Futótűz

Idő differencia.

A differencia szó fogalmi jelentése főképpen, valamilyen eltérésre, különbözőségre, megkülönböztetési képességre utal. Így a társadalmi életünk minden területét átfedi. Ha például, egy adott számot kivonunk egy másik nagyobb számból, akkor a különbségüket képviselő eredmény, a két szám differenciája lesz. Amiben azok különböztek egymástól a kivonás előtt. Vagyis, ha a kivonandó számhoz hozzáadjuk a kivonás által biztosított differenciált különbséget, akkor ugyanazt a számot kapjuk eredményül, mint a kisebbítendő szám maga. Vagyis, megszűnik közöttük a differenciát jelentő eltérés.

Súlyerő.

Newton meghatározása alapján, „Minden test megtartja nyugalmi helyzetét vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg arra valamilyen erőhatás nem kényszeríti.”. Ezt az állapotváltozást előidézni képes erőhatást, mindig egy vagy több másik, valamilyen lendülettel rendelkező test hajtja végre. Egyetlen impulzus által végrehajtott, közvetlen felületi érintkezésen alapuló kölcsönhatással. Amelynek során, a nyugalomban lévő test, éppen annyi mozgási lendületet nyer, amennyit a kölcsönhatás impulzusa által a másik test veszít. Ilyen módon, a hatás megmaradási törvénye értelmében, az erő nem vész el. Hanem éppen a kölcsönhatás impulzusával adódik át a két test között.

Tehetetlenség forrása.

Newton I. törvénye értelmében, minden test megtartja a gyorsulás nélküli nyugalmi helyzetét vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg az állapota megváltozására, valamilyen erőhatás nem kényszeríti. Ez a dinamika alaptörvénye. De Newton nem foglalkozott azzal, hogy milyen hatás készteti az anyagi testeket nyugalomra. Az anyagi testek nekünk természetes megjelenési formájának tekintette. Egy olyan természetes alapállapotnak, amin az erőhatások képesek csak változtatni. Így a tehetetlenség forrását, a mai napig nem kutatták érdemben. Ezért, ma is az anyagi testek természetes megjelenési formájaként kezelik. Annak ellenére, hogy a fizikában, minden jelenségnek oka van. Így a tehetetlenségnek is nyilvánvaló módon. De erőhatás nem lehet, mert az éppen a tehetetlenség legyőzésén munkálkodik, amikor mozgásállapot változást idéz elő a test nyugalmi helyzetében. De akkor, mi az a hatás, ami az anyagi testek nyugalmát előidézi, az erővel való kölcsönhatás után azonnal visszarendezni iparkodik a nyugalmi állapotát, mint ellenhatás, és folyamatosan fenn is tartja azt?

Hitélet.

Elöljáróban csak annyit, hogy az elménk, sohasem találkozik közvetlen módon azzal az anyagi valósággal, amelyikben élünk. Csupán az öt, erősen korlátozott képességű érzékszervünk képes számunkra hírt adni arról az anyagi valóságról, amelyiket érzékelni tudjuk. A látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás. Ennél fogva, sohasem lehetünk tökéletesen bizonyosak abban, amit az érzékszerveink üzennek számunkra. Ami azt jelenti, hogy bizony, hinnünk kell az érzékszerveink által biztosított információk helyességében. Mert a mindennapi természetes életvitelünkhöz, mégis éppen elegendő információval látnak el bennünket.

Anyagmennyiség.

Az anyagi testek fizikai szintű mennyiségi értékét Newton, azok tömegével határozta meg. Az m = F / a képletével. Amelyben az anyagi testek m-tömegét, az F-erő és az a-gyorsulás hányadosaként állapította meg. Mivel azonban, a testek anyagi mennyiségét, nem csupán a külsőségnek számító tömegük által lehet kifejezni, hanem az ő belső közegük segítségével is, ezért az egységnyi ró, ρ-sűrűség és a test teljes V-térfogatának a szorzatával is meghatározta azt. De éppen úgy, az anyagi test m-tömegértékére vonatkoztatva. Az m = ρ * V képlete alapján. Így tulajdonképpen, mindkét képlet, a test teljes anyagi mennyiségét fejezi ki.

Formáció.

Talán ez, az objektív valóság anyagi alkotóelemeinek a leírását, meghatározását képviselő legfontosabb fogalom. A formáció szó szinonim megfelelői, olyan sokféleképpen fejezik ki a szó jelentését, hogy az élet szinte minden ágazatában használják őket. Ilyenek például, az alakzat, a sorrend, a rendszer, az elrendezés, az eloszlás, az összeállítás, a felállás, a csoportosulás, a konfiguráció, a szerveződés, a struktúra, vagy éppen a szerkezet szavaink. Mert, amikor egy anyagi minőség megjelenési formájáról esik szó, akkor ezek a fogalmak képesek azt a legtökéletesebb módon kifejésre juttatni számunkra.  Mindig a megfelelő kontextusban utalva, a szóban forgó anyagi struktúra kialakult formációjára.

Tér és tárfogat.

Amikor egy rakétát vagy űrrepülőt a világűr felé irányítva elindítanak, akkor az, az egyre ritkuló légrétegeken áthaladva fogja elhagyni a bioszféránk anyagi szintű határát. Átlépve a bolygó és csillagközi űrbe. Ahol már nincsen összetett szerkezetű elektromos anyagi vonatkozás. Éppen az anyagi minőségek hiánya miatt nevezik azt az óriási erejű vákuumot képviselő űrnek. Ez az űr biztosít létezési, mozgási teret, a benne megnyilvánult, összetett szerkezetű elektromos anyagi minőségeknek. Gyakorlatilag, az Univerzum „atomjai” számára. Amit a csillagok bolygók és holdak és egyéb égitestek képviselnek. Ami az elektromos tulajdonságú anyagi szintű világmindenséget alkotja, a mágneses alapú Univerzumon belül. Mint objektívnek megismert valóságot.

Erők.

Az erő fizikai jellegű fogalmi jelentését, Newton határozta meg, amikor az anyagi testek tehetetlenségét tanulmányozta. Miközben felfedezte és meghatározta azt, hogy minden anyagi test megmarad nyugalomban vagy egyenes vonalú egyenletes mozgásában mindaddig, amíg valamilyen erőhatás nem változtatja meg az állapotát. Az állapotváltozásra képes erőhatást azonban, mindig egy másik anyagi test közvetíti, egyetlen pillanat alatt létrejövő, közvetlen felületi érintkezésen alapuló impulzus kölcsönhatása által. Ahol a kölcsönhatás fogalma arra utal, hogy az erőt szállító anyagi test valamilyen lendülettel mozogva, egyetlen felületi érintkezés impulzusával adja át azt az erőhatást, ami őt a kölcsönhatásra alkalmas sebességnek a lendületébe hozta. Így az impulzus által végrehajtott kölcsönhatás után, az erőhatást közvetítő anyagi test éppen annyira fog lassulni, mint amilyen mozgásállapot lendületére kényszerítette az erőhatást átvevő anyagi testet.

E = W * t

Newton III. axiómája szerint, minden mozgásállapot változást előidézni képes erőhatással szemben ébred egy ugyanolyan mértékű ellenhatás, amely a nyugalom újra visszaállítása érdekében munkálkodik. Ez azt jelenti, hogyha egy anyagi testet kimozdítunk valamilyen F-erővel az ő nyugalmi állapotából, akkor az, valamilyen mozgással jellemezhető lendületet szerez, az erőhatás pillanatnyi impulzusától függően. Ezt a sebesség által kifejezhető lendületet fékezi le a közegellenállás, ami a nyugalom újra elérésének a pillanatáig viszonyítható.

Tehetetlen állapot.

Newton I. törvénye kimondja azt, hogy minden anyagi test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg arra valamilyen erőhatás nem kényszeríti. Ezt az erőhatást általában, egy másik test közvetíti, egyetlen felületi kölcsönhatás pillanatnyi impulzusával. Ez az impulzus, lendületet kölcsönöz az anyagi test számára, ami valamilyen sebességű mozgásállapottal jellemezhető. Ez a mozgás, egy folyamatosan lassuló folyamat, a közegellenállásnak köszönhetően. És a mozgó anyagi test újra nyugalomba kerülése pillanatáig tart.

Élő hit.

A hit nem más, mint az anyagi valóságunkban még nem is látható dolgokról és eseményekről való tökéletes bizonyosság. Ezt állítja a Biblia. De, hogyan lehet valaki tökéletesen biztos bármiben, ami az objektív anyagi valóságunkban még nem is látható? Erre ad választ számunkra az imagináció lehetősége. Mert, amit valóságosnak tudunk elképzelni a szellemi gondolataink segítségével, azt a lelki szemeinkkel már képesek vagyunk látni akkor is, ha az még nem is képezi az anyagi valóságunk megtapasztalható részét. Mint egy mentális módon készített tervet szemlélhetjük. Így ezeket a terveinket a valóságba vetítve, mint értelmes módon kifejeződésre juttatott hiteinket, mentális módon megalapozzuk azok megvalósulási lehetőségeit. Ezt a mentális munkát, nem kerülhetjük ki, ha gyakorlati tapasztalatot kívánunk szerezni a lelki vágyaink megvalósulásairól.

Sugárzás vagy hullámzás.

Sugárzás és hullámzás, mindig valamilyen közegben valósulhat csak meg. Egyéb közös vonatkozásuk tulajdonképpen nincs is. Mert a sugárzás során, valamilyen apró tömeg vagy tömegek halmaza áramlik egy adott közegben. Áramló, haladó mozgást végez, és saját maga szállítja azt az erőhatást a kölcsönhatási pontba, ami valamilyen sebesség lendületével mozgásába hozta. Miközben a közeg, amelyben megvalósul a sugárzás, fékezi annak az áramlási sebességét. Ezzel szemben a hullám, úgy alakul ki egy adott közegben, hogy a közeget alkotó résztömegek csupán rezegnek. Miközben egymásnak adják át a rezgési szintű részerő hatásaikat és információjukat. Így a hullámzás során, a közeg nem végez áramlással járó haladó mozgást, hanem csak együtt rezeg. Vagyis, a közeget alkotó résztömegek egyensúlyi helyzete, számottevően nem változik a hullámot kialakító együttes rezgésük során.

Közegellenállás oka.

Minden anyagi részhalmaz, közeg és tömeg egy időben. Az őket alkotó résztömegek, atomok és molekulák dinamikus összessége, belső szubjektív közege, amely egy közös objektív külső stabilis tömegértéket képvisel. A közeg fogalma azonban, még nem nyert konkrét megfogalmazást a tudomány számára olyan mértékben, mint a tömeg fogalma. Mert a közeg fogalmát, több tudományág is aktív módon használja. Mindig egy kicsit más és más értelemben. De a fizikában alapvetően, az anyagi hatások hordozójaként, közvetítőjeként van nyilvántartva.

Szántóvetők.

Isten az embert, az általa formált természet rendjébe teremtette. Minden más ösztönös, lelki élőlénnyel szemben az embert, tudatos szellemi lénynek alkotta meg. Így lett az ember Isten „hasonlatosságára”, tudatos lénynek teremtve. Erre a szellemi szintű tudatosságra alapozta azt, hogy az ember, ésszerű módon gazdálkodjon a neki szánt természet javaival. Amit a növény és az állatvilág együtt biztosít számunkra. Majd azt mondta, szaporodjatok és sokasodjatok, és népesítsétek be a Földet.

Kimondott szó.

Az emberi elme fáradhatatlanul dolgozik. Benne az információ feldolgozása szünet nélkül zajlik. Így állandóan a digitális jellegű szellemi szintű gondolatok és az analóg képi formát képviselő lelki szintű vízióink kötik le a figyelmét. Miközben a digitális és analóg információinkat folyamatosan egymásba kódolja a szellemiségünk és a lelkünk között. Mert a szellemiségünk, csak a digitális információt érti meg és kezeli, míg a lelkünk, csak az analóg képi információkat ismeri és értelmezi.

Két farkas.

Egy öreg Cherokee indián, az élet alapvető bölcsességére tanítja az unokáját. Azt meséli a gyermeknek, hogy örökös harc folyik az elméjében. Ez egy ádáz harc két képzeletbeli, mentális farkas között. Ahol az egyik farkas gonosz, teljesen fekete. Ő a harag, az irigység, a bánat, a kapzsiság, a gőg, az önsajnálat, a bűntudat, a neheztelés, a kisebbrendűség, a hazugság, a hamis büszkeség, a felsőbbrendűség, és így az ego farkasa. A másik farkas a jó, ő viszont fehér. Ő az öröm, a béke, a szeretet, a remény, a derű, az alázat, a kedvesség, a jóindulat, az empátia, a nagylelkűség, az igazság, az együttérzés, és az igaz hit farkasa. De ugyanilyen mentális harc folyik, minden értelmes ember elméjében és a te elmédben is fiam, amióta csak megszülettél.

Mozgási energia.

A fizika az energiát, mint az anyagi testek munkavégző képességét, kétféle módon fejezi ki. Potenciális jellegű helyzeti, azaz tárolt energia és kinetikus tulajdonságú mozgási képességként értelmezik, amit az energia felszabadult változataként fognak fel. Ahol az anyagi testek mozgásából származtatható energia mechanikai munkavégző képességét úgy viszonyítják, hogy egy Newtoni F-erőhatás ellenében végzett hatásnak az egy méter magasra való emelőképességét veszik figyelembe, mint egy Joule energiát.   Miközben az energia, a négy alapvető kölcsönhatási forma által változik a helyzeti és a mozgási állapotok között. Így a kétféle energia folyamatosan egymásba módosul. Ezért, energia sohasem jön létre magától és soha nem semmisülhet meg. Az energia mértékegysége tehát a Joule, éppen úgy, mint a fizikai munka mértékegysége.

Pont egy oszthatatlan.

Az egzakt szó jelentése pontos, pontosan meghatározott, precíz méréseken alapuló. Az egzakt fogalmat gyakran használják olyan helyeken, ahol a precíz méréseken alapuló pontosság és precizitás elengedhetetlen. Például, a matematika tudományára vetítve. Vagy éppen, a matematikára alapozott fizika és kémia tudományában. Ahol az egyéni jellegű szubjektív vélemények és értékelések teljesen kizárhatók. Vagyis, a tudományos igényű objektív magyarázataikban, nyilván kizárják a pontatlanság és a szubjektív egyéni önkényesség elvi lehetőségét is.

Nulla relatív számértékei.

A természetes egész számokat relatív lineáris számegyenesen ábrázoljuk. Amely számegyenes kezdőpontjának a nullát tekintjük. Nullától jobbra, a pozitív egész számok helyezkednek el. Egymást követő és mindig eggyel növekvő számértékekkel. Vagyis, minél nagyobb egy pozitív egész szám számértéke, annál nagyobb arányos matematikai szinten kifejezhető mennyiséget képvisel. Míg a nullától ballra, a negatív egész számok sorakoznak fel. Éppen fordított sorozatot építve fel. Egymáshoz képest, szintén mindig eggyel növekvő számértékekkel. Vagyis, minél nagyobb egy negatív szám számértéke, annál kisebb matematikai szinten értelmezhető mennyiséget fejez ki. Így tulajdonképpen a negatív egész számok, a matematikai szinten kifejezhető mennyiségek folyamatosan növekvő hiányát fejezik ki. A pozitív egész számok tükörképét alkotva.

Etanol.

Az etanol, olyan telített etilalkohol vagy más néven borszesz, amivel az olajos alkatrészeket kiválóan lehet tisztítani. Mert igen jól oldja a zsírok és olajok kémiai szerkezetét. Ezt a kiváló, zsiradékokkal és olajszármazékokkal szemben tanúsított oldószer hatását, az üzemanyagokba keverve is megőrzi. Amit az EU utasítása szerint 2009 óta, aktívan használnak az üzemanyag töltőállomásokon.

Négyzetből kör.

Azok az olvasóim, akik a „Kör négyszögesítése” című írásomat már ismerik, joggal várhatják el tőlem azt, hogy legyen egy olyan írásom is, amelyik arról szól, hogy bármilyen négyzetből kört lehet formálni. Mégpedig olyan kört, amelyiknek a kerülete és a területe, tökéletesen megegyezik a mintaként meghatározott négyzet kerületével és területével.

Megérzéseink.

Az érzéseink, az érzékszerveink felől érkező biológiai szintű információk. Az öt érzékszervünk szolgál bennünket azért, hogy a külvilág ingereit fel tudjuk fogni. A látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés, és a tapintás képességeivel. Ezeket az érzékszervi információkat, az anyagi minőségű agyunk dolgozza fel, a benne funkcionáló elménk segítségével.  Ami már biológiai szintű elektromos tulajdonságokkal bír. Majd elraktározza a memóriánkba. Ahol a szellemiségünk a mentális raktárkezelőnk.

Jób könyve.

A Bibliai elbeszélések alapján, élt egyszer keleten, Úz földjén egy igaz, Istenfélő és bűnt gyűlölő ember. Még a próféták korában, akinek Jób volt a neve. Jó módban élt. Tíz gyermekkel áldotta meg az Isten. Nomád életet élve, hétezer juh, háromezer teve, ötszáz igás barom és ötszáz szamár képezte a teljes vagyonát. Így szolgálója és cselédje is igen nagy számmal volt.

Emberiség.

Amikor az emberi faj eredetét kutatjuk, akkor minden esetben az emberi kultúra írott emlékeit vesszük figyelembe. Amelyek közül, az egyik legősibb írás nem más, mint a Szent Biblia. Amit a világon, szinte az összes nép nyelvére lefordítottak már. A történelmi hűségét pedig, a régészet tudománya, folyamatosan ellenőrzi és igazolja. Ami arra enged következtetni, hogy az emberi faj lehetséges kezdetét, éppen a Biblia tárja elénk történelmi jelleggel a legideálisabb módon. Teljesen függetlenül attól, hogy valaki hisz-e Istenben vagy sem.

Poincaré sejtés.

Még 1904-ben vettette fel Henri Poincaré azt a matematikai kérdést, amely szerint, a kétdimenziósnak ismert tér matematikai egyenletei, alkalmazhatók-e a háromdimenziós terek kiszámításához. Illetve, könnyen átalakíthatók-e a többdimenziós anyagi testek paramétereinek a kiszámításához. Más megfogalmazás szerint, a bizonyos matematikai egyenletek, a kétdimenziós térre vonatkozóan, átalakíthatóak úgy, hogy azok érvényesek legyenek a háromdimenziós térre vonatkoztatva is?