Halmaztulajdonságok.
A gőz, gázneművé vált vízközeg. A hőfokából veszítve lecsapódik, és folyékony vízközeggé változik. De ha tovább hűl és megfagy, akkor sem veszíti el a közeges jellegét. Fagyás után azonban, térfogatban zárt, kristályrács szerkezet által stabilizált közeggé változik. Amely közeg, a fix térfogata miatt, önálló tömegértékkel ruházza fel, a jéggé vált anyagi testet.
Olvadáskor pedig, ez a térfogatban rögzített közeg veszíti el a kristályrács szerkezetét biztosítani képes kötött állapotát. Majd teljesen ellazulva, folyékony halmazállapotú vízzé válik.
Kérdésként merül fel most az, hogy egy vödörnyi víz például, tömeg vagy közeg-e? Nos, hát ameddig cipeljük, addig számunkra tömegértékkel bír. Mert cipekedés közben, a közeges jellege, nekünk teljesen közömbös. Ha pedig, egy halacskát teszünk bele, akkor a kis élőlény számára, már közegként fog érvényesülni. Mert minden elemi életfeltételét biztosítja, a vödörben tárolt vízközeg.
Amennyiben pedig, ilyen módon cipeljük, a halacskával együtt, akkor a víz anyagi halmazának, mindkét tehetetlen állapota érvényre jut az összetett folyamatban. Mert a tehetetlenség, alapvetően halmaztulajdonság. Amit a tömeg és a közeg állapotok, csak kifejezésre juttatnak számunkra. Mert a közeg is, apró, kisebb méretű résztömegek halmaza. Ezért képes minden stabil anyagi test, a saját térfogatában stabilizálódott közege által, a halmazszintű anyagmennyiségének megfelelő tömegértéket biztosítani.
Így az anyagi testek tömegértékei, olyan elemi halmaztulajdonságok, amelyek azok külső, objektívnak értékelhető tehetetlen tulajdonságait képesek kifejezésre juttatni számunkra. Míg az anyagi testek közegértékei, olyan alapvető halmaztulajdonságok, amelyek azok belső, azaz szubjektívnek értékelhető tehetetlen alaptulajdonságait képesek biztosítani. Így a testek tömegei, a közvetlennek értékelt felületi szintű objektív kölcsönhatások részesei. Ahogy azt Newton tanította. Míg a testek közegei, a számunkra közvetettnek értékelhető, térfogati szintű kölcsönhatásokban vesznek részt.
Ha az anyagi test halmazának a közegét, nem apróbb résztömegek sokasága alkotná, akkor nem is volna képes, egy közös tömegértékű testté alakulni. Így minden test anyagi halmaza, tömeg és közeg egy időben. Ami azt jelenti, hogy az anyagi testek stabil módon zárt halmazában, mindkét tehetetlenséget kifejezni képes halmaztulajdonság felfedezhető. A közegállapot éppúgy, mint a tömegállapot. Egymással teljesen azonos matematikai mennyiséggel.
A kétféle tehetetlen halmaztulajdonság lényege pedig, éppen az, hogy ilyen módon az anyagi halmaz, eleve kétféle alaphatással szemben mutat kiszolgáltatott állapotot. Tömegként, a felületi kölcsönhatásokat közvetíteni képes erőkkel szemben, míg közegként, a térfogati jellegűnek számító energia hatásaival szemben mutatnak tehetetlen tulajdonságot. Mert az energia hatása, a testközeg résztömegeire gyakorol belső, közvetlen módon létrejövő, folyamatos szubjektív erőhatásokat. A mágneses hullámok frekvenciái által meghatározott erőimpulzus sorozatok segítségével.
Az erők értelmezése felesleges itt és most, mert azokat, Newton axiómái elég jól meghatározzák. Viszont az energia meghatározásával, adós még a természettudomány. Ezért, saját értelmezés alapján magyaráznám el az energia működését.
Az elektromos tulajdonságú összetett anyagi részhalmazokat, az oszthatatlan alaptömegek által fennálló mágneses alaphalmaz működteti, induktív módon. Mégpedig, a mágneses hullámok segítségével. Amit az Univerzum oszthatatlan alaptömegei közvetítenek. Így a mágneses alaphalmaz biztosít mozgási teret, minden benne megnyilvánult, összetett szerkezetű anyagi részhalmaz számára.
A mágneses hullámok, száznyolcvan fokos, azaz egyenes irányú, longitudinális jellegűek. Két alapvető összetevőjük van. A hullámhossz és a frekvencia. A hullámhossz képviseli szerintem, a mágneses információt, míg a frekvencia által, az energia terjed a mágneses hullámban. Mégpedig, egymás után terjedő, periodikus módon egymást követő erőimpulzus sorozatok formájában.
Így a kölcsönhatási pontokban, amit az elektromos anyagi részhalmazok elektronjai jelentenek, ezek a mágneses frekvencia által közvetített erőimpulzus sorozatok, apró erőhatásokat adnak át, folyamatos jelleggel. Mivel nem egy egyszeri erőhatás impulzusáról van szó, mint Newton értelmezései esetében, hanem az impulzussorozatok folytonosságáról, ezért az energia hatása, folyamatos részerő átadási képességet jelent. Ezért az energia már, folyamatos hatásközvetítési módot biztosít.
Az Univerzum oszthatatlan alaptömegei, tökéletesen kitöltik az anyagi szintű atomok belső tereit, és teljesen körül is ölelik azokat. Mert az elektromos anyagi halmazok legkisebb alkotóeleme is, gigantikus méretű az oszthatatlan alaptömegekhez képest. Így az anyagi halmazok, erősen szivacsos szerkezetűek, a mágneses hatásokat közvetíteni képes oszthatatlan alaptömegek számára. Ezért úgy is fogalmazhatjuk, hogy az oszthatatlan alaptömegek „tengerében” zajlik, mindennemű elektromos anyagi részhalmaz állapotváltozása.
Így az energia, egy és oszthatatlan az Univerzumban. Mert sem teremteni, sem pedig, elpusztítani nem lehet. Ezt állítja az energia megmaradási törvénye. Amely szerint, az energia nem vész el, csak átalakul. Mindig új, és megint újabb megnyilvánulási módot talál magának, a hatásával szemben tökéletesen tehetetlen tömegek aktivizálásával. Amelyek így már, mint különböző minőségű energiahordozók jelennek meg számunkra.
Így a longitudinális jellegű mágneses hullámokban terjedő energia, mindig frekvenciafüggő tényező. Mert a mágneses frekvencia határozza meg azt, hogy egy impulzussorozatban, hány részerő impulzus terjedhet. Ezért, ezek az impulzussorozatok képviselik a tudomány „kvantumait”. Vagyis, az energia általunk is elég jól viszonyítható diszkrét adagjait. Ezért a kvantum, mindig frekvenciafüggő tényező marad. Vagyis, nem önálló részecske a kvantum, hanem az oszthatatlan alaptömegek által közvetített impulzussorozatok egyike.
Ezért képes a kvantum, nulla tömegértéket képviselni a fizikában. Mert nem a tömeg számít az energia viszonylatában, hanem az oszthatatlan résztömegek impulzussorozatainak az erőhatást folyamatosan közvetítő mennyisége. Amit a frekvencia határoz meg. De a frekvencia pedig, a mágneses hullámhossz függvénye. Hiszen a mágneses hullám hullámhosszúsága határozza meg azt, hogy hány impulzus fér el, egy periodikus módon ismétlődő impulzussorozatban.
Ezért, a mágneses hullámokban, mindig a mágneses hullámhossz informatív értéke határozza meg azt, hogy a mágneses frekvencia energiaértéke, milyen mértékű induktív munkát végezzen, az elektromos tulajdonságú anyagi részhalmazokon.
A kvantum, ezért lett nulla tömegértékű” részecske”. Mert nem a tömegértékek számítanak az energia vonatkozásában, hanem az oszthatatlan alaptömegek által közvetített impulzussorozatok. Az impulzusoknak pedig, nincsen szükségük tömegértékekre. Mert a tömegértékek, csak közvetítik azokat, teljesen tehetetlen módon. Ezért, az energia megmaradási tételével párhuzamosan, a tömegmegmaradásról is beszélni kell. Mert a tömegből, sohasem lehet energia. Valamint, természetesen az energia sem alakítható át tömeggé.
Mert a tömeg, kiterjedéssel rendelkező kvantitatív tényező, míg az energia, kiterjedés nélküli, kvalitatív hatás. Amely hatásként, éppen a kiterjedéseket használja arra, hogy általuk és közöttük közlődjön. Míg a kiterjedés nélküli erő vagy energia, közlődik és terjed a kiterjedések között, addig jut érvényre a folyamatban a halmaztehetetlenség, mint alapvető tömeg és közeg tulajdonság.
Ennél fogva, a tömeg és közeg tulajdonságokat biztosító tehetetlenségi testállapotok, olyan alapvető jellemzőségek, amelyek a kvantitatív kiterjedéseket biztosító halmazokra utalnak. Az anyagi testek pedig, mint az Univerzum szekunder részhalmazai, magukon viselik mind a kétféle jellemzőséget, egy időben.
Az Univerzum mágneses tere pedig, egy olyan primer alaphalmaz, amelynek az alkotóelemeit, az oszthatatlan alaptömegek képezik. Ezek teljes halmaza pedig, egy olyan alapközeg, amelyben a mágneses hullámok alakulnak ki és terjednek. Induktív módon befolyásolva, az összetett elektromos anyagi részhalmazokat. Ez az induktív befolyás hozza felszínre az anyagi halmazok tehetetlen tulajdonságait, a tömeg és közeg állapotokat.
Ezért a tehetetlenség, alapvető halmaztulajdonság. Ami a tömegeken, és a tömegek által felépített közegeken jut térvényre. Mint a halmazok kiterjedését biztosító kvantitatív tényezőkön.
Matécz Zoltán
2016.10.16.
