Nulla relatív számértékei.
A természetes egész számokat relatív lineáris számegyenesen ábrázoljuk. Amely számegyenes kezdőpontjának a nullát tekintjük. Nullától jobbra, a pozitív egész számok helyezkednek el. Egymást követő és mindig eggyel növekvő számértékekkel. Vagyis, minél nagyobb egy pozitív egész szám számértéke, annál nagyobb arányos matematikai szinten kifejezhető mennyiséget képvisel. Míg a nullától ballra, a negatív egész számok sorakoznak fel. Éppen fordított sorozatot építve fel. Egymáshoz képest, szintén mindig eggyel növekvő számértékekkel. Vagyis, minél nagyobb egy negatív szám számértéke, annál kisebb matematikai szinten értelmezhető mennyiséget fejez ki. Így tulajdonképpen a negatív egész számok, a matematikai szinten kifejezhető mennyiségek folyamatosan növekvő hiányát fejezik ki. A pozitív egész számok tükörképét alkotva.
A lineáris számegyenesre felvetített természetes egész számok lehetséges alapja szerintem, maga az egyes szám. Amely valójában, valóságos abszolút alapértéket biztosít a matematika tudományában. Mint egy lehetséges matematikai alapmennyiséget biztosítva. Ezért, minden egyéb természetes szám, az egyes számnak, valamelyik egyész számú többszöröse. Ami azt jelenti, hogy csak egyetlen valós szám létezik, az pedig, az egyes szám. Hiszen minden egyéb természetes pozitív egész szám szimbóluma, éppen annyi abszolút értékű egyes számot tartalmaz, amennyi az ő abszolút értéke. Míg a természetes negatív egész számok, éppen arra utalnak, hogy az adott szám mennyiségi szimbólumának a helyét, hány darab valós egyes számmal lehetne feltölteni.
Így például, a hatos szám matematikai szimbóluma, valójában hat darab egyes számmal fejezhető ki. Hat darab abszolút értéket képviselő egyes számmal helyettesíthető. Ami azt jelenti, hogy a hatos szám matematikai szimbólumának az abszolút értékét, hat darab valóságos egyes szám biztosíthatja csak abszolút módon.
A relatív lineáris számegyenesre vetített számok közül tehát, a nullának nincsen semmiféle matematikai számértéke. Így a nulla valójában, a matematikai módon kifejezhető mennyiségek teljes hiányát fejezi ki. Vagyis, a nullának nincsen olyan abszolút értéke, amit az egyes szám abszolút jellege biztosíthatna számára. Azaz, a nullának nincsen sem pozitív sem pedig, negatív mennyiségi értéke. Így a nulla, a számokkal kifejezhető matematikai mennyiségek neutrális szimbóluma. Éppen azt jelzi számunkra, hogy a nullával jelölt pozícióban, nincsen matematikai módon kifejezhető mennyiség.
A nullának, önmagában véve tehát, a relatív lineáris számskálán, nincsen semmiféle abszolút jellegű matematikai mennyisége. A nulla azonban, mégis relatív számértéket vesz fel, amikor a pozitív és a negatív egész számok között, matematikai műveleteket végzünk a relatív lineáris számegyenesünkön. Nézzünk erre egy egyszerű példát. Négyből vonjuk ki hatot és az eredmény mínusz kettő lesz. 4 – 6 = -2 Így, ebben a matematikai összefüggésben, a matematikai mennyiségek teljes hiányára utaló nulla szimbóluma, a plusz négyes értéket veszi fel relatív módon. Mert a matematikai művelet által kivonandó ötös és hatos számok, már a -1 és -2 negatív számértékeket fogják biztosítani. Mint két darab egyes szám hiányát jelölve. A relatív számegyenes nulla szimbólumára pedig, ilyen módon, a matematikai művelet +4-es számértéke terhelődik, szintén átmenetileg. Mint az általunk kijelölt matematikai művelet lehetséges fordulópontjára. Miközben a statikus lineáris számskála +4-es számának a szimbóluma, átmenetileg felveszi a dinamikus matematikai művelet kezdő értékének a kiinduló, nulla szerepét.
- 9876543210123456789 +
I I
6543210
Mert a kivonás dinamikus matematikai művelete, éppen fordítva használja a lineáris számsort. A +4 es számtól lefelé haladva, a negatív számsor felé. Mégpedig a nulla neutrális szimbólumán keresztül. Így a négyes pozitív számtól lefelé haladva, éppen négy egész szám fogy el a nulláig. Miközben a lineáris számsor négyes számának a matematikai szimbóluma, a matematikai művelet nulla neutrális értékét fogja biztosítani a kivonás számtani műveletének az idejére. Ezért a nulla neutrális szimbóluma, a négyes szám valós abszolút értékét veszi fel relatív módon, a kivonás matematikai műveletének az időtartamára. De a relatív számskála nulla valós szimbólumán áthaladó matematikai műveletek nélkül, a nullának továbbra sincsen semmiféle matematikai mennyiséget biztosítani képes számértéke a relatív számegyenesen. Még relatív számértéke sem.
A dolog úgy működik, mint egy vetítőgép. Ahol az aktív, dinamikus matematikai műveletek, rávetítik a saját aktuális matematikai értékeiket, a passzív vetítővásznat képviselő relatív, statikus számskálának a nullát képviselő szimbólumára is. Ilyen módon, a dinamikus matematikai műveletek számára, a lineáris számskála nulla pozícióján, olyan relatív matematikai értékek jelennek meg számolás közben, amelyek a dinamikus műveletek nélkül, nem értelmezhetők a statikus lineáris számskálán.
Ebből is látható, hogy a matematika tudománya, végül is olyan dinamikus műveleteket használ, amelyek miatt a statikus jellegű relatív számsoron elhelyezett nulla szimbóluma, átmenetileg változó értékeket vehet fel. Míg a nulla, relatív módon áthelyeződik a matematikai művelet kezdőpontjába, és így a relatív számsor nullája, valós mennyiségként értelmezhető relatív matematikai értékeket vehet fel. Teljesen relatív, rávetített módon, hiszen a dinamikus matematikai műveletek nélkül, minden matematikai szimbólum, a statikus jelleggel kijelölt helyén maradhat továbbra is a relatív számskálán.
A jelenség okát kutatva azt tapasztaltam, hogy egy abszolút lineáris számsort, kizárólag egyesek alkothatnának csak. Ha ugyanis, minden lehetséges létező dolgot szétszednénk elméletben, egészen a tovább már valóban oszthatatlan alaptömegek szintjéig, akkor egymással teljesen azonos méretű, tovább már oszthatatlan pontokat kapnánk eredményül. Geometriai jelleggel. Mint tovább már oszthatatlan alapmennyiségeket. Ahol minden létező oszthatatlan pontot, egy darab valós egyes szám szimbolizálhatna csak matematikai szinten. Így ezt egy lineáris számsorra vetítve, minden lehetséges létező mennyiség tovább már valóban oszthatatlan pontja, egy darab egyesként szerepelhetne csak. Ami azt is jelenti egyben, hogy a matematikai mennyiségek teljes hiányára utaló nullának, az abszolút számegyenesen nincsen helye. De éppen így, a matematikai mennyiségek hiányát kifejezésre juttató negatív egész számok is hiányoznak az abszolút számegyenesről. Így a nullát képviselő lineáris számegyenesek, mind relatív számsorozatok.
Abszolút lineáris számegyenes.
…11111111111111111111111…
…9876543210123456789…
Relatív lineáris számegyenes.
Ha a kétféle számsort összevetjük egymással, akkor azt vehetjük észre, hogy matematikai szinten nem létezni, csak a relatív számsoron lehetséges, a nulla pozíciójában. Így a relatív számegyenes nullája valójában letagad, elfed egy darab valós egyest az abszolút számegyenesről. Ez okozza azt, hogyha a statikus relatív számegyenesen dinamikus matematikai műveletet hajtunk végre, akkor a nulla pozíciója, a dinamikus művelet arányában képes módosulni. Relatív jelleggel. Miközben a negatív egész számok, valós formában fejezik ki, a matematikai mennyiségek folyamatosan eggyel növekvő hiányosságait.
Ha tehát például, egy relatív számegyenesen a hatos szám szimbólumát tekintjük, akkor azt vehetjük észre, hogy az, éppen hatszor nagyobb matematikai módon kifejezhető mennyiséget fejez ki, mint maga az egyes szám. De az egyes szám szimbóluma is, csak a nullától mért távolságának köszönheti azt a matematikai alapmennyiségét, amit abszolút módon képvisel. Illetve, ugyanez a távolság fejezi ki, az egyel nagyobb számok között fellelhető matematikai mennyiségek lineáris növekedését is. Így az egyes szám és a kettes szám között, nyilván ugyanaz a mennyiségi különbözőség fedezhető fel, mint a nulla és az egyes szám között.
Ebből kifolyólag, a hatos szám szimbóluma esetében például, nem csupán a hat darab egyes szám fedezhető fel, amivel helyettesíteni lehetne, hanem az is, hogy mint hatodik egyesnek az ötös szám szimbóluma valójában, mindjárt a nulla szimbólumát is képviseli egyben. Mert, ha nem hat darab egyes számnak tekintjük, hanem csupán a hatodik egyes számnak, akkor előtte nullának kellene szerepelnie a relatív számsoron. Éppen ugyanolyan módon, mint ahogyan az első egyes előtt is a nulla szimbóluma szerepel. Így az ötös szám, nem csupán öt darab egyes számot képvisel relatív módon, hanem a hatodik egyes szám előtti nulla szimbólumát is magában rejti egyben. Ez a mentális logikai jelenség, akkor domborodik ki igazán, ha a statikus relatív számegyenesen, valamilyen dinamikus matematikai műveletet hajtunk végre.
Az egyesekből álló abszolút számegyenes, teljesen statikus. Így matematikai műveletek elvégzésére alkalmatlan. Ezzel szemben, a relatív számegyenesek relatív módon statikusak. Ami éppen arra utal, hogy a statikus tulajdonságukat képesek módosítani akkor, amikor dinamikus matematikai műveleteket hajtunk végre rajtuk. Mégpedig, éppen az alkalmazott matematikai műveletek minőségei alapján.
Így minden egyes valós szám, éppen annyi egyes számot tartalmaz, ahányadik a relatív számsoron. De a valós szám abszolút értéket képviselő szimbóluma, látens módon elfedi előlünk, az adott számot összetevő abszolút értékű egyeseit. Viszont, mint az egyesek valamilyen konkrét halmazát képviselő, így abszolút értéket nyert valós szám szimbólumaként, minden természetes egész szám, magában hordozza az utána következő, eggyel nagyobb matematikai mennyiséget kifejező szám nulláját is. Szintén rejtett, azaz látens módon. Mert az egyes előtt, akárhányadik legyen is éppen a relatív számok lineáris sorozatában, mindig nulla áll a relatív számsorban. Ettől relatív a számsor.
Így a dinamikus matematikai műveletek során, amelyek a relatív számsoron elvégezhető logikus eseményeket képviselnek, éppen a műveletek iránya határozza meg azt, hogy a természetes egész számoknak, melyik látens formája jelenjen éppen meg számunkra. Az a stabil abszolút érték, ami kifejezi azt, hogy egy természetes egész számot hány darab valós egyes szám képviselhet, vagy az a relatív nulla érték, ami megbújik az előtte vagy utána következő, egyesekkel kifejezhető természetes egész szám szimbólumában. Mert a matematikai műveletek dinamikus jellege, ezt hozza ki a statikus felépítésű, lineáris relatív számegyenesekből.
A nulla, valósnak minősülő relatív számértéket vesz fel akkor is, ha kivonunk belőle. Így például, a 0 -6 = -6 Ami azt jelenti, hogy a lineáris relatív számskálán szereplő nullából, ami a matematikai mennyiségek teljes hiányára utal, mégis ki tudtunk vonni hatot. Mert a nulla szimbóluma, a relatív számskála elválaszthatatlan részét alkotva, fordított irányú abszolút értéket nyer az egyes számhoz képest. Éppen ugyanolyan formában, mint ahogyan pozitív irányban, a kettes szám is abszolút értékű lett az egyes számhoz viszonyítva.
Így a nulla relatív jellegű abszolút értékéhez képest kaptak abszolút értékeket, a többi negatív egész számok is. A logikusnak mondható számtani tükrözhetőség miatt. A matematikai mennyiségek nullától eredeztethető lehetséges hiányát mindig egy egésszel fokozva ez által. Éppen olyan formában, mint amikor egy matematikai művelet dinamikus jellege, a statikusnak mondható relatív számskálán ábrázolva, a nulla szimbólumán halad keresztül.
Vagyis, ha a statikusnak mondható relatív számegyenesen feljelölt nullának a stabilis jellege látszólag megváltozik és valamilyen relatív számértéket mutat esetleg, akkor biztosak lehetünk abban, hogy dinamikus matematikai műveletek eseményében vesz éppen részt. Mert a statikus relatív számskála nullája önmagában nézve, mindig a matematikai nemlétezés szimbóluma marad, ami neutrális számértéket képvisel számunkra. Abszolút jelleggel. Mert dinamikusnak mondható matematikai műveletek, nem zajlanak rajta. Amelyek mentális módon, látszólag képesek megzavarni számunkra ezt a megszokott, csodálatosan kialakított lineáris abszolút matematikai nyugalmat. A dinamikus matematikai műveletek használatával.
Matécz Zoltán
2024.05.11.
