Reklám.
Minden reklám, az üzleti szintű marketing elenyésző része csupán. Ahol a marketing szerepe az, hogy egy terméket vagy szolgáltatást, a vevők között úgy kell népszerűsíteni, hogy piacra lehessen vinni és minél tovább piacon is lehessen tartani. Mert minden lehetséges bevétel, a termék vagy szolgáltatás eladásából származik. Így a profitorientált cégek, a nagyobb haszon reményében, olyan marketingtevékenységet folytatnak, amelyeknek a reklám, egy ideális tájékoztatási formája.
Ezért a kereskedelminek nevezett televíziók, rádiók, és újságok, olyan kiterjedt reklámtevékenységeket folytatnak, amelyeket az ipar marketingtevékenységei tartanak fenn. A marketing, olyan ipari szintről indítványozott tudatos üzleti tevékenység, amely a lehetséges vevők igényeinek figyelembevételével, elemzi és szervezi a piaci tevékenységeket. Miközben, egyre szélesebb körben tájékoztatja a vevői közönséget. Főképpen a reklámok segítségével.
A marketing, a megismert társadalomtudományok teljesen átfogó kombinációja lett. Mert, egy időben foglalkozik a közgazdaság, a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a matematikai statisztika, és a vezetéstudomány elveivel. Ezért a jó marketing hatálya, kiterjedhet az üzletpolitika mellett, a kultúránkat képviselő oktatásra, a politikára, vagy a vallásra is. De megjelenhet az életünk bármelyik területén.
Ezért a valódi marketing, nem csupán az ipari termékek és szolgáltatások eladásának egy lehetősége, hanem az ahhoz szükséges vevői és felhasználói cselekedetek irányításának a „tudománya”is egyben. Mert minden egyes megnyilvánulása, a vevői és a felhasználói viselkedést próbálja tudatosan befolyásolni. Ezért a marketing, a szükségszerű termékpolitikája mellett, az árpolitikát, a hozzá tartozó értékesítési politikát, és a promóciós jellegű reklámpolitikát is magában hordozza. Ahol a politika szó gyakorlatilag, a gazdasági érdekek eszmei szintű kifejeződési lehetőségét jelenti.
Ezért a reklámok egyetlen igazi célja az, hogy az ipar hasznát biztosító termékeit és szolgáltatásait, nyilvánosan a nagyközönség elé tárja, mint olyan lehetőségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a vevők és felhasználók részére. Ilyen módon egyre jobban növelve, a termékek vagy szolgáltatások eladásának a lehetőségeit.
Ma már a reklámok megszokott, természetes részét képezik az életünknek. Ennek az ára az, hogy a reklámokat közvetítő tv és rádióadók vétele ingyenessé vált. Épp úgy, mint ahogyan ingyenesen osztogatják a reklámújságokat is. De tulajdonképpen, minden olyan terméknek vagy szolgáltatásnak, amelyik valamilyen reklámot tartalmaz, ingyenessé kellene már válnia. Nem is beszélve például, az internetről. Mert az internetet is a reklámok uralják. Hiszen az internet, mint szolgáltatás, már úgy tele van tömve reklámokkal, hogy ingyenessé kellene tenni hazánkban.
A köztévékben látható napi reklámok ötven-hatvan százaléka sajnos, gyógyszerreklám lett. Ami a gyógyszeripar kiterjedt marketingtevékenységének a következtében, olyan gyógyszereket és gyógyászati készítményeket reklámoz egész nap, amelyeket főképpen a gyógyszertárakban lehet megvásárolni. De ma már, az élelmiszereket forgalmazó bevásárló helyeken is árulják. Sőt, mi több, már a benzinkutakon is kaphatóak a recept nélküli termékek.
Így tulajdonképpen, a gyógyszeripar tudatos marketingtevékenysége, a szakszerű gyógyszerreklámok segítségével, fenntartja az egészséges emberekben is a betegségtudatot. Mivel, éppen az egészségeseket és a szorongókat próbálják meggyőzni arról, hogy az általuk kínált gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, szakszerű megoldást jelentenek, az esetlegesen jelentkező lehetséges egészségügyi problémáikra. Legfeljebb, mindenki kérdezze meg erről a kezelőorvosát vagy a gyógyszerészét is.
Így a gyógyszeripar marketingtevékenysége, a tudatos gyógyszerreklámokkal, akarva vagy akaratlanul is, a betegségek kereskedelmét folytatja. Mert az arra fogékony emberek figyelmét, a betegség tudata felé fordítja. Holott, az egészségtudatosság alapja éppen az, hogy a betegség elvi lehetőségével se foglalkozzunk gondolatban. Mert, minden olyan szellemi gondolatunk, amelyik valamilyen betegségünk lehetséges kialakulásáról szól, kellemetlen jellegű. Ennél fogva, csak negatív lelki érzéseket aktivizálhat az elménkben. Amely lelki érzéseink, a pszichoszomatikus adottságaiknál fogva, meg is valósíthatják számunkra azokat a betegségeket, amelyektől éppen félünk.
Mert a testünk, állandóan valamilyen múló tünetet produkál. Köhögünk, krákogunk, csuklunk, szédülünk, remegünk, izzadunk, olykor fáj valamink, és néha bizonytalan módon félünk, szorongunk. De ezek, az életünk mindenkori velejárói. Csupán múló testi rendellenességek. Többnyire a külső fizikai hatásokra adott testi válaszreakcióink. Amelyek általában véve, valamilyen lelki szintű szorongásunk, testi szintű kifejeződései. De amíg a testi szintű okozatot kezelgetjük, a reklámokban népszerűsített gyógyszerekkel, addig a lelki szintű okokra, egyáltalán nem is fordítunk figyelmet.
Pedig, ha a lelki ok megszűnik, a testi okozata sem jelentkezik többé. Ezért, alapvetően arra kell törekednünk, hogy az egészségünk pszichoszomatikus előfeltételei rendben legyenek. Ami röviden azt jelenti, hogy mindig kellemes szellemi gondolatokkal töltsük fel a tudatos elménket, hogy a sorsunkat formálni képes lelki rezgéseink, mindig pozitív jelleget öltsenek. Amíg ezt tesszük, az egészségünk pszichoszomatikus alapjai rendezettek lesznek.
Az egészségtudatunk azzal fokozható, hogy lehetőleg, mindig hálásak vagyunk azért, hogy egészséges a testi állapotunk. Mert a hálával, éppen azt határozzuk meg a jelen pillanatában, hogy most éppen örülünk, az egészséges testi állapotunk megtapasztalásának. Vagyis, olyan mentális feltételeket szabunk meg tudatosan a jelenben, amelyek megtapasztalható lehetőségekké fognak alakulni számunkra a jövőnkben. Mert az életünk, az események folytonosságában zajlik. Amely események folytonosságát, a képzeletünkben kialakított terveink mentális feltételeinek a segítségével, előre befolyásolhatjuk.
Az események folyamatos változása, mindig új lehetőségek megjelenését teszi számunkra lehetővé. De, ha elméletben, olyan feltételeket határozunk meg előre, amelyeket szeretnénk megtapasztalni, akkor azok, személyes lehetőségekké válhatnak számunkra. Ezen az élettapasztalaton alapszik, minden reális elképzelésünk és tervünk. Mert semmi, de semmi sem alakult ki magától a Genezis óta a nélkül, hogy azt valaki előre elképzelte és megtervezte volna. Így a megvalósulás elvi lehetőségei, a reális elképzelésünkbe kódolt terveinkben gyökerezik. Amelyekkel, mentális előfeltételezéseket határozunk meg.
Itt jön a képbe a hit. Mint olyan előre látható képzeletbeli valóság az elménkben, amiről még nem is lehet semmiféle objektív bizonyosságunk, az életünk tapasztalati szintjén. Ennél fogva, mindenki hisz, aki a képzelet segítségével, képes valamilyen mentális képet vagy filmet alkotni olyan dologról vagy eseményről, ami a valóságában még nem is létezik. Így a reális képzelet, az egészséges és értelmes ember mentális lehetősége arra nézve, hogy a hitét gyakorolja. Mert amiben nem hiszünk, azt elképzelni sem tudjuk.
Ennél fogva, amiben igazán hiszünk, az a reális elképzelésünk segítségével, megjeleníthető az elménk mentális vetítővásznán. Mert a szellemi gondolataink informatív értékeinek a segítségével, bármiről mentális képet vagy filmet formálhatunk az elménkben, amiről csak akarunk. Ráadásul, a képzeletalkotásunk mentális lehetőségeit, nem korlátozza semmi. Vagyis, abszolútak azok a lehetőségeink, amelyekkel a képzeletünket kialakítjuk. Még akkor is, ha a szellemi adottságaink nyilván relatívak.
Na, már most, ha a gyógyszeripari reklámok által sugallt betegségek bármelyik fajtáját, magunkra vetítve elképzeljük valóságosnak, akkor egyben eleve feltételezzük azt is, hogy megbetegedhetünk. Vagyis, olyan mentális feltételeket határozunk meg a szellemi gondolataink segítségével a jelenben, amelyek az életünk eseményeiben lehetőségek formájában, ki is alakítják számunkra az elképzelt betegség anyagi megnyilvánulását. Ezért, sohase a betegségek lehetőségeit képzeljük el valóságosnak, hanem mindig az egészség lehetőségeivel kössük le a tudatos elménk figyelmét.
Amennyiben pedig, valaki éppen beteg, addig nem is képes meggyógyulni, amíg az elméje figyelmét, az egészség felé nem fordítja. Mert betegségtudatossággal, nyilván csak a beteg testi állapot tartható fenn. Hiszen a betegséggel szemben támasztott pillanatnyi tudatosságunk, csak olyan mentális feltételeket képes meghatározni a jelenben, amelyek a betegségünk további lehetőségeiként fognak jelentkezni számunkra. Mint az életünk megtapasztalható lehetőségei. Másképpen fogalmazva, aki betegséget tervez magának a jelenben, az betegségben is marad tapasztalati szinten.
Gyógyulni csak akkor képes, ha a pillanatnyilag tudatos elméje figyelmét, már az egészség felé fordítja. Tudatosan elfordulva a betegségétől. Hiszen az egészségről alkotható pillanatnyi elképzeléseinkkel, olyan mentális előfeltételeket határozunk meg magunknak, amelyek az egészségünk objektív lehetőségeit fogják megvalósítani számunkra. Az életünk megtapasztalható eseményeinek a folyamatában. Így az egészségtudatosságunk, az egészségünkről való elmélkedéseinkben és előfeltételezéseinkben rejlik.
Ezzel szemben a gyógyszergyárak kialakult marketingrendszere, a betegségügyet szolgálja addig, amíg egészséges embereknek reklámozza a termékeit. Mivel az egészséghez, eleve nem is kell gyógyszer. Ezért az elménk figyelmét, a betegségek felé irányítja akkor is, ha egészségesek vagyunk. Ilyen módon tudatosan megváltoztatva, az egészségről alkotott elképzeléseink mentális feltételeit. Akinél ez, a jól szervezett reklámok hatására bekövetkezik, máris a betegség felé vált tudatossá. Vagyis, az ő esetében, nyilván a gyógyszeripar reklámokban megvalósult marketingtevékenysége győzött.
Ahogy a gyógyszeripar érdeke az, hogy a reklámokon keresztül, minél több gyógyszert adjon el, az egészségügyi dolgozókon keresztül is ugyanez a cél vezérli. Ilyen módon az egészségügy, akaratlanul is a betegségügyet szolgálja. Vagyis, a gyógyszeripari termékeket hasznosítja, az egészség érdekében. De a szervezetünk számára, minden gyógyszer méreg, ami nem szerves anyagból készült. Így, szinte mindegyiknek van, valamilyen nemkívánatos mellékhatása is. Ami sok esetben károsabb, mint az a hatás, amiért éppen szedni kell.
Ezért a gyógyszeres kezelést, csak szakorvos javaslatára szabad alkalmazni. Azt is csupán, a legszükségesebb mértékben. Az egészséges életmódhoz, inkább az egészséges előfeltételeket kell kialakítani az életünkben. Az egészséges táplálkozást. Főképpen nyers, párolt, vagy hirtelen sült ételek fogyasztásával. Amelyek nincsenek, nagymértékben hőkezelve. Miközben éhezni és jóllakni nem szabad. Így a szükséges táplálékot, a nap folyamán, egyenletesen érdemes elosztani. Mellette, kizárólag a tiszta vizet javasolt fogyasztani. Valamint, kizárólag tiszta, oxigénben dús levegőt érdemes lélegezni. Kerülni kell a dohányzást.
Közben, egész nap vigyázni kell arra, hogy a reklámok, nehogy átprogramozzák az agyunkat. Mert a reklámoknak, éppen az a céljuk. Hogy az egészséggel szemben, hiányszemléletet ébresszenek az elménkben, amelynek hatására, az általuk kínált termékre lesz igényünk. De az egészségügyi hiányszemlélet, az egészségtelen számunkra. Mert a hiányszemlélet, nem a bőségről szól, hanem a hiányainkról. A gazdasági hiányszemlélet, az anyagi bőség helyett, a szegénységről szól. Az egészségügyi hiányszemlélet, az egészség helyett a betegségekről szól. A mentális hiányszemlélet, a bölcsesség helyett az ostobaságról szól.
Mert a hiányszemléletünk, mindig olyan kellemetlen szellemi gondolatokkal fejezhető csak ki, amelyekhez, negatív lelki érzéseket társíthat az elménk. Mivel, valamilyen szintű nélkülözésünket fejezi ki. Ilyen módon, csak olyan mentális feltételeket képes támasztani az elménkben, amelyek lehetőségekké alakulása, nem képes örömöt okozni számunkra. Mert a hiányszemléletünkkel, csak a további hiányainkat tudjuk megvalósítani az életben. A szegénységet, a betegséget, és az ostobaságot.
Még akkor is, ha a reklámok következtében alakult ki a hiányszemléletünk. Ezért, sohase azért szenvedjünk, ami még nincsen meg az életünkben, hanem mindig azért legyünk hálásak, ami már megvan benne. Mert, amíg a hiányt vetítjük mentális előfeltételként önmagunk elé, a képzeletben kialakított terveinkben, addig azt is fogjuk megtapasztalni. Amint azonban, a hála segítségével, a bőség érzetét vetítjük önmagunk elé a mentális előfeltételezésünk során, akkor a bőség lehetőségei fognak dominálni az életünk sorsszerű eseményeiben. Amelyekért, újra és újra hálásak lehetünk.
Mert a hálánkban rejlő pozitív örömérzéseink, olyan mentális magok, amelyek logikus előfeltételezésekként, megsokszorozódott lehetőségek eseményeiként teszik mindig szebbé az életünket. De, ha a reklámok hatására, a hálával kifejezett bőségszemléletünket felváltja a hiányszemlélet, akkor nyilvánvaló módon, mindig valamilyen hiányt tapasztalhatunk meg az életünkben. Mert a mentális mag, a hiány magja volt. Ezért, megsokszorozva fog jelentkezni az életünkben. Tovább halmozva, erősítve a számukra káros módon kialakult hiányszemléletüket.
A bőségszemlélet fenntartásához, az szükséges, hogy mindig mindenért legyünk hálásak. Legyünk hálásak minden bevételünkért. Legyünk hálásak, minden kiadásunkért. Legyünk hálásak az egészségért. Legyünk hálásak a bölcsességért. Vagyis, mindig azért legyünk hálásak, amit meg szeretnénk továbbra is tapasztalni. Hálával teljes, pozitív hitrendszert kialakítva.
Mert a számunkra káros dolgok és történések, a negatív hitrendszerünk miatt következnek be az életünk eseményei között. Annak a ténye, hogy a kellemetlen szellemi gondolatokkal, olyan dolgok és események valószínűségét képzeljük el valóságosnak, amelyeket egyáltalán nem szeretnénk megtapasztalni. De az elképzeléseink mentális feltételei, mégis beépülnek a tudatalattinkba. Megvalósítva számunkra azokat a rossz lehetőségeket, amelyek az életeseményeink megtapasztalható részeként, pokollá teszik az életünket.
A lélek által, Isten él rajtunk keresztül, a teremtő. Ezért, a teremtői képességgel is rendelkezünk. De a valóságunkat tudatosan formálni, alakítani, azaz teremteni, csak Isteni rendben, bőségszemlélettel van jogunk. A kellemes szellemi gondolatainkra aktív pozitív lelki érzéseinkkel. Mert azokkal, a vágyainkat elképzelve, mindig olyan mentális feltételeket határozhatunk meg az elméinkben, amelyek számunkra hasznos lehetőségekként fognak jelentkezni, az életünk sorsszerű folyamatában.
Matécz Zoltán
2020.09.29.
