Végesség.
Az objektív anyagi világ valóságát, a végesség uralja. Mert minden egyes atom, ami az összetett szerkezetű anyagi részhalmazokat alkotja, belső térfogattal jellemezhető. Vagyis, valamilyen szintű behatároltság, végesség jellemzi őket, már atomi szinten is. Maga a tér azonban, ami térfogatot biztosít eleve az anyagi szintű részhalmazok számára az atomokon belül is, végtelennek minősül. Mert objektív anyagi eszközökkel, eleve behatárolhatatlan. Mert a teret olyan apró, egységnyi kiterjedésű oszthatatlan alaptömegek teljesen telített közege képezi, amelyik egységes alaphalmazként mozgási, létezési teret biztosít, a benne és belőle kialakulni képes, összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok számára. Így az a kérdés, hogy a végtelen térnek hol van a külső határa, a széle, a pereme, eleve nem is számít igazán. Mert bekeretezni, behatárolni, végessé változtatni úgy sem tudjuk anyagi eszközökkel. Mert minden összetett szerkezetű anyagi megnyilvánulás, ami létezik, a meg nem nyilvánult végtelenben képes csak viszonyíthatóvá válni. Így meg kell elégednünk, a végtelen egységnyi kiterjedésű alaptömegének elméleti szintű ismeretével. Amit a pont fogalma határoz meg számunkra. Mint végtelenül kicsi geometriai alapegységet, amit az egyes szám szimbolizálhat csak matematikai szinten.