseket.
A szellemi gondolataink informatív értékei által, képesek vagyunk polarizálni a lelki érzéseink által biztosítható, mentális életerő impulzusainkat. Így a kellemes szellemi gondolatainkhoz, pozitív lelki érzések csatlakoznak az elménkben. Míg a kellemetlen szellemi gondolataink, negatív lelki érzéseket vonzanak maguk mellé. Hogy az elménk, mindig pozitív lelki érzéseknek biztosítson megvalósulási lehetőséget, ahhoz arra van szükségünk, hogy állandóan megoldás-centrikus módon gondolkozzunk. Mert a lehetséges problémamegoldásokhoz már, csak pozitív lelki érzések társulhatnak az elménkben.
A pozitív lelki érzéseink, olyan mentális módon irányított életerő impulzusaink, amelyek minden esetben, a mi érdekünkben munkálkodnak. Valamint, a mi saját életkörülményeinken javítanak. A pozitív lelki érzéseink, állandóan azon munkálkodnak, hogy nekünk, további megtapasztalható örömélményeket okozzanak. Ezzel éppen ellentétes módon, a negatív lelki érzéseink, minden esetben ellenünk, és az életkörülményeink ellen fejtik ki az ártó hatásaikat. Így a negatív lelki érzéseink aktivizálásával, főképpen önmagunknak ártunk. Nem is beszélve, a negatív visszahatásaikról.
A pozitív gondolkodásról szóló elképzelés pedig, azért nem állja meg ma már a helyét, mert aki annak a fogalmával képes azonosulni, nem értheti meg soha, a lelki erőhatások mibenlétét. A pozitívként értékelhető gondolkodásforma, önmagában véve, teljesen erőtlen. Mert nélkülözi az életenergiánkból származtatható életerő impulzusainkat. Azok hiányában pedig, teljesen erőtlen, kiszolgáltatott, még az agyonművelt ember is. Így a pozitív gondolkodás hamis eszméje, teljesen elavult. Helyébe, a tudatos teremtés, pozitív lelki indíttatású életerő impulzusait irányítani képes, megoldás-centrikus szellemi gondolkodásmód kívánkozik.
Amely az Isteni minőségű lélekkel megáldott értelmes emberből, teremtésre képes Istent tud formálni. Mert minden ember, ezzel az alapvető mentális programmal születik le, ide a Földre. A reinkarnációs újraszületési ciklusainknak, csak akkor lesz vége, amikor már az éppen aktív életünkben, azonos szellemi minőségekké válunk a teremtőnkkel. Amíg ez nem történik meg, addig továbbra is arra vagyunk kényszerülve, hogy újra, és megint újra megszülessünk. Hogy ismét lehetőségünk nyíljon a spirituális szintű fejlődésünkre. Amelynek a magvalósulása során, a szellemi gondolataink, már nem uralják az elménket, hanem a lelki érzéseinket szolgálják. Mégpedig a megoldás-centrikus gondolkodásmódunk által megvalósuló, tudatos teremtés révén.
Istennel azonosulni, csak az aktív életünkben lehet. Mert szellemi szintű változás, csak itt, a földi létezésünkben jöhet létre. Márpedig, a spirituális fejlődésünk előfeltétele éppen az, hogy szellemi szinten megértsük a teremtőnkhöz fűződő mentális viszonyunkat. A halálunk után, már nem tudunk szellemi szintű fejlődés által változni. Ha tehát, az Isteni önazonosságunk tökéletes tudata nélkül halunk meg, akkor megint újra kell születnünk.
Addig tovább folytatódik a karmikus szintű mókuskerekünk forgatása. Amelynek során, mindig új életfeladatokat jelentő problémák elé állít bennünket, a vaknak látszó sors. Amelynek, mindig kiszolgáltatottja marad a szellemi szinten élő ember. Akármilyen művelt és értelmes legyen is.
Aki azonban, a megoldás-centrikus gondolkodásmód szándékos kialakításával, mindig a tudatos teremtés lehetőségével képes élni abszolút szeretetben, olyan emberré válik, aki a saját Isteni minőségét élteti. Vagyis, Istenné válik, már az aktív életében. Mert a spirituális fejlődés legfelső fokához ért, amikor a szellemi gondolataink már, csak a lelki vágyaink kifejezésére korlátozódnak. Így élhetjük meg tökéletesen a lelki jelenlétünk minden örömét.
Aki ilyen módon él, bármit tesz, Isten cselekszik rajta keresztül. A tudatos teremtés örömei, boldogságban tarják az emberi elmét. A folytonossá tett örömélmények pedig, nem mások, mint Isten országának a megtapasztalása. A feltétel nélküli boldogság tudati állapota.
Minden értelmes ember, egy spirituális lény. Ezt állítja, minden valamire való ezoterikus elmélet. Ami az én véleményem szerint, röviden azt jelenti, hogy a lelki érzéseinket, szellemi szinten irányítjuk. Így a spirituális fejlődés lényege éppen az, hogy a kellemetlen gondolatainkhoz csatlakozó negatív lelki érzéseink helyett, tudatosan is, olyan kellemes szellemi gondolatokkal foglalkoztatjuk az elménket, amelyekhez már, csak pozitív lelki érzések képesek csatlakozni.
A megoldás-centrikus gondolkodásmód kialakításának a lényege az, hogy az ember olyankor, tudatosan használja a lelki érzéseiben rejlő mentális lelki erőhatásait. Mégpedig, a szándékos teremtés érdekében. Továbbá, minden esetben a pozitív lelki érzések aktivizálásával, amelyek mögött, az Isteni eredetű abszolút szeretet húzódik meg. Az a szeretet, amely már egyáltalán nem tekinti a személyeket céloknak, hanem csupán, a szükségszerű igényeik megvalósulásait. Hogy az objektív anyagi világunk valóságában, sokkal jobb életkörülmények alakuljanak ki, mindenki számára.
Mert jól tudja az spirituális ember, hogy lélekben egyek vagyunk. A lelkünket képező életenergiánk, az Univerzum energiájából különült el számunkra, de sohasem szakadt el attól. Mert az Univerzumban az energia, egy és oszthatatlan. Sem teremteni, sem pedig, elpusztítani nem lehet. Ezért számunkra, mindig új, és megint újabb megjelenési formákat öltve tartja fenn az anyagi eseményeket. Ennél fogva, ugyanaz az Isteni minőség éltet minket is, mint amelyik megteremtett bennünket. Ezért kell Istennel, szellemi szinten is azonos minőséggé válnunk, még a jelen életünkben. Erre biztosít jó lehetőséget, a tudatos teremtés aktív gyakorlása.
Amikor az életünk során, tudatosan tevékenykedünk, akkor az izmainkban rejlő életerőinket, céltudatosan használjuk. Olyan szellemi szintű céltudattal, amely valamilyen feladat megoldására szorítkozik. Hasonló módon kell használnunk a pozitív lelki érzéseinket, mint mentális módon irányítható életerő impulzusainkat. Olyan formában, hogy a szellemi gondolataink informatív értékeinek a segítségével, meghatározzuk azt a nemes célt, amely által a lelki vágyunk teljesülhet. Majd az elménkben, ezt a mentális módon kialakított képzeletbeli formát, megtöltjük pozitív, lelki indíttatású örömérzésekkel. Így az elménkben az, pozitív hitté alakul. Amely érzések, az anyagi mivoltunk és az életkörülményeink átalakításán fognak ezek után munkálkodni. A természetes visszahatásai pedig, szintén áldásosak lesznek reánk nézve.
A megoldás-centrikus gondolkodásmód tudatos kialakításával járható az a spirituális út, amely ezoterikus feladatként ránk hárult. Mert az ilyen típusú gondolkodásmód, a lelki jelenlétben tartja az elménket. Nem kalandozva el a múlt és a jövő szellemi síkjaira. Amíg ugyanis, a szellemi gondolataink, a lelkünk vágyaiból származó érzéseket szolgálják, addig a jelenben tartják az elménk figyelmét. Ez a lelki életünk, elemi szintű előfeltétele.
A szellemiségünk, azért szolgálja a lelki érzéseinket, mert megvilágosodik. Rádöbben arra, hogy ilyen módon, a teremtés részévé formálja az embert. Vagyis, megvalósult Istenné. Aki ezt tudatosan teszi, az megigazul. Mert szellemi szinten megérti az önnön Isteni mivoltának a mibenlétét. A megigazult ember pedig, azonos szellemi minőséget képvisel a teremtő Istennel. Ha így múlik el, ebből a földi valóságból, akkor befejezte a reinkarnációs ciklusait, mert szellemi szinten is képes lesz azonosulni a teremtő Istennel.
Matécz Zoltán
2014.10.06.
matecz.zoltan@gmail.com
