Futótűz

Kérdéseink.

A kérdés, olyan mentális jellegű kommunikációs lehetőségünk, amely a kíváncsiságunkban rejlő tudakozódás képessége által, valamilyen információ megszerzésére irányul. Célja pedig az, hogy egy probléma által megakadt mentális gondolkodási folyamatot, tovább segítse a megértés útján. Ilyen módon, mindig az értelmes felelet rejti azt az információs értéket, ami képes kiegészíteni a kíváncsiságunkat. Vagyis, képes kitölteni azt a mentális űrt, ami a tökéletes megértési képességünket akadályozza.  Így a kérdésre adott válasz informatív értéke, biztosíthatja azt a mentális jellegű megértést, ami miatt a kérdést eleve feltettük. Ezért, a kérdéseink és a válaszaink képezik az értelmes kommunikáció alapját. Amelynek során, a már megismert vagy feltételezett információk, mentális módon kicserélődhetnek az arra tudatos elméink között.

VB.

A VB., mint rövidítés, alapvetően a Világbajnokságokra utal. Amikor a különböző államok legjobb sportolói, összemérik erejüket és tudásukat. Minden lehetséges sportágban rendeznek már ilyen világra szóló találkozókat. Amelynek keretében, a különböző nemzetiségű békés sportolók és szurkolóik vesznek részt a nemzetközi rendezvényeken. Miközben a televízióban, az egész világ követheti a folyton változó sporteseményeket. Így a legjobb sportolók, négy évnyi felkészülés után mérhetik össze az egyéni képességeiket. Illetve csapatsport esetén, a kollektív képességeiket, más országok legjobb egyéniségeiből álló csapatai ellen.

Teremtőképesség.

Minden elektromos anyagi minőséget, valamilyen kozmikus szintű mágneses hullám tart rezgési szinten működésben. Így az ember anyagi minőségét is. Ezért bennünk az elménk, az egész anyagi testünket kitöltő mágneses adottságunk. Ami az agyunkban, az idegi központunkban lehet számunkra is tudatos. A relatív emberi elménkben tudatos lélek által viszont, Isten élteti az embert. Az Univerzum mágneses alapú abszolút Tudatossága. Vagyis, mágneses alapú relatív tudatosságok vagyunk az Univerzum abszolút Tudatosságában.

Intuíció és imagináció.

Az Univerzum, elvileg két részre osztható. A mágneses alapú szubjektív valóságra, vagyis a végtelen űrre, ami egy morfogenetikus jellegű tudati mezőt képvisel, és a benne és belőle kialakult elektromos anyagi minőségekre, amit a végesnek minősülő objektív valóság biztosít.  Számunkra azonban, az űr végtelen jellege abban mutatkozik meg, hogy a mágneses erőtere, nem ér véget az anyagi minőségünket képviselő légterünk külső határánál. Hanem éppen ellenkezőleg, az anyagi világunk atomjait is teljesen kitölti belül. Ami azt jelenti, hogy amíg az atomtérfogat egy tízezred részét képviselik csupán a protonok, a neutronok és az elektronok együtt, addig a többi atomtérfogatot, a mágneses alaphalmaz tölti ki teljes mértékben. Így a mi anyagi valóságunk, elektromos és mágneses egy időben. Vagyis, objektív és szubjektív egyszerre. Így lett a tudományos életünkben, minden anyagi jelenség „elektromágneses” jellegű.

Alapvető hittan.

Amikor egy új munkahelyen például, egy új kollégának csinálnia kell valamit, Te pedig odamész és szólsz neki, hogy azt az adott feladatot sokkal könnyebben is el lehet végezni, majd elmagyarázod vagy meg is mutatod neki azt, hogy hogyan egyszerűbb. Akkor azt Ő kipróbálja és valóban, sokkal könnyebben és gyorsabban végrehajtja az előtte álló feladatot, akkor a végén azt mondja neked, hogy „Ezt nem is hittem volna.”. Ami röviden azt jelenti, hogy eddig el sem tudta volna képzelni azt, hogy az adott feladatot könnyebben és gyorsabban is el lehet végezni.  Ez persze arra utal, hogy az illető, az elméjében tudatosodni képes hitében megreformálódott. Mert teljesen átalakult benne a feladat elvégzéséhez szükséges reális elképzelése.

Törvényesség.

Kezdetben, az emberi társadalmak hajnalán, amikor még csupán egyetlen család alkotott egy nomád közösséget törzsi jelleggel, öntörvényűek voltak az emberek. Minden család által biztosított emberi közösségnek, megvoltak a saját jól megszokott törvényei. Így voltak békeszerető családi közösségek és agresszív törzsek is. Attól függően, hogy a törzsfőnök és az öregek tanácsa, milyen törvényes feltételeket szabott meg a családtagjai számára. Úgy a saját családi közösségükön belül, mint az idegen törzsek családi közösségeivel szemben. Így sok családi közösséget alkotó törzs, békességben élt egymással, míg néhány törzzsel nyilván konfliktusba kerültek.

Képzeletünk valósága.

A relatív tudatosságú agyunkban, a képzelet alkotási képességünk, abszolút lehetőségekkel rendelkezik. Mert bármit el tudunk képzelni valóságosnak, amire csak vágyhatunk. A nélkül, hogy a megvalósulásához szükséges esetleges részfolyamatokat is elterveznénk magunknak. Így a vágyaink tárgyát vagy eseményét már, mint egy mentális végeredmény képét tudjuk valóságosnak elképzelni. Ami kimondottan arra utal, hogy a képzelet valójában, Isteni adottság bennünk. Amikor ugyanis, elképzeljük a problémáinkból származtatható lelki vágyainkat valóságosnak, akkor valójában, a problémánktól bennünket megváltani képes megoldás elvi lehetősége számára készítünk mentális képi formát a memóriánkban. Ami végül, a lélek által működtetett mágneses alapú elménkben tudatosodik.

Fényhatás.

A fény, mint elektromágneses hatás, nagyon sok fejtörést okozott már eddig is a tudományos életben. Most azonban, újra értelmezzük egy kicsit. Mert, ha a fény, mint anyagi jelenség, vákuumban képes a leggyorsabban terjedni, akkor már nem is igazán lehet anyagi jelenség. Mert az anyag nélküli vákuumban, nyilván nem is beszélhetünk elektromos fényhatásról. Hiszen az elektronok nélkül, nem működik a dolog. A Nap fénye például, körülbelül nyolc perc alatt éri el a bolygónk anyagi légterét. Mindaddig az űrben terjed, mint az anyag nélküli vákuumban. Ha tehát, az anyag nélküli űr vákuumában terjed, akkor valójában, a fényhatás mágneses összetevője terjedhet csupán ott. Ezért sötét az űr. Ha a fénysebességgel terjedő fény hatása, fényként terjedne az űrben is, akkor nyilván teljesen bevilágítaná azt is. Vagyis az űr, nem lehetne sötét. De az.

Szentségek.

Keresztény vallásokban a szentség, Isten kegyelmének látható vagy érzékelhető jele. Illetve, olyan vallásos jellegű egyházi cselekedet, ami az Istenhez való tartozás megnyilvánulásának minősül. Aminek a felvételével, szentséghez juthat bármelyik hívő ember. Ilyenek például, a vízzel való keresztelkedés, kenyér és a bor vételét képviselő úrvacsora, a kézrátétel, az olajjal való megkenés, vagy éppen a házasság szentsége. Bár ezek a szentségek, csupán az Istenhez való tartozásunk általunk kifejezett társadalmi jelei lehetnek csupán. Amelynek során, a gyülekezete előtt fejezi ki valaki, az Istenhez való tartozásának a szándékát. Így az általunk vállalt Istenhez való tartozás, csupán relatív szentségként fogható fel. Mert nincsenek Istentől származó konkrét jelei. Míg az Isten által irányított mentális vezetés, már valódi, abszolút Szentségnek számít. Mert olyan konkrét jeleket képvisel, amit csodáknak tekinthet minden külső szemlélő. Vagyis, a szent állapotban lévő hívő ember, olyan belső valóságot tapasztal meg, amely mások által észlelhető formában jelenik meg a tetteiben. De a hatása, mégis messze túlmutat az érzékszervek által közvetíthető kommunikáció általunk megszokott normális keretein. Vagyis a Szentség, valóban Isteni vezetésnek minősül.

Hittudomány.

A hittudomány, a vallási felekezetek tanainak, a teológia által diktált értelmezését jelenti a mai világunkban. Ahhoz azonban, hogy a hitről, mint tudományos témakörről beszélni lehessen, valójában azt kell tudni alapvetően, hogy mi is az a hit. A Biblia szerint a hit, az anyagi világban még nem is látható dolgokról és eseményekről való tökéletes meggyőződés. De, hogyan lehetünk bármiről is tökéletesen meggyőződve, ha még nem is látszik az anyagi valóságunkban? Hát, erre való a reális elképzelés. Ha ugyanis, egy vágyott dolog vagy esemény valóságát képzeletben már látjuk és mentális módon bele is éljük magunkat, akkor már tökéletesen bizonyosak lehetünk annak az ideális módon lehetséges valóságáról. Mert képzeletben már láttuk azt, hogy milyen szép és azt is éreztük, hogy milyen jó az nekünk. Vagyis a hiteink, olyan általunk megtervezett elképzeléseink, amelyeket mentális módon kipróbálva realizáltunk önmagunk számára. Beleélve, beleképzelve abba önmagunkat is. Így a hiteink, olyan reális szellemi szintű elképzeléseink az elménkben tudatosodva, amihez a lelki érzéseinket társítottuk.

Lelki adottságunk.

Az emberi lelket, a reánk irányuló kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciája közvetíti felénk. Éppen úgy, mint minden más élőlény fajtája felé. Vagy éppen, valamilyen más elektromos anyagi minőség felé. Mint egy újabb kozmológiai állandó, amit a kozmikus szintű mágneses hullámok biztosítanak számunkra. Így lehet a lélek, az életünk energiája. Ez a lélek, az élőlények ösztönös cselekedeteit képes vezérelni. Így például, a mi szellemi szinten át sem gondolt ösztönös cselekedeteinket is, a saját lelkünk irányítja teljesen reflexszerűen, spontán módon. Ezért hívják az ilyen tetteinket, az ember ideális lelki jelenlétének. Amikor a megfelelő helyen, a megfelelő időben és az éppen megfelelő cselekedet végrehajtására vagyunk képesek, tejesen ösztönös jelleggel. Ez arra utal, hogy a lélek is intelligens. Sőt, mi több, ha a szellemi szintű megfontolt átgondolásunk nélkül, azonnal képes a szükségszerű cselekedet végrehajtására vezérelni a testünket, akkor a relatív szellemi képességeinkkel szemben, abszolút Intelligenciával rendelkezik. Ebben tökéletesen biztosak lehetünk. 

Kérj és adatik.

Amikor a szellemi gondolataink digitális jellegű informatív értékeit, az értelmes szavainkkal fejezzük ki, akkor valójában, az arra tudatos elménkben, mindig megjelenik annak az analógiás jellegű mentális képi formája, amiről éppen szó esik. Így például, ha egy kerékpárról beszélünk, akkor egy kerékpár képzete alakul ki az elménkben. Legtöbbször a nélkül, hogy ez a mentális folyamat különösebben tudatosodna bennünk. Mert a szellemi gondolatainkkal, digitális módon fejezzük ki ugyan magunkat, de az elménkben tudatos lélek, analógiás jellegű mentális képeket értelmezi csak. Vagyis az agyunk, folyamatosan átalakítja a digitális jellegű szellemi képességeinket analóg mentális képi formátummá, illetve a lelkünk mentális jellegű képi formáit, digitalizálja a szellemiségünk számára. Amit az agyunk nem képes számunkra átkonvertálni, azaz átalakítani, azt nem is értjük meg kellőképpen. Mert a tudatosságunkat képviselő tökéletes megértéshez, szükségünk van mind a két verzióra. A szellem és a lélek szinkronicitására. A digitális jellegű szellemi szintű gondolataink informatív értékre éppúgy, mint az analóg jellegű mentális képeink informatív értékeire az elménkben.

Relatív fizika.

A mai modern relatív fizika úgy készül, hogy méréseken alapuló tudományos következtetésekre támaszkodva, olyan újabb következtetéseket vonnak le, amelyek valószínűségi értékéről elvileg, már teljesen meg is vannak győződve. Ezért egy újabb következtetés úgy kezdődik, hogy „ha ez igaz”, akkor jöhet egy újabb tudományos feltételezés erre épülve. Ami mindig a régi állításokra épülő újabb feltételezés lehet csak. Vagyis valójában, feltételes igazságokon nyugszik minden egyéb újabb feltételezésük. Mint újabb, racionális módon megfontolt fizikai állítás. Ezért, sűrűn fog még hallatszani az a tudományos érvényű kijelentés, hogy már megint TÉVEDTÜNK. Mert, ha csak egy tudományos feltételezés hibásnak bizonyul, amelyikre újabb tudományos feltételezések vannak alapozva, borul az egész mentális felépítmény. Ilyen módon, úgy kell borulnia az egésznek, mint egy kártyavárnak a huzatban. Mert a tudományos méréseken alapuló logikus feltételezéseik, vagy igazak vagy nem. De az már bizonyos.

Most.

A most fogalma, a jelen pillanatát képviseli az életünkben. Azt a pillanatot, amelyben az elménkben tudatos lélek képes fogadni a testi érzeteink felől érkező információkat. A szellemi szinten értékelhető, már megtapasztalt múltunkkal és a lehetséges jövőnkkel szemben állítva, arra a lelki pillanatra utal, amelyben az elménk éppen viszonyításra képes módon tudatos. Így a most fogalma, azt a pillanatnyi mentális állapotunkat képviseli, ami a jelen lelki pillanatában tudatos az elménkben.  Vagyis, olyan pillanatnyi mentális állapotot határoz meg számunkra, amelyben a viszonyítás képessége jut éppen érvényre az életünkben.

Kísértés.

A Biblia tanúsága szerint, amikor tanulatlan nép megkérdezte az őket oktató Jézustól, hogy mester, mi még nem is tudunk imádkozni, hogyan kell azt csinálni? Ekkor Jézus elmondta nekik a Mi Atyánkként ismert imát. Mondván, hogy „Ezért Ti így imádkozzatok.”.  Vagyis, nem azt mondta, hogy Ti ezt imádkozzátok, hanem arra utalt, hogy valahogy így, ilyen stílusban imádkozzatok. Mégis ez az ima lett a keresztények legfontosabb vezérimája. Így nekem is sokszor el kellett mondanom elalvás előtt amíg felnőttem. Most öregségemre azonban, felfigyeltem egy benne található felszólító kérésre. Ami, azóta sem hagy nyugodni. A részlet így szól.

Tudatos teremtő.

Az Univerzumban az űr, egy kozmikus szintű mágneses erőtér. A végtelensége abban mutatkozik meg, hogy az anyagi részhalmazokat is teljesen kitölti. Atomi szinten is. Mozgási létezési teret biztosítva számunkra. Ez a morfigenetikus jellegű mágneses erőtér, intelligensnek mutatkozik. Mert a kozmikus szintű mágneses hullámok hullámhosszaiban kódolva, minden lehetséges információ megtalálható benne. Így a mágneses erőtér, az abszolút Elmének minősül. Aminek sajátságos, szintén abszolút értékű Tudatossága és Öntudata van. Az Univerzumnak ezt a kozmikus szintű Tudatosságát nevezi az idealista filozófia Istennek. Így a mágneses erőtérből, emergens módon valósult meg a teremtés folyamata. Isten akarata alapján.

Emergencia.

Az emergens kifejezés, a latin „emergere” igéből származik, ami a filozófia és a tudomány értelmezése szerint, felmerülést, kiemelkedést, kibontakozást, jelent. Így az emergens fogalmával határozzák meg azokat a fizikai jelenségeket, tulajdonságokat vagy folyamatokat, amelyek egy rendszerben vagy folyamatban úgy nyilvánulnak meg, hogy azok nem vezethetőek vissza a rendszer alkotórészeinek a fundamentális jellegű egyedi alaptulajdonságaira. Vagyis, amikor egy rendszer egyes alkotóelemei kölcsönhatásba lépnek egymással, akkor már olyan különleges tulajdonságok vagy viselkedésminták jelenhetnek meg, amelyek nem lehettek nyilvánvalóak a rendszer alkotóelemeinek az egyedi, fundamentális jellegű alapszintjén. Vagyis, a rendszer alkotóelemei, egyedi módon nem produkálhatják az emergens tulajdonságokat. Arra, csak együtt, teljesen összehangolt kollektív módon képesek.

Manifesztáció.

A manifesztáció fogalma, röviden azt jelenti, hogy az értelmes ember a tudatos szellemi gondolatainak az informatív értékeivel, olyan reális elképzelést formálhat, ami az ő lelki vágya. Majd, amikor az elméjében tudatosodik ez a mentális kép, akkor a pozitív lelki érzések mentális erőhatásait biztosítja hozzá. Az ilyen módon kialakult hitével képes megvalósítani, manifesztálni azt a valóságot, ami addig, csak a szíve vágya lehetett csupán. A tudatos teremtés lehetőségével. Mert, amikor ezt a mentális technikát, szándékosan használja az értelmes ember, a lelki vágyai megvalósulása érdekében, az már tudatos teremtésnek minősül. Amire valójában, minden értelmes ember képes, aki megérti a tudatos teremtés mentális gyakorlatát. Mert azt, nem lehet elhagyni a manifesztáció érdekében. Amihez nem szükséges a vallásos vagy ezoterikus ismeretekkel rendelkező spirituális képesség sem. Mert minden értelmes ember alapjában véve, egy lélek által éltetett spirituális lény. Ha akarja, ha nem. Mert a lélek, a „spirit” bennünk.

Zártosztály.

A Földünk bioszférája, egy teljesen zárt osztálynak minősül mindaddig, amíg az emberek nem képesek önszántukból elhagyni azt. Ebben a zárt ökológiai rendszerben, az élőlényeket eleve két csoportba lehet sorolni. Vannak a normálisok, amit az oktalan növények és állatok képviselnek és velük ellentétben, vannak az okszerű értelmes emberek. De az embereket is alapvetően kétféle csoportba sorolhatjuk. Így vannak olyan értelmes emberek, akiket a szeretet hajt. Akik minden lehetséges problémát szeretettel oldanak meg. Ezek az egyszerű átlagemberek. Akiket a józan paraszti eszük irányít. Így minden más emberben, önmagukhoz hasonló békés embereket látnak. Akikkel érdemes szeretettel bánni. Velük ellentétben pedig, vannak a nem normális, úgynevezett érdekemberek. Akik szeretet nélkül, inkább csak a saját érdeküket nézve élősködnek a társadalomban. Ők a politikusok, a bankárok, a nagyvállalkozók és egyéb komoly üzletemberek. Ők a józan paraszti ész helyett, az iskoláikból szakosodott ismereteiket, önmaguk célirányos fenntartására használják csupán. Akkor is, ha az, ellenkezik a szeretet kollektív társadalmi céljaival.

Anyagi halmazok.

Minden összetett szerkezetű anyagi részhalmaz, eleve kétféle, egymással teljesen azonos matematikai értékű fizikai tulajdonságokkal, alapállapottal rendelkezik. Külsőségnek minősülő objektív tömeg és a belső térfogatát biztosítani képes szubjektív közeg jellegű fizikai állapotaival képviseli az anyagi részhalmaz mennyiségét. Amelyek egy test anyagmennyiségének a vonatkozásában, egymással teljesen azonos matematikai értékek. Csupán különböző módon viselkednek az anyagi halmazra irányuló fizikai hatásokkal szemben.  Mert a fizikai erő, főképpen az anyagi halmaz tömegét befolyásolja. Míg az anyagi halmaz közegét, inkább az energia hatása változtathatja meg. Már megszoktuk, hogy háromféle halmazállapot jellemzi az anyagi részhalmazokat. Szilárd, folyékony és gáznemű módon.

Reális elképzeléseink.

Az agyunk egy olyan elektromos jellegű anyagi struktúra a testünkben, amelyik sohasem találkozik közvetlen módon azzal az objektív valósággal, amiben létezünk. Csupán az öt érzékszervünk biztosít számunkra, korlátozott képességű információkat, a körülöttünk észlelhető objektív anyagi valóságról. Ezért az objektív anyagi valóság számunkra nem az, ami valójában, hanem csupán az, amit reális módon el tudunk képzelni róla. Így az objektív anyagi valóságunkhoz való igazodásunk lehetősége, kizárólag azon múlik, hogy a valóságról alkotott tudatos elképzelésünk alapján, milyen pontosan tudunk az érzékszerveinkre hagyatkozva illeszkedni, az anyagi események folyton változó folyamataiba. Másképpen fogalmazva, milyen pontosan tudjuk önmagunk anyagi minőségét beleképzelni, mentális módon összehangolni, az elménkben már régebben tudatosodott anyagi világunk emlékképébe. Amit valójában, egy fix módon létező anyagi valóságnak hiszünk, fogadtunk már el.

Idődilatáció.

A dilatáció fogalma, alapvetően tágulást vagy kitágulást jelent a tudomány több területén. Ami az összetett szerkezetű anyagi testek vonatkozásában, mindig jelen van. Főképpen a hőváltozás vagy a nyomásváltozás idézi elő. Függetlenül attól, hogy a hő vagy nyomásváltozást, milyen hatás váltja ki. Lehet időlegesen pillanatnyi vagy éppen tartós jelenség is. Ami a tágulást előidéző hatás megszűnésével, többnyire visszarendeződik az eredeti halmazszintű állapotába. De, amikor dilatációs jelenséget tapasztalunk, akkor a testek anyagi mennyiségének az objektív tömege valójában nem változik, csak a belső szubjektív közegszerkezetük módosul. Mert megváltozik a belső, strukturális jellegű rács vagy kristályrács alapú halmazszerkezetük. Így, ha az idő is egy anyagi jellegű fizikai test lehetne, akkor nyilván, az időre is jellemző lehetne a dilatáció jelensége.

Létezésünk tere.

Newton számára a tér, egy hatalmas mozdulatlan, üres „tartály” volt, amelyben az anyagi események folyamatosan zajlanak. Ez az abszolút tér, egyfajta kozmikus „színpadot” jelentett, amelynek háromdimenziós koordinátái, mindenki számára elfogadható módon, azonosak és egyértelműek voltak. Newton azonban, az időt is abszolútnak tekintette. Egyetemes, egyenletesen áramló folyamként képzelte el, ami mindenki számára ugyanúgy telik, függetlenül attól, hogy ki hol tartózkodik a térben és milyen sebességgel mozog abban. Ahol az órák, mindenhol egyformán ketyegnek és az idő pillanatnyi, egységnyi alapegységét képviselő másodpercek hossza, univerzális és megváltoztathatatlan volt.

Spirituális út.

A legtöbb szellemi szinten érthető ezoterikus tanítás lényege az, hogy egyfajta spirituális útra terelje az embert. A spirit szó azt jelenti, lélek. Így a spirituális út, egyfajta lelki utat jelent. Erre próbálnak bennünket rávezetni az ezoterikus jellegű szellemi tanítások. Mert már megszoktuk azt, hogy szinte minden cselekedetünk előtt, valamilyen mentális tervet készítünk, és az alapján tevékenykedünk. Vagyis, szellemi szinten jól átgondoljuk azt, hogy mit szeretnénk csinálni, mielőtt hozzálátunk. Ezek a szellemi szinten formálható mentális terveink, csak akkor maradnak el, ha spontán módon kell cselekednünk. Ha nincsen elegendő idő arra, hogy szellemi szinten jól átgondoljuk azt, amit hirtelen tennünk kell, egy éppen folyamatban lévő eseményben való cselekményünk gyors végrehajtásához. Ilyenkor, a szellemi gondolataink hiányában, a lelkünk vezérli a spontán cselekedetünket. Úgy is mondhatnám, hogy ilyenkor, spirituális tettet hajtunk végre a lélek irányításával. Mert egyetlen pillanatra ugyan, de a spirituális útra lépünk.

Kozmikus erőhatások.

Az Univerzumnak, csak az 5 %-a képviseli azt az objektív mindenséget, amit az elektromos tulajdonságú anyagi szintű világegyetem jelent számunkra. Így az űrben, amit az Univerzum kozmikus szintű mágneses erőtere képvisel, semmiféle egyéb objektív esemény nem történik. Mert a végtelen űr, mint mágneses erőtér, csak az Univerzum szubjektív eseményeinek a színtere lehet. Ami a kozmikus szintű mágneses hullámok hullámhosszán felépült frekvenciákban valósul meg. Az pedig, nem más, mint a mágneses energia terjedése. Ami nem jár a kozmikus szintű mágneses hullámokat felépítő, egységnyi kiterjedésű oszthatatlan alaptömegek haladó jellegű áramlásával. Hiszen azok, csupán rezegnek a kozmikus szintű mágneses hullámok frekvenciáiban. Miközben a hullámhossz mentén épülnek fel. Éppen úgy működnek, mint Newton soros ingája. Így a mágneses energia, mint szubjektív hatás terjedhet csupán az űrben. De ez az űr, végtelen. Ami főképpen azt jelenti, hogy nem ér véget a bioszféránk anyagi határánál sem. Hanem éppen ellenkezőleg, tökéletesen kitölti a helyet, még a legkisebb anyagi szintű atomokon belül is. Vagyis, az atomok nem üresek belül, hanem a mágneses erőtérrel teljesen telítettek. Mert a mágneses erőtér számára az atomok olyan tág szerkezetűek, mint az igen lágy felépítésű szivacsok a víz közegében.