Futótűz

Hétköznapi mágia. 

A mágia, olyan mentális eredetű szubjektív szellemi folyamatunk, amit az objektív valóságunk átalakítása érdekében tudatosan hajtunk végre, valamilyen vágyott dolog vagy esemény érdekében. Közvetlen fizikai cselekedetek nélkül. A spirituális és az ezoterikus tanítások azt szokták mondani, hogy a szellemi gondolataink mágikus jellegű teremtő erőkkel bírnak. Csakhogy ez az állítás, valójában nem fedi teljesen a valóságot. Csupán annyiban, hogy a szellemi gondolataink informatív értékei, a lelki érzéseink mentális módon irányítható erőhatásait képesek aktivizálni az elménkben. Amely lelki erőhatásoknak viszont, a megtapasztalható objektív anyagi valóságunkra nézve, teremtő erejük van. Ezen alapszik, a hétköznapi mágiánk elvi lehetősége.

Végtelen polaritása.

A mágneses alapú végtelen, számunkra beláthatatlan. Mert a végtelen lehető legkisebb alkotóeleme, az egységnyi kiterjedésű oszthatatlan alaptömeg. Ami, a számunkra teljesen láthatatlan elektronoktól is sokkal kisebb méretű. Ezért a mágneses alaphalmaz erőtere, számunkra épp úgy láthatatlan. Csupán, az elektromos tulajdonságú és összetett szerkezetű objektív anyagi minőségekre kifejtett induktív hatását tudjuk érzékelni. Ezért a végtelennek minősülő mágneses alaphalmazban működik induktív módon, minden lehetséges, összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmaz. Mint véges kiterjedésű objektív égitest. Vagyis, a végesnek minősülő objektív elektromos anyagi valóság, a végtelen mágneses alapú szubjektív valóságban nyilvánult meg és abban is működik.

Matematika.

Az egzakt tudományokra az a jellemző, hogy a fogalmaikat pontos, egyértelmű és világos szavak alkotják. Amit általános értelemben véve, minden tanult ember ugyanolyan konkrét módon értelmezhet csak. Éppen a félreértések elkerülése érdekében. Amely fogalmak, a tudósok által tapasztalt tényeken alapulnak. Éppen azért, hogy a jelenségei értelmezésében, ne érvényesülhessen semmiféle önkényesség. Lehetőség szerint, konkrét módon kerülve, a szubjektív megérzéseken alapuló egyéb egyéni meghatározásokat.  Ilyen tudományok például a matematika, a fizika vagy éppen a kémia.

Lelkiismeret.

A lelkiismeret címszó alatt, az erkölcsi szinten elfogadható viselkedési normát értik. Amikor az értelmes ember, az önmaga tettei fölött, belső önkritikus ítéletet hoz. Tulajdonképpen, önmaga értékeli a saját viselkedését, amit más élőlényekkel szemben követhet el. Így a lelkiismeret tulajdonképpen arra utal, hogy az értelmes ember, a saját cselekedeteit megfelelőnek és helyénvalónak látja. Olyan tetteknek, amelyekkel nem sérti mások személyes érdekeit. Így, aki másokkal szemben sértő, bántó módon viselkedik, azt lelkiismeretlennek tartják.

Égi GPS.

Amikor elindulunk otthonról, nagyon sok esetben ismerjük az utat, amit meg kell tennünk a kitűzött célunk eléréséhez. Mert az elménkben, a szellemi szinten megismert környezetünk mentális képi formája jelenik meg a lelkünk számára. Mint egy képzeletbeli térkép. Ha azonban távolabbra kell mennünk, amit még nem ismerünk eléggé szellemi szinten, akkor valós térképet kell használnunk. Ilyen módon, az elérni kívánt célunkat, a térképről könnyen leolvashatjuk. Ezt a lehetőséget bővíti ki ma már a GPS. Ami a Földünket átfedő műholdas jellegű egységes térképrendszerként működik, a mi haladási tempónkat és helyzetünket is folyamatosan figyelembe véve. Okostelefonnal is jól használható.

Önkifejezés.

A szellemi gondolataink, a verbális módon kifejezett szavaink, és tapasztalati szinten végrehajtott tetteink által tudjuk önmagunkat kifejezésre juttatni értelmes módon. A gondolkodásunk, a beszédünk és a tetteink tehát, szellemi szinten vannak irányítva ahhoz, hogy értelmet sugározzanak. Vagyis, a kor szellemiségének megfelelően a jól pallérozott, tanult szellemi gondolataink biztosítanak mentális módon értelmet, az ideális önkifejeződésünk lehetősége számára. Amikor tehát, értelmes módon kifejezzük magunkat, akkor ugyan ki lehet az bennünk, aki használja erre a szellemi szinten tanult mentális lehetőségeinket?

Anyaszentegyház.

Sokáig nem értettem azt, hogy Jézus, miért alapította meg Péter apostolra vetítve, az Ő saját anyaszentegyházát. Hiszen Jézus, mint Fiú, az Atya küldötte volt. Vagyis, az Atya Isten akaratát szolgálta itt a Földön. Aki a megváltói szerepével, élő templomokká alakította a benne hívő embereket. Az Istennek házává tette őket, a Szent Lélek által.  Majd Ő maga irányította az ilyen módon megváltottak további gondolatait, szavait és cselekedeteit, az Ő Isteni eredetű Szent Szellemével. Mert a megváltott emberek, Jézus vezetésére hagyatkozva éltek tovább, a Szent Lélek jogos birtokosaiként.

Isten háza.

Dávid király fia, Salamon volt az a személy, aki Isteni mentális utasításra hallgatva, kőből készült házat építtetett Isten számára.  Jeruzsálem templomát. Tulajdonképpen, a frigyláda érdekében építtette, hogy biztonságos helyen legyen a szövetség ládája. Vagyis Isten, sehol máshol nem építtetett többé templomot saját magának. Ezt a templomot azonban, kétszer is lerombolták. Mert nyilván elveszítette azt a funkcióját, ami miatt valóban Isten házának lehetett volna tekinteni. Vagyis Isten az által, hogy hagyta lerombolni a jeruzsálemi templomot, határozottan úgy döntött, hogy soha többé nem építtet magának kőből készült épületeket.

Végtelen.

A végtelen fogalma, már az emberi kultúra kezdeti bontakozása óta kísérti az emberiséget. Így, már az ókorból is származnak olyan emlékeink, amelyek a végtelenségre utalnak. Ezért a végtelen, nem csupán vallási, hanem filozófiai és matematikai fogalom is lett az idők során. A vallások például, végtelennek tételezik fel az Isteni tulajdonságokat. Míg a filozófiában, végtelenül sokat beszélnek a véges és a végtelen viszonyáról. A végtelent abszolút jelleggel ruházva fel, míg a végest relatívként értelmezve. Ahol a tér és az idő végtelennek minősül. A matematika számára pedig, a végtelen valójában értelmezhetetlen, kifejezhetetlen fogalom. Így a végtelennel való matematikai praktikák, mindig paradoxikus jelleget öltenek.  Mert bennük az abszolút és a relatív jellegek, gyakorlatilag is összekeverednek.

Térelemek.

A pontot, a vonalat, az egyenest, a síkot, a felületet és a teret, geometriai térelemeknek nevezi a matematika tudománya. Mint jól ismert alapfogalmakat, nem szükséges őket más fogalmakra visszavezetett módon definiálni. Így az ilyen alapfogalmakra, legfeljebb szemléletes magyarázatot adnak. Amellyel körül írják az ő értelmezésüket. Mondván, hogy tulajdonképpen, minden tudomány ilyen alapfogalmakra épül. Mert bármilyen fogalmat úgy definiálnak, hogy egy már jól ismert fogalomra vagy fogalmakra vezetik vissza annak logikai értelmét, így azokkal értelmezik. Az ilyen tudományos értékű magyarázat lehetne a definíció. De az alapfogalmak, ilyen meghatározottságra nem szorulnak.

Halmazelmélet ez is.

A halmazok alapvető tulajdonságaival, a matematika halmazelmélete foglalkozik. Mert minden lehetséges halmazt, valamilyen mennyiség összességével, sokaságának az ismeretével tudunk csak körül írni. Így a halmaz, egy olyan jól ismert alapfogalomnak minősül, amit nem is szükséges külön matematikai szinten definiálni. Vagyis, az általános jellegű ismertsége miatt, nem igényel külön tudományos szintű, hivatalosnak tekinthető meghatározást a halmaz fogalma. Mert minden matematikai szinten kifejezhető halmazt, bizonyos jól meghatároztató tulajdonságokkal rendelkező dolgok, elemek összessége határozhat csak meg. Ilyen módon, minden halmaz tulajdonságát, az ő alkotóelemeinek a meghatározásával, illetve felsorolásával adjuk meg.

Energiacáfolat.

Természetesen, nem azt szeretném vitatni, hogy van-e energia vagy nincsen, hanem csak az energiáról alkotott mai tudományos nézetre vonatkozik a cáfolatom. Természettudományos meghatározás szerint ugyanis, az energia, az a fizikai mennyiség, amellyel megadhatjuk azt, hogy mekkora egy anyagi test állapotváltoztató képessége. Jele, a nagy E. Mértékegysége pedig, a J-Joule.

Ki, mint vet, …

„Ki, mint vet, úgy arat.” Ez a régi magyar közmondás, ami tulajdonképpen egy bibliai eredetű kijelentés. Ami, a minden egyszerű átlagember által elég jól ismert mezőgazdasági példával élve, a vetésre és a belőle származtatható aratásra fókuszálja a mondanivalóját analóg jelleggel. Ahol minden egyes mag, olyan kalászokat nevel, amelyekben a magok sokszorosa lesz aratható. Másképpen fogalmazva, a jó vetés által, megsokszorozható a magok száma az aratás során. De a Biblia figyelmeztet is arra, hogy csak a jó vetés hasznos számunkra. Mert a rossz vetés által, rossz dolgok és események aratása lesz az osztályrészünk. Mert a vetés után aratnunk bizony, mindig nekünk kell.

Autizmus.

Az autizmust, nem tartja az orvostudomány betegségnek. Inkább az emberi elme egy adott, fix spektrumzavaros állapotának tekintik. Amelyben a természetesnek elfogadott szellemi képességek erősen korlátozottak. A gyengén autista állapottól, az erősen autista állapot spektrumáig. Így az autizmus, a szociális jellegű kommunikációs képességek mentális zavara, amit a tanulható szellemi képességek biztosítanak egy átlagembernél. Ezért az autista ember nem elmebeteg, hanem csupán a szellemi szintű irányítás valamilyen szintű zavaraival küszködik, miközben szükségszerű módon kommunikálnia kell, az őt körülvevő társadalmi közösségével.

Tervszerűség.

Minden emberi dolog vagy tevékenység, általában véve, kétféle módon valósulhat meg az életünkben. Az első eset az, amikor valamilyen tanult cselekedetet szerint kell legyártanunk vagy végrehajtanunk valamit. Ez az általános eset. Mert azokat, régebben betanult módon, már rutinszerűen hajtjuk végre. Ezzel szemben, minden új dolgot vagy tevékenységet, előre meg kell terveznünk magunknak ahhoz, hogy végre tudjuk hajtani a megvalósításukat. Erről szól a tervszerűség.

Törődés.

Ez a fogalom alapvetően többféle, látszólag teljesen ellentétes értelmű jelentéstartalommal bír. Ilyen módon jelentheti valamilyen testnek, tárgynak, anyagnak, valamihez való ismételt vagy tartós súrlódásából, nyomódásából ütődéséből adódó, kisebb felületi sérülését, zúzódását, gyűrődését, törődését. Amikor például, ömlesztett almát szállítunk ócska úton, azok út közben egymáson rezegnek, súrlódnak, egymáshoz ütődnek. Ilyen módon, felületi sérüléseket szenvedhetnek és így, az általunk szállított alma minősége nyilván romlik. Gondoskodnunk kell arról, hogy szállítás közben az almák, ne érjenek egymáshoz.  Így az ömlesztett állapotukat megszüntetve, rekeszekben tárolva, papír vagy szalmaágyba csomagolva megóvhatjuk őket attól, hogy ne törődjenek össze.

Karikó

2023.10. 2.-án, a Svéd Királyi Akadémia, dr. Karikó Katalin kutatóbiológusnak ítélte oda a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat. Ezt a nagy megtiszteltetést jelentő tudományos elismerést, Drew Weissmannal együtt kapta meg, aki amerikai kutatótársa volt Katalinnak. Az elismerés tárgyát pedig, az mRNS-alapú orvoslás alapjainak a megteremtéséért nyerték el. Ami a koronavírus járvány elleni új típusú védőoltások igen gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette a világunkban.

Elektrodinamika alapja.

Az elektrodinamika, az elektromos, a mágneses, valamint a hullámoptika egységes fizikai elmélete. Így a villamosságtan, a gyakorlatilag alkalmazott elektrodinamikaként fogható fel. Ennél fogva az elektrodinamika valójában, azokról a fizikai jellegű kvalitatív hatásokról szól, amelyek az elektromos és a mágneses erőterekben uralkodnak. Továbbá, amelyek a hullámoptikai jelenségeket létrehozzák. Ennél fogva, az elektromos és a mágneses erőterek fennálló induktív viszonyát értelmezi.

Hőközlés módjai.

A hő, az energia egyik megjelenési formája az objektív anyagi valóságunkban. Így a fizikában a hőátadás, a hőátvitel, a hőcsere, másnéven a hőközlés, olyan termikus folyamat, amelynek során egy fizikai szintű anyagi rendszer, hőt ad át egy másik fizikai szintű anyagi rendszernek. Hőleadás közben, a melegebb anyagi rendszernek a saját belső hőmérséklete, nyilván csökkenni fog. Miközben egy másik, hidegebb anyagi rendszer, felveszi az első által leadott hőt. Ez a hőcserélő folyamat, a két anyagi rendszer termikus hőegyensúlyának a kialakulásáig tarthat.

Erőtér.

Tudományos értelmezés szerint az erőtér, olyan fizikai tér, amelybe egy anyagi testet vagy részecskét helyezve, megváltozik annak a mozgásállapota vagy az alakja. Ennél fogva az erőtér, nyilván aktív hatást gyakorol, a bele helyezett anyagi testre vagy részecskére. A nélkül, hogy látványos módon közvetlen, felületi szinten érintkezne az anyagi testtel vagy részecskével. Így az erőterek, távolba ható képességgel rendelkeznek. Ezeket az erőtereket, fizikai mezőknek is szokták nevezni. Ilyen fizikai mező például, az elektromos mező, a mágneses mező, vagy éppen a gravitációs mező.

Hittel élni.

A hit azt jelenti, hogy valamit valóságosnak látni a képzeletünkben. Így a hit, nem csupán azt jelenti valójában, hogy valamiben hiszünk, hanem főképpen arra utal, hogy valamit el tudunk fogadni valóságosnak akkor is, ha éppen nem látjuk vagy nem halljuk. Ha nem érzékeljük semmiféle érzékszervi módon sem. Így a hitünk, mindig olyan képzetünk a tudatos elménben, ami a valóság mentális képi formáját biztosítja a fejünkben. A számunkra ideális elképzelés szintjén.

Képzelet.

A képzelet, az elménkben megjelenő analóg mentális képi forma. Ilyen módon, bármikor elképzelhetünk magunknak tudatosan, egy anyagi tárgyat vagy egy eseményt. Mert a képzeletünknek, nincsenek korlátjai. Az esetek nagy többségében, így tervez meg az értelmes ember, minden új dolgot vagy eseményt. Mert a képzelet által, a lelkünk jut információkhoz. Mégpedig olyan információkhoz, amit a szellemi képességeink digitális módon határoznak meg. Mert az elképzeléseinket, a szellemi szinten használt fogalmaink segítségével alakítjuk ki, ideális mentális képi formává alakítva, az arra tudatos elménkben.

Jövőkép.

Ha egy másodpercnél hamarabb kell cselekednünk reflex szerűen, azt ösztönös módon tesszük. A lélek közvetlen irányításával. Mert nincsen arra időnk, hogy szellemi szinten átgondolt, igaz hittel kifejezett tudatos cselekedetet hajtsunk végre. Ez persze, azt is jelenti egyben, hogy a tudatos cselekedeteinket pedig, mindig szellemi szinten átgondolva hajtjuk végre. A hiteinket megvalósítva. Így a kifejezésre juttatott hiteinkkel tudatosan rövid, közép és hosszútávú terveket szövögetünk.

Tehetetlenségi erők.

A tehetetlenségi erők a fizikában, olyan fiktív járulékos erőhatások, amit egy gyorsuló vagy lassuló vonatkoztatási rendszeren belül, a megfigyelője érzékel. A vonatkoztatási rendszer mozgásának az értelmezése alkalmával. Amit pszeudo erőknek hívnak. Ahol a pszeudo jellegű erőket, a vonatkoztatási rendszer sebességváltozásának az eredménye váltja ki. Ezért, nem értelmezi a fizika tudománya valódi erőhatásokként. Hiszen, nem lehet rámutatni arra a konkrét anyagi testre, amelyiknek a tömegével való közvetlen felületi kölcsönhatás eredménye lenne a kialakult tehetetlenségi erőhatás. Ezért a fizika azt állítja, hogy a tehetetlensági erők, nem is valódi erőhatások. Ennél fogva, csupán fiktív erőkként értelmezik őket.

Időről időre.

Az idő mibenléte, még ma is vitatott a tudományban. Ilyen módon, az idő fogalmának a megértése, időről időre visszatérő téma. Oly annyira, hogy a tudomány minden ágazata olykor, más és más értelemben használja. Ha azonban, az idő fogalmát keressük fizikai minőségben, akkor a másodperc egyre precízebb meghatározásával találkozhatunk az interneten. Amit ma már, a céziumatomhoz köt a fizika tudománya. Annak ellenére, hogy az idő mértékegysége, nyilván nem lehet azonos, magával az idővel.