Futótűz

Territórium - világbéke.

Latinul a terra kifejezés azt jelenti; föld. Ennél fogva, minden földterülettel kapcsolatos latin fogalomban megtalálható, előtagként. Így a territórium, olyan földterületet jelent, amely a ragadozó életforma szerint élő állatok megélhetési felségterületét biztosítja oly módon, hogy az állat, a saját életnedveivel jelöli meg rendszeresen, a vadászterülete határvonalát képező földterület kerületét. Miközben rendszeresen megjelöli, folyamatosan figyeli azt, hogy hasonló fajból származó idegen állat, nem merészkedett-e az ő vadászterületére. A ragadozó állatok életnedveiben ugyanis, olyan specifikus anyagok vannak, amelyek által, egyértelműen megállapítható az, ha másik, azonos fajtársú állattól származik.

Segíts magadon, …

Van egy magyar közmondás, miszerint; ”Segíts magadon, az Isten is megsegít.” Mint minden közmondásunk, ez is tökéletesen fejezi ki, az ember, Isten adta lehetőségét. Nem azt mondja, hogy várjunk a csodákra, hanem éppen olyan cselekedetekre buzdít, amelyek által megoldódhatnak a problémáink, mégpedig Istennel karöltve.

NPE, azaz nullponti energia.

A tudomány számára, még mindig ezoterikus fogalom a nullponti energia, ami az éterben funkcionáló alapenergiát jelenti. Bár már foglalkoznak vele tudományos szinten, de még nem elfogadott fogalom. A klasszikus fizika értelmében, ahol az energia és a hőmérséklet azonos mértékegységgel bír, egy anyagi test energiája a hőmérsékletével arányos. Ebből kiindulva, nulla Kelvin fokon, a testek energiája is nullaértékű.  Így a nullponti energia fogalma, azt az univerzális energiaértéket próbálja képviselni, amely az éterben működő kvalitatív hatásként, még az abszolút nulla fokon is viszonyítható.

Linearitás.

Az a szó, hogy lineáris, egyenes vonalúságot jelent. A latin linea, azaz vonal szóból ered. Így a linearitás jelentése, körülbelül annyi, mint egyenes vonalon ábrázolható egymás utániság, azaz egyenes vonalú folytonosság. Vagyis, minden lineáris elmélet olyan linearitásról tárgyal, amelyben egyenes vonalú jelleggel ábrázolhatóak, az éppen értelmezett egymás után történő folyamatok. A linearitás tehát, nem csupán vonalszerű, térbeli egymás utániságot tárgyal, hanem eseményként, időbeli egymás utániságot is, azaz történést.

Aura.

Az anyagi létezés minden megnyilvánulása centrális rezgés, amely a szubjektív alaphalmaz, statikusnak mondható alaprezgésére vezethető vissza. Az aura nem más, mint az anyagi halmazok belső energiájának, testen kívülre terjedő, elektromos mezőjének a kifejeződése. Az élettelen tárgyak aurája állandó, míg az élőlényeké változó. Éppen a belső, szubjektív, érzelmileg vezérelt mentális aktivitásuk miatt. Ezért az aura, olyan szubjektív rezgést jelent, az anyagi halmazok szerkezetén kívül, amely még hozzá tartozó elektromos mezőként, körülöleli a testeket, és úgy fejezi ki az aktuális belső hatóképességet, a test számára külvilágnak minősülő szubjektív alaphalmazban. Sajátságos univerzális érzelmi „ujjlenyomatként” fogható fel, mert senki sem hamisíthatja meg az auráját. Ha ugyanis, a gondolat és az érzelem ellentétes viszonyban van, akkor az érzelem előbb látszik az aurában, mint a szóbeli módon kifejezésre jutó verbális gondolat. Ha nincs szinkronban az érzelem, és az értelem, akkor az már hazugság, és azonnal visszatükröződik az aurában.

Amikor az ima nem segít.

Nagyon sok vallásfajta van a világon, és még több, a hozzájuk tartozó hívő ember, akik az Istentiszteleteiken közösen imádkoznak. Egyéni ima is jellemzi az életüket, mert minden problémát Isten elé visznek, és a segítségét kérik, a megoldást illetően. Ők gyakran tapasztalják azt, hogy a kifejezésre juttatott fohászuk, nem jár sikerrel, mert az ima, valamilyen oknál fogva, nem segít. Érthetetlen előttük, hogy miért hallgat, és valósít meg Isten egyes imákat, és miért mellőz más, számukra éppen olyan fontosnak látszó imát.

Pozitív gondolkodás.

Sokan, és nagyon sokféleképpen értelmezik a pozitív gondolkodás lényegét. Én abban látom a pozitív gondolkodás által vezérelt életvitelt, hogy közben, alapvetően meg kell szabadulni minden negatív gondolatmintától. Csupán az a kérdés, hogy mi számít pozitív gondolatnak, és mi negatívnak az életünkben? Egyetlen gondolatunk sem képvisel polaritást. Kizárólag a hozzájuk csatolt érzelmeink határozzák meg azt, hogy pozitív, vagy negatív számunkra egy gondolat. Gyakorlatilag, amelyik gondolat örömöt okoz, pozitívnak minősíthető, amelyik pedig, nem okoz örömöt, az nem lehet pozitív számunkra, semmiképpen. Érzelmek nélkül tehát, nem beszélhetünk pozitív gondolkodásról.

Hétköznapi teremtés.

Isten a teremtőnk. A Biblia tanúsága szerint, Isten megteremtette a világot, benne az embert, a saját képére és hasonlatosságára. Majd, a Genezis időszakának végén megpihent, és nem ír több teremtési aktust a Biblia. Pedig Isten, azóta is teremt nekünk, mégpedig a hitünk alapján. Vagyis, a Genezis óta Isten, a hitünk teremtője. Ebből kifolyólag, egy hitetlen világ Istene, egyszerűen munkanélküli. Alkalmi munkákból tengődik csupán.

Tehetetlen-tömeg.

„A tömeg. Mivel adott test esetén F és a egyenesen arányosak ezért hányadosuk állandó. Ezt a testre jellemző állandót nevezzük a test tömegének. m = F / a „

„Noha a tehetetlenség kvalitatív fogalom, a test tömegét szokás a test „tehetetlensége mértékének” tekinteni: az a test „tehetetlenebb” amelyik ugyanakkora erő hatására kevésbé gyorsul.”

                                                                             Holics László – Fizika I.

Súlyos-tömeg.

„A testek anyagmennyiségükkel fejtenek ki ellenállást az erő mozgásállapot változtató hatásával szemben. A testeknek ezt a tulajdonságát tömegnek nevezzük. A tömeg SI-egysége a Kg, jelölése: m.”

                                                                                   Gimnáziumi fizika I.

Tehetetlen és súlyos-tömeg.

Newton még a XVI. században, a Principia című könyvében, meghatározta a tömeg fogalmát.  m = ρ * V Mint a testek tehetetlenségét kifejező tulajdonságot, ami az F = m * a Galilei féle képlettel, jól igazolható is. Majd kidolgozta, és matematikailag igazolható módon, tudományos alapokra helyezte a gravitáció elméletét is. Éppen a gravitáció elméletének kidolgozása során vált szükségessé számára az, hogy kétféle tömegről tárgyaljon. Tehetetlen tömegnek nevezte el a gravitáció hatása alatt nem álló tömeget, míg súlyos tömegnek a gravitáció hatása alatt állót. Vagyis, a gravitációhoz fűződő viszonyuk alapján különböztette meg a tömegeket.

Közeg.

Lexikális jelentése alapján:

Közeg: ”bármely fizikai hatás terjedésének hordozója, ill, az az anyagi környezet, amelyben valamely folyamat végbemegy. Pl. a hang terjedésének legáltalánosabb ~e a levegő, de terjedhet hang folyadékokban v. szilárd testben is, akkor ezek a terjedés ~ei. – A ~ nem feltétlen korpuszkuláris anyag, hanem lehet ­-> fizikai mező is ( -> még közelhatás ).”

                                                                             Természettudományi lexikon

Nocebo-hatás.

A nocebo fogalma, latinból lefordítva annyit jelent, ártani fogok. Így a nocebo hatás folyamatát olyan negatív hit váltja ki, amely szerint, valami ártalmas nekünk, önmagunknak. Az elménk képes arra, hogy a negatív, ártalmas hiteinknek megfelelően, károsan befolyásolja a szervezetünk működését. A nocebo hatás tehát, az emberi szervezet önleépítési képességét jelenti. Olyan mentális indíttatású folyamatról van szó, amelyiknek nincsen közvetlenül tapasztalható objektív befolyása a szervezetre, de mégis képes rosszullétekre, egészségkárosodásra vonatkozó tüneteket, vagy betegségeket kialakítani. Általában olyan hit idézi elő, amely szerint szilárd meggyőződése van valakinek arról, hogy valami ártalmas számára. Valójában fordított, azaz negatív, vagy más néven, anti-placebo hatásként értelmezhető.

Szkepticizmus.

A szkepticizmus fogalma, görögből lefordítva azt jelenti, körbenézni, megfontolni. A szkepszis, kétely, kételkedni szóból ered. Alapvetően olyan gondolkodásmódra utal, amely azt feszegeti, hogy az emberi érzékek felől érkező információhalmaz, és az emberiség által már megszerzett, és elfogadott tudás, mennyiben felel meg egyáltalán a valóságnak. Burkoltan, a fogalom alapját képezi az a kérdés, hogy lehet-e bárki, a valóságról alkotható tökéletes, abszolút igazság birtokában?

Próbatétel.

A próba nem más, mint gyakorlati bizonyítási mód, egy alkalmasság vagy egy relatív igazság tapasztalati úton való igazolása érdekében. Az ember relatív, azaz feltételekhez kötött elméje számára, sokszor szükséges és elengedhetetlen a próbatétel, amely képes igazolni, tudatosítani bennünk, egy feltételezett igazságot, vagy egy arra épülő alkalmasságot. Istent azonban, a mindent tudás képessége jellemzi, így az Elméje abszolút tudatú, relatív feltételektől tökéletesen mentes. Ennél fogva, szükségtelen számára mindenféle próbatétel, amellyel az ember jellemét tesztelné, és így teljesen értelmetlenek is azok.

Isten akarata és terve.

Az ember Isten temploma az által, hogy Isteni szikra, azaz lélek animálja, élteti. A templom kifejezés azt jelenti, hogy Isten anyagi felépítményei vagyunk, alapvetően azért, hogy megnyilvánulhasson általunk. Objektív szinten a testünket működteti, míg szubjektív szinten a szellemiségünket fejleszti, az életünk során. Azt a szellemiségünket, amely által, a mindenkori jellemünk képes kifejeződésre jutni, a hétköznapi hiteink segítségével.

ELME.

Csak egyetlen ELME létezik az Univerzumban, így nagybetűvel írva, mert ez az abszolút tudatú elmét jelképezi. A kisbetűvel leírt elme pedig, azt jelenti számomra, relatív tudatú elme. Az embernek relatív elméje van, mert benne a tudata feltételekhez kötött, viszonylagos, azaz relatív. Kérdés az, hogy az abszolút és a relatív elme, milyen mentális viszonyban lehet egymással?

 Az entrópia hatálya.

Az entrópia fogalma Rudolf Clausius nevéhez fűződik, aki 1822-1888-ig élt, és termodinamikai kísérletei alkalmával, ezzel a fogalommal jellemezte, a zárt anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét, és a reális keretek között tudományosan megjósolható termodinamikai rendezetlenség növekedés, várható valószínűségének a mértékét. Így az entrópia fogalmából, következtetni lehet a zárt anyagi rendszerben végbemenő spontán, azaz természetes folyamatok irányára, amelynek az alapját a kiegyenlítődési folyamatok képezik. A hő ugyanis, mindig a melegebb pontok felől terjed a hidegebb pontok felé. Vagy például, a nyomást is, minden esetben, kiegyenlítődési irány jellemzi. Ennél fogva, a természetben, minden esetben, a spontán kiegyenlítődési folyamatok irreverzibilis, azaz megfordíthatatlan iránya szabja meg azt, hogy milyen valószínűsíthető állapotok következhetnek majd be.

Termodinamika kicsit másképpen.

A termodinamika kifejezés összetett szó, ami arra utal, hogy a termo, azaz hőmérsékleti változások, milyen dinamikus, azaz erővel jellemezhető belső dinamikus effektusokat idéznek elő egy anyagi halmaz atomi szerkezetében, illetve abban az esetben, ha két egyensúlyban lévő anyagi halmazt egyesítünk. Ha erre nem képes, akkor csak hőtan lehet, amely csupán a makroszkopikus állapothatározóin viszonyítható adatokon keresztül informálhat bennünket az anyagi halmazban zajló, hőmérsékletváltoztató események okozta állapotváltozásokról.

Mezőelmélet.

Az elektromosságtanban kétféle mező létezik, elektromos és mágneses. Ezeket a mezőket szokás még térnek hívni, az egyszerűség kedvéért. Így elektromos térről és mágneses térről beszélhetünk úgy, hogy nem sértjük ez által, a mezőkről alkotható elképzeléseinket. Ezért, egy lehetséges mezőelmélet, valójában térelmélet is egyben.

Az információ.

Ismét itt egy fogalom, amelyet mindennap használunk, értelme teljesen általános, de tudományos alapú konkrét meghatározása még nincsen. Elméletek, tanulmányok és foglalkozási ágazatok használják a nélkül, hogy értelmes definíciója lenne. Annak, aki használja, talán nem is feltétlenül szükséges az, hogy definíció szinten megértse az információ konkrét fogalmának a lényegét. De nélküle, mégis hiányos az emberi kultúra.

Placebo hatás.

Kisebb sérüléseink, vagy megfázásaink úgy regenerálódnak, hogy közben, nem vesszük őket komolyan. Gyakorlatilag nem tekintjük őket olyan mértékű betegségeknek, amelyekkel orvoshoz kellene fordulnunk. Ennél fogva, a természetes öngyógyítási folyamataink elé nem képezünk mentális akadályt. Egyszerűen nem jelentjük ki azt, hogy betegek vagyunk. Éppen ellenkezőleg. Azt mondjuk magunknak, ez semmiség, majd meggyógyul. Ahogy a szüleinktől tanultuk kisgyermek korunkban, eb csont beforr.

Vállald önmagad.

Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten is. Hallani ezt a közmondást elég gyakran. Azt jelenti, hogy amilyen módon viszonyulunk egy másik embertársunkhoz, nagy valószínűséggel, ő is olyan módon fog hozzánk viszonyulni. Vagy, ki mint vet, úgy arat. Ez a közmondás arra utal, hogy csak az olyan ember remélheti azt, hogy szeretetet kap, aki már szeretetet adott. Sok jó ember kis helyen is elfér. Ne csak tudd a jót, hanem tedd is. Amilyen a kérdés, olyan a felelet. Amit nem kívánsz magadnak, másnak se tedd. Ami tiéd, tedd el, a másét ne vedd el. Ki hol bízik, ott hízik. A harag rossz tanácsadó. A szép szó az ellenséget is kibékíti. Aki bottal köszön, annak doronggal felelnek. Ezek a közmondások önmagukért beszélnek. A népi bölcsességekből származó közmondások, hűen visszatükrözik a társadalomban élő emberek egymáshoz való természetes viszonyát. Akaratlanul is, mindig kihozunk valamit egymásból. Minden akciónk, reakciót vált ki más emberek viselkedésében.

Üres és egyelemű halmazok?

A halmazelmélet alapjait Georg Cantor dolgozta ki, és 1874-ben publikálta. A halmazelmélet fejlődése során kiderült azonban, hogy Cantor elmélete paradoxonokba, antinómiákba, ellentmondásokba ütközik néhol, ezért ma már, mint kezdetleges, azaz naiv halmazelméletként tartják számon a munkáját.

Tér és idő.

Az én elméleteimben, a valóságot két komponens alkotja. A tudomány által megismerni kívánt objektív valóság, és a szubjektív valóság. Az objektív valóság a valóságnak az a része, amely általunk is jól érzékelhető, észlelhető, viszonyítható az érzékszerveink által. A szubjektív valóság pedig, a valóságnak az a része, ami számunkra közvetlenül nem viszonyítható az érzékszerveink által, csupán az objektív valóságra gyakorolt hatása miatt lehet következtetni a létezésére. Ezért a valóság szubjektív része, számunkra egy egészen más világ.