Együtt-rezgés.
Egy halmaz közegében, a tömegek szükségszerű szervezett együtt-rezgése nem más, mint az adott halmazban kialakult hullám. Amely azért is rezeg így együtt, mert a vibrációja által, egyfajta tömörítő jelegű folyamatot hajt végre. A közegben megvalósuló mechanikai rezgések tehát, tömörítő hatásúak a halmazra nézve. Miközben a hullámok által szerintem, információ és energia terjed. Így a hullámhossz, az információért felelős, míg a frekvencia, az energiát közvetíti.
A mágneses hullámokban tehát, az én véleményem szerint, a frekvencia közvetíti az energiát, diszkrétnek minősülő impulzusadagok formájában. Amit a hullámhossz által meghatározott távolságokban együtt rezgő sűrűsödések és ritkulások frekvenciaértékei képviselnek. Így a mágneses hullámok, a kölcsönhatási pontokon impulzussorozatok által közvetítik, a folytonossá tett impulzív rezgési erőhatásokat, mint energiát.
Az energia, mint a diszkrétnek nevezett, impulzussorozatokban közvetített rezgési erőhatások folytonos sorozata ezért, munkavégző képességgel rendelkeznek. Így a hullámhossz által képviselt információ irányítása alapján végzi el a feladatát. Induktív módon hatást gyakorolva, az elektromos szerkezetű anyagi halmazok elektronjaira. Ezért az objektív anyagi rezgések, szekunder másodrezgéseknek minősülnek. Ami minden esetben, a mágneses alapú primer alaprezgésre vezethető vissza.
A mágneses alaphalmazban kialakult hullámok longitudinálisak. Azaz egyenes vonalvezetéssel terjednek. Ami röviden azt jelenti, hogy az energia terjedési iránya 180-fokos, és így, nem tér el a hullám, az egyenes vonalvezetésétől. Ennél fogva, a lehetséges kölcsönhatási pontban, ezek az egymás után érkező erőimpulzus sorozatok, nyomást gyakorolnak az anyagi minőségekre. A folyékony és gáznemű anyagi halmazokban is, ilyen longitudinális hullámok alakulnak ki, mint induktív eredetű másodrezgések. A szilárd anyagokat azonban, a fix rács vagy kristályrács szerkezetük miatt, tranzverzális jellegű másodrezgések hullámai jellemzik. Amelyekben az energia terjedési iránya, merőleges a hullám terjedési irányára. Ezért a tranzverzális hullám, szinuszos alakot vesz fel.
Ilyen hullámokkal magyarázza a tudomány, a víz felszínén zajló események okozta rezgéseket. Ahol a víz felszíni hullámai, tranzverzális jelleget mutatnak, és szinuszos alakot öltenek. Amíg el nem simul a vízfelszín. Azt azonban, egyáltalán nem tanítják, hogy ez a felszínen viszonyítható szinuszos jelleg, éppen annak köszönhető, hogy a vízközegben, függőleges irányú nyomáskiegyenlítődés folyamata zajlik, longitudinális módon. Vagyis, a longitudinális hullámok, függőleges irányban hatnak a vízközegben, és ezek kiegyenlítődési periódusai vesznek fel szinuszos jelleget a vízfelszínen. Mint a vízközeg és a levegőközeg közös határfelületén.
Így a vízközegben zajló függőleges nyomáskiegyenlítődési folyamatok, éppen a levegő függőleges irányú közegnyomásához képest csillapodnak. Mert a levegőben, a függőleges irányú légnyomást, a légtérben lévő páratartalom biztosítja. Mint olyan légnemű „vízközeg” a gáznemű térben van, amely sokkal ritkább szerkezetű, mint az általunk megszokott vízközegek.
Ezért, felmerült bennem a kérdés, hogy a szilárd anyagi testek tranzverzális jellegei is, csak az anyagi testek határfelületein jutnak esetleg érvényre? Mert a légtérben uralkodó függőleges irányultságú nyomás, éppúgy hat a szilárd anyagi testekre, mint a vízközegeinkre? Ennél fogva, lehetséges-e az, hogy ez a nyomáskiegyenlítő folyamat, amely a légtérből hat az anyagi testekre, szintén az anyagi testek határfelületén alakít ki tranzverzális jellegű jelenséget? Miközben az anyagi halmazokon belül, továbbra is longitudinális jelleget mutat a hullámok nyomásviszonya?
Ha most elképzeljük egy robbanómotor működését, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a dugattyúk függőleges irányú rezgéseit, a főtengelyre vetítve, forgómozgású rezgéssé alakítja. Amely által, a robbanás erejét, a jármű haladására lehet használni. Így gyakorlatilag, a dugattyúk longitudinális rezgéseit, a főtengely tranzverzális rezgéseivé alakítja a motorblokk.
Ez a tranzverzális jellegű rezgés, azért válik forgómozgássá a motorban, mert a fix tengelyen való rögzítés miatt, a rezgés nem képes a térben tovább terjedni. Így a stabil pont körüli kötött rezgés kényszerében, a kívánt forgómozgás alakul ki a főtengelyen. Ahol a forgómozgást az a tény biztosítja, hogy a tranzverzális rezgésben, a hatás terjedési iránya, merőleges a hullám irányára. Mert maga a hullám egyenes irányban terjed, míg benne az energia, 90 fokos eltéréssel. Azaz, az energiaterjedés, merőleges a hullámterjedés irányára. Úgy is mondhatnám, hogy az egyenes irányú hullámterjedésben, az energia oldalirányban egyenlítődik ki.
Amennyiben azonban, egy anyagi halmazban, kötetlen módon alakul ki tranzverzális hullám, akkor az, a halmaz közegének a terében, szinuszos alakot öltve terjed. Éppen olyan módon, mint a víz felszínén. Ahol a látványos tranzverzális hullámjelenség, a légtérrel való nyomáskiegyenlítődés folyamata csupán.
Mivel a mágneses hullámok induktív módon fejtenek ki hatást az anyagi halmazok elektronjaira, így a rács vagy a kristályrács szerkezetekhez ragaszkodó elektronok relatív stabilizációja miatt, azok keringőmozgása alakult ki az atommagok körül. Így a rács vagy kristályrács szerkezetek miatt, azok struktúráinak a hajlási szögei határozzák meg azt, hogy a bennük kialakult tranzverzális hullámokban, milyen terjedési szöget zárjon be az energia haladási lehetősége, a mágneses hullám egyenes vonalú terjedési irányával szemben.
Továbbá, ha az anyagi halmazok elektronjainak az elektromos terei, amelyek együtt keringenek és forognak az elektronjaikkal, konfrontálódnak az egyenes irányú mágneses hullámokkal, akkor ebben az induktív hatásban, éppen a dinamikus kiegyenlítő folyamatok lehetősége miatt, észlelhető állapotváltozások jönnek létre. Mert mindkét erőtér, ugyanabban az alaphalmazban alakul ki és terjed.
A lineáris, egyenes vonalban terjedő mágneses erőtérrel szemben, minden elektromos erőtér centrális alakot ölt, mert követi az elektronok keringőmozgású rezgéseit. Mivel azonban, ugyanabban az alaphalmazban alakulnak ki ezek az erőterek, így ellentétes hatásirányú erőterekként jutnak érvényre. Az egymásra kifejtett hatásukat nevezi a tudomány, induktivitásnak.
Így az induktív jelenségek során, a mágneses és az elektromos erőterek között történik meg a hatáskiegyenlítő folyamat. Olyankor a mágneses energia, munkát végez az anyagi halmazokon. Vagy az elektromos anyagi halmazok, munkát végeznek a mágneses alaphalmazban. Mert a hatásuknak megfelelően, új mágneses hullámokat alakítanak ki abban.
Ezért a mágneses alaphalmazban, minden anyagi változásról létezik tökéletes információ. A mágneses alaphalmaz tehát, éppúgy képes fogadni az elektromos halmazok felől érkező információkat, mint azok felé közvetíteni azokat. Vagyis, a mágneses információk kialakítására, tárolására és közvetítésére is alkalmas. Ezért, az Univerzum abszolút Elméjét valósítja meg. E miatt beszél a kvantumpszichológia, intelligens Univerzumról.
Amikor azonban, az Univerzum intelligenciája szóba kerül, akkor számomra az már, Isten tudományos szintű meghatározása. Amit talán, még én sem tudnék értelmesebben kifejezni. Pusztán az a kérdés, hogy az Univerzum anyagi részeként, milyen viszonyban állunk az Ő abszolút Elméjével, vagyis Istennel.
Az Univerzumban, az energia egy és oszthatatlan. Mert sem teremteni, sem elpusztítani nem lehet. Erről szól, az energia megmaradási törvénye. A mi lelkünk pedig, ennek az oszthatatlan energiának, a bennünk elkülönült része. Ennél fogva, Isteni minőség éltet bennünket. Így a lelkünk által, mint az életünk energiája révén, életerőkkel rendelkezünk. Ezeket az életerő impulzusainkat nevezzük lelki érzéseknek.
Így gyakorlatilag úgy működünk, mint egy fúrógép. Amely a konnektorba van csatlakoztatva, és a megfelelő irányváltás után, bármikor bekapcsolhatjuk. A villamos energia által előállított mechanikai forgómozgást használhatjuk, a szükséges fizikai szintű munkavégzésre. Mi pedig, a lelkünk által vagyunk az Univerzum energiahálózatára „csatlakoztatva”. Amíg élünk. Így a végtelen energiából, annyi életerőt meríthetünk magunknak, amennyire csak szükségünk van. Mindaddig, ameddig életben vagyunk. Amíg képesek vagyunk az Univerzummal, harmonikus módon együtt rezegni.
Matécz Zoltán
2015.06.25.
matecz.zoltan@gmail.com
