Futótűz

Nulla relatív számértékei.

A természetes egész számokat relatív lineáris számegyenesen ábrázoljuk. Amely számegyenes kezdőpontjának a nullát tekintjük. Nullától jobbra, a pozitív egész számok helyezkednek el. Egymást követő és mindig eggyel növekvő számértékekkel. Vagyis, minél nagyobb egy pozitív egész szám számértéke, annál nagyobb arányos matematikai szinten kifejezhető mennyiséget képvisel. Míg a nullától ballra, a negatív egész számok sorakoznak fel. Éppen fordított sorozatot építve fel. Egymáshoz képest, szintén mindig eggyel növekvő számértékekkel. Vagyis, minél nagyobb egy negatív szám számértéke, annál kisebb matematikai szinten értelmezhető mennyiséget fejez ki. Így tulajdonképpen a negatív egész számok, a matematikai szinten kifejezhető mennyiségek folyamatosan növekvő hiányát fejezik ki. A pozitív egész számok tükörképét alkotva.

Etanol.

Az etanol, olyan telített etilalkohol vagy más néven borszesz, amivel az olajos alkatrészeket kiválóan lehet tisztítani. Mert igen jól oldja a zsírok és olajok kémiai szerkezetét. Ezt a kiváló, zsiradékokkal és olajszármazékokkal szemben tanúsított oldószer hatását, az üzemanyagokba keverve is megőrzi. Amit az EU utasítása szerint 2009 óta, aktívan használnak az üzemanyag töltőállomásokon.

Négyzetből kör.

Azok az olvasóim, akik a „Kör négyszögesítése” című írásomat már ismerik, joggal várhatják el tőlem azt, hogy legyen egy olyan írásom is, amelyik arról szól, hogy bármilyen négyzetből kört lehet formálni. Mégpedig olyan kört, amelyiknek a kerülete és a területe, tökéletesen megegyezik a mintaként meghatározott négyzet kerületével és területével.

Megérzéseink.

Az érzéseink, az érzékszerveink felől érkező biológiai szintű információk. Az öt érzékszervünk szolgál bennünket azért, hogy a külvilág ingereit fel tudjuk fogni. A látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés, és a tapintás képességeivel. Ezeket az érzékszervi információkat, az anyagi minőségű agyunk dolgozza fel, a benne funkcionáló elménk segítségével.  Ami már biológiai szintű elektromos tulajdonságokkal bír. Majd elraktározza a memóriánkba. Ahol a szellemiségünk a mentális raktárkezelőnk.

Jób könyve.

A Bibliai elbeszélések alapján, élt egyszer keleten, Úz földjén egy igaz, Istenfélő és bűnt gyűlölő ember. Még a próféták korában, akinek Jób volt a neve. Jó módban élt. Tíz gyermekkel áldotta meg az Isten. Nomád életet élve, hétezer juh, háromezer teve, ötszáz igás barom és ötszáz szamár képezte a teljes vagyonát. Így szolgálója és cselédje is igen nagy számmal volt.

Emberiség.

Amikor az emberi faj eredetét kutatjuk, akkor minden esetben az emberi kultúra írott emlékeit vesszük figyelembe. Amelyek közül, az egyik legősibb írás nem más, mint a Szent Biblia. Amit a világon, szinte az összes nép nyelvére lefordítottak már. A történelmi hűségét pedig, a régészet tudománya, folyamatosan ellenőrzi és igazolja. Ami arra enged következtetni, hogy az emberi faj lehetséges kezdetét, éppen a Biblia tárja elénk történelmi jelleggel a legideálisabb módon. Teljesen függetlenül attól, hogy valaki hisz-e Istenben vagy sem.

Poincaré sejtés.

Még 1904-ben vettette fel Henri Poincaré azt a matematikai kérdést, amely szerint, a kétdimenziósnak ismert tér matematikai egyenletei, alkalmazhatók-e a háromdimenziós terek kiszámításához. Illetve, könnyen átalakíthatók-e a többdimenziós anyagi testek paramétereinek a kiszámításához. Más megfogalmazás szerint, a bizonyos matematikai egyenletek, a kétdimenziós térre vonatkozóan, átalakíthatóak úgy, hogy azok érvényesek legyenek a háromdimenziós térre vonatkoztatva is?

Páratlan tökéletes számok.

Tökéletes számoknak hívjuk azokat a természetes egész számokat, amelyek számszerű mennyisége, megegyezik az önmaguknál kisebb osztóik összegével. Így a legkisebb tökéletes számnak, a 6-os szám felel meg. Amelynek az önmagánál kisebb természetes osztói, az 1-es, a 2-es, és a 3-as szám. Amelyeknek az összege éppen 6.

Fermat sejtés.

A matematika tudományában, az egyik eddig megoldatlan problémát, a nagy Fermat sejtés képviseli. Tulajdonképpen arról van szó, hogy van-e matematikai szintű megoldása az egész számok körében, az aⁿ+ bⁿ = cⁿ egyenleti összefüggésnek. Ez a probléma, már nagyon régóta izgatja a matematikus szakembereket.  Aminek az alapgondolatát, Püthagorasz tétele képezi. Ahol egy tökéletes derékszögű háromszög befogóinak a négyzetes összege, azonos számtani értéket mutat, az átfogójának a négyzetével. Azaz, a² + b² = c² képlettel oldható meg. Ahol a, b és c, oldalélek, valós egész számokkal fejezhetők ki. Az olyan pozitív egész számokat, amelyek képesek kielégíteni Püthagorasz tételét, Püthagoraszi számhármasoknak nevezik. A matematika állítása szerint, ilyen számhármasokból végtelenül sok létezik. Így én is találtam egyet, mégpedig a 6, 8 és 10-es számhármast.

Déloszi probléma.

Lényegét tekintve, ez egy olyan matematikai feladat, amelyikben szerkeszteni kell egy olyan megadott a-oldalél hosszúságú kockatest helyébe egy másik kockatestet, amelyiknek a V-térfogata, éppen kétszer akkora az első kockáénak.  Ezt a feladatot szokták egyszerűen csak, kockakettőzésnek nevezni.  

Negentrópia.

Az entrópia, egy termodinamikai jellegű fogalom, amely a görög visszafordulás, a megfordulás szó fogalmából eredeztethető. Az energia természetes átalakulási képességére vetítve, olyan fizikai szintű anyagi mennyiségekre utal, amelyeknek a strukturális szerkezetet biztosítani képes minősége folyamatos jelleggel romlik. Mivel az anyagi struktúra mennyiségét és minőségi változását is képes kifejezni, ezért az entrópikus folyamatokat nem csak az energia, hanem az információ is meghatározza. Mivel egy homogén módon rendezett anyagi struktúra stabil állapota, néhány adattal könnyen meghatározható. Ezzel szemben, ugyanaz az anyagi mennyiség, amikor már elveszítette a stabilis strukturális szerkezetét és minőségi torzulást szenvedett, akkor jóval több adattal határozható csak meg. Így az entrópikus rendezetlenség fokozódása, olyan természetes folyamat, ami az információs igény növekedésével arányos.

Fénysebesség négyzete.

Amikor Albert Einstein, meghatározta a nevéhez fűződő elegáns energiaképletét, akkor azt a fény állandónak megismert sebességéhez viszonyította. Annak ellenére, hogy a kiterjedt tömeggel rendelkező anyagi minőségek, nyilván nem érhetik el a fény által maghatározott sebességi értéket. Ami azt is jelenti egyben, hogy az energia viszonylatában, a fénysebesség négyzetes viszonya ennél fogva irreális mérték. Legfeljebb a fény esetében használható. Vagyis, az én véleményem szerint, az összetett szerkezetű elektromos anyagi viselkedések tömegértéke, teljesen alkalmatlan arra, hogy a fénysebesség négyzetével megszorozva, az energia reális mértékét ki tudja fejezni.

Objektív idő.

Számunkra, a szellemi szinten értékelhető időt, a lelki jelenlétünk, éppen most aktuális viszonyítási pillanata határozza meg az elménkben. Ebben a lelki jelenlétünk viszonyításra alkalmas pillanatában tudjuk viszonyítani, a szellemi szintű múltunk már megtapasztalt emlékeit, és a régebben eltervezett jövőnk előre vetített lehetséges terveit. Így az előre vetített jövőnket is, a múltunk emlékei határozzák meg. Mivel, mint általunk elképzelt mentális terveket, azokat is a múltunkban határoztuk meg önmagunk számára.

Félszegség.

Ez egy olyan pszichikai fogalom, aminek a konkrét meghatározását nehéz megtalálni a szakirodalomban. Nagy általánosságban véve persze, beszélnek róla, de az által, csak szinonim jelleggel körülírják a jelenséget. Így a félszegség szinonimáinak, az elfojtás, a tartózkodás, a feszélyezettség, a gátlásosság, az aggály, a szorongás, a represszió, az inhibíció szavak felelnek meg. Amelyeknek külön is van egy-egy konkrét pszichikai jelentésük. Így csak körülírni képesek a félszegség alapvető emberi adottságának a tulajdonságát.

Transzcendens.

Ez egy olyan filozófiai fogalom, amelyik az objektív fizikai tapasztalatokon túl nyúlik, a tudományos megismerés racionális határain túlra irányulva. Vagyis, az objektív elektromos anyagi valóságtól különállónak tartott, így érzékek felettiként értelmezett és természetfelettiként értékelt entitás felé. Ahol az entitás kifejezés, valamilyen anyagon túli lénynek, valamilyen létező dolognak a konkrét mibenlétét jelenti, és a reá jellemezhető tulajdonságok összességét takarja.

Hétköznapi mágia. 

A mágia, olyan mentális eredetű szubjektív szellemi folyamatunk, amit az objektív valóságunk átalakítása érdekében tudatosan hajtunk végre, valamilyen vágyott dolog vagy esemény érdekében. Közvetlen fizikai cselekedetek nélkül. A spirituális és az ezoterikus tanítások azt szokták mondani, hogy a szellemi gondolataink mágikus jellegű teremtő erőkkel bírnak. Csakhogy ez az állítás, valójában nem fedi teljesen a valóságot. Csupán annyiban, hogy a szellemi gondolataink informatív értékei, a lelki érzéseink mentális módon irányítható erőhatásait képesek aktivizálni az elménkben. Amely lelki erőhatásoknak viszont, a megtapasztalható objektív anyagi valóságunkra nézve, teremtő erejük van. Ezen alapszik, a hétköznapi mágiánk elvi lehetősége.

Végtelen polaritása.

A mágneses alapú végtelen, számunkra beláthatatlan. Mert a végtelen lehető legkisebb alkotóeleme, az egységnyi kiterjedésű oszthatatlan alaptömeg. Ami, a számunkra teljesen láthatatlan elektronoktól is sokkal kisebb méretű. Ezért a mágneses alaphalmaz erőtere, számunkra épp úgy láthatatlan. Csupán, az elektromos tulajdonságú és összetett szerkezetű objektív anyagi minőségekre kifejtett induktív hatását tudjuk érzékelni. Ezért a végtelennek minősülő mágneses alaphalmazban működik induktív módon, minden lehetséges, összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmaz. Mint véges kiterjedésű objektív égitest. Vagyis, a végesnek minősülő objektív elektromos anyagi valóság, a végtelen mágneses alapú szubjektív valóságban nyilvánult meg és abban is működik.

Matematika.

Az egzakt tudományokra az a jellemző, hogy a fogalmaikat pontos, egyértelmű és világos szavak alkotják. Amit általános értelemben véve, minden tanult ember ugyanolyan konkrét módon értelmezhet csak. Éppen a félreértések elkerülése érdekében. Amely fogalmak, a tudósok által tapasztalt tényeken alapulnak. Éppen azért, hogy a jelenségei értelmezésében, ne érvényesülhessen semmiféle önkényesség. Lehetőség szerint, konkrét módon kerülve, a szubjektív megérzéseken alapuló egyéb egyéni meghatározásokat.  Ilyen tudományok például a matematika, a fizika vagy éppen a kémia.

Lelkiismeret.

A lelkiismeret címszó alatt, az erkölcsi szinten elfogadható viselkedési normát értik. Amikor az értelmes ember, az önmaga tettei fölött, belső önkritikus ítéletet hoz. Tulajdonképpen, önmaga értékeli a saját viselkedését, amit más élőlényekkel szemben követhet el. Így a lelkiismeret tulajdonképpen arra utal, hogy az értelmes ember, a saját cselekedeteit megfelelőnek és helyénvalónak látja. Olyan tetteknek, amelyekkel nem sérti mások személyes érdekeit. Így, aki másokkal szemben sértő, bántó módon viselkedik, azt lelkiismeretlennek tartják.

Égi GPS.

Amikor elindulunk otthonról, nagyon sok esetben ismerjük az utat, amit meg kell tennünk a kitűzött célunk eléréséhez. Mert az elménkben, a szellemi szinten megismert környezetünk mentális képi formája jelenik meg a lelkünk számára. Mint egy képzeletbeli térkép. Ha azonban távolabbra kell mennünk, amit még nem ismerünk eléggé szellemi szinten, akkor valós térképet kell használnunk. Ilyen módon, az elérni kívánt célunkat, a térképről könnyen leolvashatjuk. Ezt a lehetőséget bővíti ki ma már a GPS. Ami a Földünket átfedő műholdas jellegű egységes térképrendszerként működik, a mi haladási tempónkat és helyzetünket is folyamatosan figyelembe véve. Okostelefonnal is jól használható.

Önkifejezés.

A szellemi gondolataink, a verbális módon kifejezett szavaink, és tapasztalati szinten végrehajtott tetteink által tudjuk önmagunkat kifejezésre juttatni értelmes módon. A gondolkodásunk, a beszédünk és a tetteink tehát, szellemi szinten vannak irányítva ahhoz, hogy értelmet sugározzanak. Vagyis, a kor szellemiségének megfelelően a jól pallérozott, tanult szellemi gondolataink biztosítanak mentális módon értelmet, az ideális önkifejeződésünk lehetősége számára. Amikor tehát, értelmes módon kifejezzük magunkat, akkor ugyan ki lehet az bennünk, aki használja erre a szellemi szinten tanult mentális lehetőségeinket?

Anyaszentegyház.

Sokáig nem értettem azt, hogy Jézus, miért alapította meg Péter apostolra vetítve, az Ő saját anyaszentegyházát. Hiszen Jézus, mint Fiú, az Atya küldötte volt. Vagyis, az Atya Isten akaratát szolgálta itt a Földön. Aki a megváltói szerepével, élő templomokká alakította a benne hívő embereket. Az Istennek házává tette őket, a Szent Lélek által.  Majd Ő maga irányította az ilyen módon megváltottak további gondolatait, szavait és cselekedeteit, az Ő Isteni eredetű Szent Szellemével. Mert a megváltott emberek, Jézus vezetésére hagyatkozva éltek tovább, a Szent Lélek jogos birtokosaiként.

Isten háza.

Dávid király fia, Salamon volt az a személy, aki Isteni mentális utasításra hallgatva, kőből készült házat építtetett Isten számára.  Jeruzsálem templomát. Tulajdonképpen, a frigyláda érdekében építtette, hogy biztonságos helyen legyen a szövetség ládája. Vagyis Isten, sehol máshol nem építtetett többé templomot saját magának. Ezt a templomot azonban, kétszer is lerombolták. Mert nyilván elveszítette azt a funkcióját, ami miatt valóban Isten házának lehetett volna tekinteni. Vagyis Isten az által, hogy hagyta lerombolni a jeruzsálemi templomot, határozottan úgy döntött, hogy soha többé nem építtet magának kőből készült épületeket.

Végtelen.

A végtelen fogalma, már az emberi kultúra kezdeti bontakozása óta kísérti az emberiséget. Így, már az ókorból is származnak olyan emlékeink, amelyek a végtelenségre utalnak. Ezért a végtelen, nem csupán vallási, hanem filozófiai és matematikai fogalom is lett az idők során. A vallások például, végtelennek tételezik fel az Isteni tulajdonságokat. Míg a filozófiában, végtelenül sokat beszélnek a véges és a végtelen viszonyáról. A végtelent abszolút jelleggel ruházva fel, míg a végest relatívként értelmezve. Ahol a tér és az idő végtelennek minősül. A matematika számára pedig, a végtelen valójában értelmezhetetlen, kifejezhetetlen fogalom. Így a végtelennel való matematikai praktikák, mindig paradoxikus jelleget öltenek.  Mert bennük az abszolút és a relatív jellegek, gyakorlatilag is összekeverednek.

Térelemek.

A pontot, a vonalat, az egyenest, a síkot, a felületet és a teret, geometriai térelemeknek nevezi a matematika tudománya. Mint jól ismert alapfogalmakat, nem szükséges őket más fogalmakra visszavezetett módon definiálni. Így az ilyen alapfogalmakra, legfeljebb szemléletes magyarázatot adnak. Amellyel körül írják az ő értelmezésüket. Mondván, hogy tulajdonképpen, minden tudomány ilyen alapfogalmakra épül. Mert bármilyen fogalmat úgy definiálnak, hogy egy már jól ismert fogalomra vagy fogalmakra vezetik vissza annak logikai értelmét, így azokkal értelmezik. Az ilyen tudományos értékű magyarázat lehetne a definíció. De az alapfogalmak, ilyen meghatározottságra nem szorulnak.