Futótűz

E = W * t

Newton III. axiómája szerint, minden mozgásállapot változást előidézni képes erőhatással szemben ébred egy ugyanolyan mértékű ellenhatás, amely a nyugalom újra visszaállítása érdekében munkálkodik. Ez azt jelenti, hogyha egy anyagi testet kimozdítunk valamilyen F-erővel az ő nyugalmi állapotából, akkor az, valamilyen mozgással jellemezhető lendületet szerez, az erőhatás pillanatnyi impulzusától függően. Ezt a sebesség által kifejezhető lendületet fékezi le a közegellenállás, ami a nyugalom újra elérésének a pillanatáig viszonyítható.

Tehetetlen állapot.

Newton I. törvénye kimondja azt, hogy minden anyagi test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg arra valamilyen erőhatás nem kényszeríti. Ezt az erőhatást általában, egy másik test közvetíti, egyetlen felületi kölcsönhatás pillanatnyi impulzusával. Ez az impulzus, lendületet kölcsönöz az anyagi test számára, ami valamilyen sebességű mozgásállapottal jellemezhető. Ez a mozgás, egy folyamatosan lassuló folyamat, a közegellenállásnak köszönhetően. És a mozgó anyagi test újra nyugalomba kerülése pillanatáig tart.

Élő hit.

A hit nem más, mint az anyagi valóságunkban még nem is látható dolgokról és eseményekről való tökéletes bizonyosság. Ezt állítja a Biblia. De, hogyan lehet valaki tökéletesen biztos bármiben, ami az objektív anyagi valóságunkban még nem is látható? Erre ad választ számunkra az imagináció lehetősége. Mert, amit valóságosnak tudunk elképzelni a szellemi gondolataink segítségével, azt a lelki szemeinkkel már képesek vagyunk látni akkor is, ha az még nem is képezi az anyagi valóságunk megtapasztalható részét. Mint egy mentális módon készített tervet szemlélhetjük. Így ezeket a terveinket a valóságba vetítve, mint értelmes módon kifejeződésre juttatott hiteinket, mentális módon megalapozzuk azok megvalósulási lehetőségeit. Ezt a mentális munkát, nem kerülhetjük ki, ha gyakorlati tapasztalatot kívánunk szerezni a lelki vágyaink megvalósulásairól.

Sugárzás vagy hullámzás.

Sugárzás és hullámzás, mindig valamilyen közegben valósulhat csak meg. Egyéb közös vonatkozásuk tulajdonképpen nincs is. Mert a sugárzás során, valamilyen apró tömeg vagy tömegek halmaza áramlik egy adott közegben. Áramló, haladó mozgást végez, és saját maga szállítja azt az erőhatást a kölcsönhatási pontba, ami valamilyen sebesség lendületével mozgásába hozta. Miközben a közeg, amelyben megvalósul a sugárzás, fékezi annak az áramlási sebességét. Ezzel szemben a hullám, úgy alakul ki egy adott közegben, hogy a közeget alkotó résztömegek csupán rezegnek. Miközben egymásnak adják át a rezgési szintű részerő hatásaikat és információjukat. Így a hullámzás során, a közeg nem végez áramlással járó haladó mozgást, hanem csak együtt rezeg. Vagyis, a közeget alkotó résztömegek egyensúlyi helyzete, számottevően nem változik a hullámot kialakító együttes rezgésük során.

Közegellenállás oka.

Minden anyagi részhalmaz, közeg és tömeg egy időben. Az őket alkotó résztömegek, atomok és molekulák dinamikus összessége, belső szubjektív közege, amely egy közös objektív külső stabilis tömegértéket képvisel. A közeg fogalma azonban, még nem nyert konkrét megfogalmazást a tudomány számára olyan mértékben, mint a tömeg fogalma. Mert a közeg fogalmát, több tudományág is aktív módon használja. Mindig egy kicsit más és más értelemben. De a fizikában alapvetően, az anyagi hatások hordozójaként, közvetítőjeként van nyilvántartva.

Szántóvetők.

Isten az embert, az általa formált természet rendjébe teremtette. Minden más ösztönös, lelki élőlénnyel szemben az embert, tudatos szellemi lénynek alkotta meg. Így lett az ember Isten „hasonlatosságára”, tudatos lénynek teremtve. Erre a szellemi szintű tudatosságra alapozta azt, hogy az ember, ésszerű módon gazdálkodjon a neki szánt természet javaival. Amit a növény és az állatvilág együtt biztosít számunkra. Majd azt mondta, szaporodjatok és sokasodjatok, és népesítsétek be a Földet.

Kimondott szó.

Az emberi elme fáradhatatlanul dolgozik. Benne az információ feldolgozása szünet nélkül zajlik. Így állandóan a digitális jellegű szellemi szintű gondolatok és az analóg képi formát képviselő lelki szintű vízióink kötik le a figyelmét. Miközben a digitális és analóg információinkat folyamatosan egymásba kódolja a szellemiségünk és a lelkünk között. Mert a szellemiségünk, csak a digitális információt érti meg és kezeli, míg a lelkünk, csak az analóg képi információkat ismeri és értelmezi.

Két farkas.

Egy öreg Cherokee indián, az élet alapvető bölcsességére tanítja az unokáját. Azt meséli a gyermeknek, hogy örökös harc folyik az elméjében. Ez egy ádáz harc két képzeletbeli, mentális farkas között. Ahol az egyik farkas gonosz, teljesen fekete. Ő a harag, az irigység, a bánat, a kapzsiság, a gőg, az önsajnálat, a bűntudat, a neheztelés, a kisebbrendűség, a hazugság, a hamis büszkeség, a felsőbbrendűség, és így az ego farkasa. A másik farkas a jó, ő viszont fehér. Ő az öröm, a béke, a szeretet, a remény, a derű, az alázat, a kedvesség, a jóindulat, az empátia, a nagylelkűség, az igazság, az együttérzés, és az igaz hit farkasa. De ugyanilyen mentális harc folyik, minden értelmes ember elméjében és a te elmédben is fiam, amióta csak megszülettél.

Mozgási energia.

A fizika az energiát, mint az anyagi testek munkavégző képességét, kétféle módon fejezi ki. Potenciális jellegű helyzeti, azaz tárolt energia és kinetikus tulajdonságú mozgási képességként értelmezik, amit az energia felszabadult változataként fognak fel. Ahol az anyagi testek mozgásából származtatható energia mechanikai munkavégző képességét úgy viszonyítják, hogy egy Newtoni F-erőhatás ellenében végzett hatásnak az egy méter magasra való emelőképességét veszik figyelembe, mint egy Joule energiát.   Miközben az energia, a négy alapvető kölcsönhatási forma által változik a helyzeti és a mozgási állapotok között. Így a kétféle energia folyamatosan egymásba módosul. Ezért, energia sohasem jön létre magától és soha nem semmisülhet meg. Az energia mértékegysége tehát a Joule, éppen úgy, mint a fizikai munka mértékegysége.

Pont egy oszthatatlan.

Az egzakt szó jelentése pontos, pontosan meghatározott, precíz méréseken alapuló. Az egzakt fogalmat gyakran használják olyan helyeken, ahol a precíz méréseken alapuló pontosság és precizitás elengedhetetlen. Például, a matematika tudományára vetítve. Vagy éppen, a matematikára alapozott fizika és kémia tudományában. Ahol az egyéni jellegű szubjektív vélemények és értékelések teljesen kizárhatók. Vagyis, a tudományos igényű objektív magyarázataikban, nyilván kizárják a pontatlanság és a szubjektív egyéni önkényesség elvi lehetőségét is.

Nulla relatív számértékei.

A természetes egész számokat relatív lineáris számegyenesen ábrázoljuk. Amely számegyenes kezdőpontjának a nullát tekintjük. Nullától jobbra, a pozitív egész számok helyezkednek el. Egymást követő és mindig eggyel növekvő számértékekkel. Vagyis, minél nagyobb egy pozitív egész szám számértéke, annál nagyobb arányos matematikai szinten kifejezhető mennyiséget képvisel. Míg a nullától ballra, a negatív egész számok sorakoznak fel. Éppen fordított sorozatot építve fel. Egymáshoz képest, szintén mindig eggyel növekvő számértékekkel. Vagyis, minél nagyobb egy negatív szám számértéke, annál kisebb matematikai szinten értelmezhető mennyiséget fejez ki. Így tulajdonképpen a negatív egész számok, a matematikai szinten kifejezhető mennyiségek folyamatosan növekvő hiányát fejezik ki. A pozitív egész számok tükörképét alkotva.

Etanol.

Az etanol, olyan telített etilalkohol vagy más néven borszesz, amivel az olajos alkatrészeket kiválóan lehet tisztítani. Mert igen jól oldja a zsírok és olajok kémiai szerkezetét. Ezt a kiváló, zsiradékokkal és olajszármazékokkal szemben tanúsított oldószer hatását, az üzemanyagokba keverve is megőrzi. Amit az EU utasítása szerint 2009 óta, aktívan használnak az üzemanyag töltőállomásokon.

Négyzetből kör.

Azok az olvasóim, akik a „Kör négyszögesítése” című írásomat már ismerik, joggal várhatják el tőlem azt, hogy legyen egy olyan írásom is, amelyik arról szól, hogy bármilyen négyzetből kört lehet formálni. Mégpedig olyan kört, amelyiknek a kerülete és a területe, tökéletesen megegyezik a mintaként meghatározott négyzet kerületével és területével.

Megérzéseink.

Az érzéseink, az érzékszerveink felől érkező biológiai szintű információk. Az öt érzékszervünk szolgál bennünket azért, hogy a külvilág ingereit fel tudjuk fogni. A látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés, és a tapintás képességeivel. Ezeket az érzékszervi információkat, az anyagi minőségű agyunk dolgozza fel, a benne funkcionáló elménk segítségével.  Ami már biológiai szintű elektromos tulajdonságokkal bír. Majd elraktározza a memóriánkba. Ahol a szellemiségünk a mentális raktárkezelőnk.

Jób könyve.

A Bibliai elbeszélések alapján, élt egyszer keleten, Úz földjén egy igaz, Istenfélő és bűnt gyűlölő ember. Még a próféták korában, akinek Jób volt a neve. Jó módban élt. Tíz gyermekkel áldotta meg az Isten. Nomád életet élve, hétezer juh, háromezer teve, ötszáz igás barom és ötszáz szamár képezte a teljes vagyonát. Így szolgálója és cselédje is igen nagy számmal volt.

Emberiség.

Amikor az emberi faj eredetét kutatjuk, akkor minden esetben az emberi kultúra írott emlékeit vesszük figyelembe. Amelyek közül, az egyik legősibb írás nem más, mint a Szent Biblia. Amit a világon, szinte az összes nép nyelvére lefordítottak már. A történelmi hűségét pedig, a régészet tudománya, folyamatosan ellenőrzi és igazolja. Ami arra enged következtetni, hogy az emberi faj lehetséges kezdetét, éppen a Biblia tárja elénk történelmi jelleggel a legideálisabb módon. Teljesen függetlenül attól, hogy valaki hisz-e Istenben vagy sem.

Poincaré sejtés.

Még 1904-ben vettette fel Henri Poincaré azt a matematikai kérdést, amely szerint, a kétdimenziósnak ismert tér matematikai egyenletei, alkalmazhatók-e a háromdimenziós terek kiszámításához. Illetve, könnyen átalakíthatók-e a többdimenziós anyagi testek paramétereinek a kiszámításához. Más megfogalmazás szerint, a bizonyos matematikai egyenletek, a kétdimenziós térre vonatkozóan, átalakíthatóak úgy, hogy azok érvényesek legyenek a háromdimenziós térre vonatkoztatva is?

Páratlan tökéletes számok.

Tökéletes számoknak hívjuk azokat a természetes egész számokat, amelyek számszerű mennyisége, megegyezik az önmaguknál kisebb osztóik összegével. Így a legkisebb tökéletes számnak, a 6-os szám felel meg. Amelynek az önmagánál kisebb természetes osztói, az 1-es, a 2-es, és a 3-as szám. Amelyeknek az összege éppen 6.

Fermat sejtés.

A matematika tudományában, az egyik eddig megoldatlan problémát, a nagy Fermat sejtés képviseli. Tulajdonképpen arról van szó, hogy van-e matematikai szintű megoldása az egész számok körében, az aⁿ+ bⁿ = cⁿ egyenleti összefüggésnek. Ez a probléma, már nagyon régóta izgatja a matematikus szakembereket.  Aminek az alapgondolatát, Püthagorasz tétele képezi. Ahol egy tökéletes derékszögű háromszög befogóinak a négyzetes összege, azonos számtani értéket mutat, az átfogójának a négyzetével. Azaz, a² + b² = c² képlettel oldható meg. Ahol a, b és c, oldalélek, valós egész számokkal fejezhetők ki. Az olyan pozitív egész számokat, amelyek képesek kielégíteni Püthagorasz tételét, Püthagoraszi számhármasoknak nevezik. A matematika állítása szerint, ilyen számhármasokból végtelenül sok létezik. Így én is találtam egyet, mégpedig a 6, 8 és 10-es számhármast.

Déloszi probléma.

Lényegét tekintve, ez egy olyan matematikai feladat, amelyikben szerkeszteni kell egy olyan megadott a-oldalél hosszúságú kockatest helyébe egy másik kockatestet, amelyiknek a V-térfogata, éppen kétszer akkora az első kockáénak.  Ezt a feladatot szokták egyszerűen csak, kockakettőzésnek nevezni.  

Negentrópia.

Az entrópia, egy termodinamikai jellegű fogalom, amely a görög visszafordulás, a megfordulás szó fogalmából eredeztethető. Az energia természetes átalakulási képességére vetítve, olyan fizikai szintű anyagi mennyiségekre utal, amelyeknek a strukturális szerkezetet biztosítani képes minősége folyamatos jelleggel romlik. Mivel az anyagi struktúra mennyiségét és minőségi változását is képes kifejezni, ezért az entrópikus folyamatokat nem csak az energia, hanem az információ is meghatározza. Mivel egy homogén módon rendezett anyagi struktúra stabil állapota, néhány adattal könnyen meghatározható. Ezzel szemben, ugyanaz az anyagi mennyiség, amikor már elveszítette a stabilis strukturális szerkezetét és minőségi torzulást szenvedett, akkor jóval több adattal határozható csak meg. Így az entrópikus rendezetlenség fokozódása, olyan természetes folyamat, ami az információs igény növekedésével arányos.

Fénysebesség négyzete.

Amikor Albert Einstein, meghatározta a nevéhez fűződő elegáns energiaképletét, akkor azt a fény állandónak megismert sebességéhez viszonyította. Annak ellenére, hogy a kiterjedt tömeggel rendelkező anyagi minőségek, nyilván nem érhetik el a fény által maghatározott sebességi értéket. Ami azt is jelenti egyben, hogy az energia viszonylatában, a fénysebesség négyzetes viszonya ennél fogva irreális mérték. Legfeljebb a fény esetében használható. Vagyis, az én véleményem szerint, az összetett szerkezetű elektromos anyagi viselkedések tömegértéke, teljesen alkalmatlan arra, hogy a fénysebesség négyzetével megszorozva, az energia reális mértékét ki tudja fejezni.

Objektív idő.

Számunkra, a szellemi szinten értékelhető időt, a lelki jelenlétünk, éppen most aktuális viszonyítási pillanata határozza meg az elménkben. Ebben a lelki jelenlétünk viszonyításra alkalmas pillanatában tudjuk viszonyítani, a szellemi szintű múltunk már megtapasztalt emlékeit, és a régebben eltervezett jövőnk előre vetített lehetséges terveit. Így az előre vetített jövőnket is, a múltunk emlékei határozzák meg. Mivel, mint általunk elképzelt mentális terveket, azokat is a múltunkban határoztuk meg önmagunk számára.

Félszegség.

Ez egy olyan pszichikai fogalom, aminek a konkrét meghatározását nehéz megtalálni a szakirodalomban. Nagy általánosságban véve persze, beszélnek róla, de az által, csak szinonim jelleggel körülírják a jelenséget. Így a félszegség szinonimáinak, az elfojtás, a tartózkodás, a feszélyezettség, a gátlásosság, az aggály, a szorongás, a represszió, az inhibíció szavak felelnek meg. Amelyeknek külön is van egy-egy konkrét pszichikai jelentésük. Így csak körülírni képesek a félszegség alapvető emberi adottságának a tulajdonságát.

Transzcendens.

Ez egy olyan filozófiai fogalom, amelyik az objektív fizikai tapasztalatokon túl nyúlik, a tudományos megismerés racionális határain túlra irányulva. Vagyis, az objektív elektromos anyagi valóságtól különállónak tartott, így érzékek felettiként értelmezett és természetfelettiként értékelt entitás felé. Ahol az entitás kifejezés, valamilyen anyagon túli lénynek, valamilyen létező dolognak a konkrét mibenlétét jelenti, és a reá jellemezhető tulajdonságok összességét takarja.