EQ-emocionális, azaz érzelmi intelligencia.
Nagyon örülök, hogy ezt az új keletű fogalmat, felfedeztem az interneten. Amely a nyolcvanas években honosodott meg a pszichológiában. Jelentése szerint pedig, arra utal, hogy milyen mértékben vagyunk képesek használni, a pozitív lelki érzéseinket. Amely érzéseink, mindig konstruktívak, azaz hasznosak számunkra. A destruktív képességű, negatív lelki érzéseinkkel szemben.
Amikor a kedvenc kollégámnak említettem a dolgot, az volt az első kérdése, hogy tulajdonképpen, nem volt meg az IQ-mban az, hogy van EQ-m? Hát mit mondjak, valóban nem tudtam. Mert az intelligenciáról, kicsit másképpen gondolkodok.
Az én véleményem szerint, minden értelmes ember, egy természetes skizofrén alkat. Azaz, kettős tudatú, relatív módon intelligens lény. Mivel relatív értékű szellemi tudattal, és abszolút értékű lelki tudattal is rendelkezünk. Ezek a mentális adottságaink, az elménkben tudatosodhatnak. Ezért a viselkedésünkből visszatükröződő relatív intelligenciánk, éppen arra utal, hogy a szellemi és a lelki tudatosságunk, milyen mentális viszonyba került az elménkben.
Az elménk alapfeladata ugyanis az, hogy a benne tudatosodó szellemi gondolatainkat és lelki érzéseinket, egy-egy közösen kezelhető mentális egységekké alakítsa. Vagyis, hitekké. Amelyeket a memóriánkban, az elménk mentális háttértárolójában, időrendi sorba rendezve, el tudunk raktározni.
A szellemi gondolataink, lelki érzéseket képesek aktivizálni az elménkben, míg a lelki érzéseinket, csak a szellemi gondolataink segítségével tudjuk értelmes módon kifejezésre juttatni. Ezért az elménk alapfeladata éppen az, hogy összekapcsolja ezt a kétféle mentális adottságunkat.
Mert a szellemi gondolatainknak, csak informatív értékei vannak. Ezért vagyunk képesek velük kialakítani, azt a mentális formát a képzeletünkben, amire a lelkünk mélyén vágyunk. A lelki érzéseink pedig, mentális életerő impulzusokat jelentenek. Mert az életenergiánkból, a lelkünkből származnak azok. Így mentális módon irányítható erőhatásoknak minősülnek a lelki érzéseink. A szellemi gondolataink irányítják őket az elménkben. Így a szellemi gondolataink által irányított lelki érzéseink, mint életerőnket biztosító hatások, mindig elvégzik azt a mentális munkát, amire a vágyaink szerint irányulnak.
Így a relatív intelligenciánk, éppen abban nyilvánul meg, hogy mennyire vagyunk képesek az elménkben, szinkronba hozni a kellemes szellemi gondolatainkat, a pozitív lelki érzéseinkkel. Mert, csak ilyen módon lehet intelligens, azaz konstruktív számunkra, az elménkben kialakult hitünk.
A kellemetlen szellemi gondolataink segítségével aktivizált negatív lelki érzéseinkkel, destruktív hiteket biztosítunk az elménk számunkra. Vagyis, romboló hatású hiteket. Amelyekben a romboló hatást, a negatív lelki érzéseink mentális erőértékei idézik elő. Pszichoszomatikus betegségeket okozva, az anyagi szintű testünk szervezetében.
A kvantumpszichológia tana azt állítja, hogy az Univerzum intelligens. Mert benne, minden kozmikus esemény, egyfajta belső rend és tudatosság alapján működik. Így az égitestek szemlélése során, olyan kozmikus intelligenciával szembesülnek a tudós szakemberek, amely már egy központi szervező intelligencia létezését feltételezi. Ezért, valamilyen abszolút tudat rejlik az anyagi szintű elektromos tulajdonságú világmindenség mögött. Az Univerzum mágneses alaphalmazában.
Szerintem, az összetett szerkezetű elektromos anyagi valóság részhalmazai, az oszthatatlan alaptömegek mágneses alaphalmazában alakultak ki és működnek. A mágneses és elektromos tényezők között, az induktivitás az összekötő kapocs. Így az Univerzum mágneses alapú abszolút Intelligenciáját, az induktív viszony kényszeríti, az elektromos anyagi részhalmazokra. Az a kérdés merül fel csupán, hogy ki, és mi az a kozmikus eredetű mágneses Intelligencia, amely induktív módon, viszonyítható relatív intelligenciát vetít, az összetett elektromos anyagi részhalmazokra?
A mágneses alaphalmazban alakulnak ki, tárolódnak el, és közlődnek induktív módon, a mágneses hullámok. Az elektromos anyagi valóság részhalmazai felé. Szerintem, a mágneses hullámok hullámhossza képviseli a mágneses információt, míg a frekvenciája, a mágneses energiát közvetíti. Így a mágneses információk kezelésére alkalmas mágneses alaphalmaz, az Univerzum abszolút Elméjét valósítja meg.
Ennek az abszolút Elmének az öntudata, az a kozmikus eredetű abszolút Intelligencia, amely a mágneses hullámokban kódolt információkat, induktív módon képes rákényszeríteni, az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazokra. Mégpedig olyan módon, hogy a mágneses hullámokban, a mágneses hullámhosszok informatív értékei határozzák meg azt, hogy a mágneses frekvenciák energiaértékei, milyen mértékű induktív munkát végezzenek, az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazokon.
Ilyen módon, minden elektromos anyagi részhalmaz, viszonyított viselkedésén tapasztalható relatív intelligencia, az abszolút értékű mágneses Intelligencia értelmes határozata alapján alakult ki, és áll fenn. Így az ember elektromos anyagi mivolta is, az abszolút Intelligencia döntése alapján jött létre.
Az energia, egy és oszthatatlan az Univerzumban. Erre utal, az energia megmaradási törvénye. Amely szerint, sem teremteni, sem pedig, elpusztítani nem tudjuk az energiát. Ezért, ugyanaz az energia működteti lélekként, a mi anyagi szintű testünket, mint amelyik, az anyagi szintű világmindenség egyéb részeseményeit irányítja. Ha ezt a kozmikus Intelligenciát Istennek nevezzük, akkor a lélek által, bennünket is Isteni minőség éltet.
Az elektromos anyagi minőségek, összetett szerkezetűek. Az atomi, és az atomok által formált rácsszerkezeteiket, ugyanaz a mágneses alaphalmaz tölti ki belül, mint amelyik körülöleli őket. Így a mágneses alaphalmaz számára az anyagi minőségek olyanok, mint a nagyon lágy szivacsok. Ezért az anyagi részhalmazok számára, a mágneses alaphalmaz biztosít mozgási, azaz létezési teret.
Az ember testének, összetett elektromos anyagi szerkezetét is, a mágneses alaphalmaz tölti ki. Így a kozmikus Intelligenciát képviselő Isten bennünk él, és éltet minket. Ezért, a mi relatív intelligenciáink is, ennek a kozmikus eredetű mágneses viszonynak köszönhető. Ennél fogva, az intelligencia számunkra abban nyilvánul meg, hogy menyire vagyunk képesek, a szellemi gondolataink és a lelki érzéseink segítségével, konstruktív módon részt vállalni, az életünk megtapasztalható eseményszerűségeiben.
Így az élettapasztalataink során kialakult hiteinkben, olyan mentális információk vannak eltárolva a memóriánkban, amelyek az általunk felismert vagy tanult kozmikus Intelligencia relatív, azaz vélt informatív értékeit tartalmazzák. Az intelligenciatesztekkel tehát, éppen azt az ismerethalmazt juttatjuk kifejezésre, amelyben logikus módon eligazodva, felszínre hozhatjuk az abszolút Intelligenciából megismert relatív részigazságainkat. Mégpedig, a szellemi gondolataink segítségével.
Ezért, mi emberek, éppúgy intelligenciát tükrözünk a viselkedéseinkben, mint ahogyan azt, a kozmikus szintű égitestek is teszik. Azzal a különbséggel, hogy a relatív intelligenciára, mi magunk is tudatosak vagyunk az elméinkben. Ezért nem a szellemiségünk az intelligens, és nem is a lelkünk, hanem azok, csupán kifejezhetik valamilyen sajátságos módon az intelligenciát. Amikor gondolatok és érzések tudatosodnak az elméinkben.
Így az intelligencia, éppúgy megvan bennünk, relatív formában, az agyi mágneses hullámaink képviseletében, mint a teljes Univerzumban. Csak bennünk, sajátságos formát öltve, a mi szellemi és lelki adottságaink biztosítják azt. Az elménkben tudatosodott szellemi gondolataink és lelki érzéseink függvényében.
Az elménk tudatossági szintje azonban, fokozható. Mégpedig olyan módon, hogy a kellemetlen szellemi gondolatainkat tudatosan kiiktatva, csak kellemes szellemi gondolatokat engedünk az elménkbe. Éppen azért, hogy csak kizárólag, pozitív lelki érzések mentális erőhatásai alakítsák a sorsunkat. Így a relatív szeretetben való tudatosságunk, az abszolút szeretet felé közeledik. Ha pedig, elérjük az abszolút szeretet tudatossági szintjét, akkor a mi relatív elménkkel, „beleláthatunk” az Univerzum abszolút Elméjébe.
Mert az Univerzummal való azonos tudatossági szinten, amit az abszolút szeretet jelent, megszűnnek a mentális szellemi korlátaink. Hiszen szeretetben, közös nevezőre kerülünk az Univerzum mágneses alaphalmazával. Amelyben az Univerzum abszolút Intelligenciája önmagából, és önmagának teremtette meg, az összetett elektromos anyagi valóság részhalmazait. Ezért, minden teremtményével szemben, abszolút szeretettel van.
Ennek az abszolút szeretetnek a rezgésén, olyan tudatossági szintre kerül az elménk, amely a megvilágosodást jelenti számunkra. Amelyben, az Istennel való azonosságunk tudatosul bennünk. Így az elménkkel, bármilyen Isteni szintű abszolút igazságot lehívhatunk magunknak az elménkbe, szükség szerint. Mert a mi relatív elméinkkel, kezelni tudjuk az abszolút Elme mentális adatbázisát. Ezen túl pedig, a kozmikus induktivitás vezérlésének a képességével, a hitünk szerint, tudatos teremtésre vagyunk képesek.
Ezt a mentális képességét, most is bárki kipróbálhatja. Csak arra van szükség, hogy a vágyunkat, értelmes módon képzeljük el valóságosnak az elménkben, hogy ahhoz, pozitív lelki érzéseket csatoljon az elménk. Ha ez megtörténik, örömérzéseket tapasztalunk. Mert a vágyunk tárgyát vagy eseményét, nem csupán valósnak látjuk az elménkben, hanem valóságosnak is érezzük. Ekkor kell kimondani azt, hogy ÁMEN. Mert az ámen kifejezéssel, felelős döntést hozunk a teremtés érdekében. Mivel azt jelenti, LEGYEN.
Amikor az elménkben, képzeletet alkotunk a szellemi gondolataink segítségével, akkor azt, a lelkünk által bennünk élő Isteni mivoltunk szemléli. Majd örömérzéseket biztosít hozzá. Végül pedig, kimondatja velünk a tudatos teremtés varázsszavát, az áment. Mert az azt jelenti, hogy tökéletesen egyetért a látottakkal és ezért, hozzájárul a teremtéshez. Mert a szellemi gondolataink, éppen a lelki vágyunkat fejezték ki. Vagyis, az Isteni mivoltunk akaratát.
Ilyen módon, a relatív intelligenciánk arra való, hogy részt vegyünk abban a teremtési folyamatban, ami az abszolút Intelligenciában történik. Mégpedig, tudatosan. Amely tudatosságunk, a kellemes szellemi gondolataink és a pozitív lelki érzéseink érzékelésén alapul. Így ez a két mentális adottságunk, együtt mutathat relatív intelligenciát, a hiteinkbe ágyazódva.
Az IQ sem jelent intelligenciát. Csupán arra utal, hogy a hiteinkben tárolt szellemi gondolataink informatív értékeit, milyen szinten tudjuk a memóriánkból, az elménk tudatosságának a felszínére hozni. Valamint arról szól, hogy mennyi információt tárolunk a memóriánkban. De senkinek sem szükséges, sok információval terhelnie a memóriáját, ha megvilágosodva, bármikor beleláthat az Univerzum abszolút értékű adatbázisába. Mivel ott, minden lehetséges információ megvan, tévedhetetlenül.
Így a szellemi szintű intelligenciateszt, éppúgy arra utal, hogy milyen közel vagyunk az abszolút Elme Intelligenciájához, mint az EQ által megismerhető érzelmi teszt. De az IQ és az EQ tesztek, csak arra mutathatnak rá, hogy a szellemi szinten kifejezhető érzelmeinkkel, milyen közel állunk az abszolút Elme tudatosságát képviselő Intelligenciához. Vagyis, az Univerzum abszolút tudatosságához. Gyakorlatilag, Istenhez.
Matécz Zoltán
2017.06.18.
