Futótűz

Biorezonancia.

Az anyagi létezés minden megnyilvánulása rezgés. Ezt állítja a fizika. Én készséggel el is hiszem, mert az atomi létezés alapja éppen az, hogy az elektronok keringenek az atommagok körül, vagyis rezegnek, miközben az egyensúlyi helyzetük, tulajdonképpen egyáltalán nem változik. Ebből azonnal adódik az is, hogy minden anyagi test, az őket felépítő atomok, szerkezeti kötésében módosult együttrezgését valósítja meg. És ez alól a fizikai törvényszerűség alól, a Földünkön kialakult életformák sem kivételek.

Nevetés a stressz oldószere.

Az egészséges test előfeltétele az, hogy a lelki és a szellemi egyensúlyunk állandó jelleggel stabil, nyugalmi állapotú legyen. Akár a szellemi, akár a lelki egyensúlyunk megbillen, megbomlik a test, lélek és szellem által felépült harmonikus egyensúlyunk, ami a torzulás arányában feszültségeket indukál a test funkcionálisan természetes működésében. Testünkben aktivizálódnak azok a szabályzó rendszerek, amelyek biokémiai folyamatok által, a szervezetünk egyensúlyát visszarendezni iparkodnak. Ha ez kevésnek bizonyul, vagy sikertelen, akkor a tartós szellemi és lelki torzulásaink törvényszerűen eltorzítják a testünket is. Tönkreteszi az ember alkalmazkodási képességét, érzelmi életét, és a jókedvét.

Transzformáció. 

A transzformáció olyan fogalom, amely látszólag nehezen érthető az egyszerű átlagember számára, de mégis használjuk azt a nap minden pillanatában. Természetesen nem vagyunk azzal tisztában, hogy amit teszünk, nem más, mint transzformáció.

Intermolekuláris erő.

Ez talán a legtalányosabb erőfajta a fizikában, a legérdekesebb számomra. Az intermolekuláris erő olyan hatás, a fizika állítása szerint, amely eleve kétirányú. A molekulák távolságától függően felvehet ugyanis vonzó és taszító jellegeket is. Vagyis az alternatív tulajdonságát a molekulák egymástól mért távolsága határozza meg csak.

Tömeg és közeg.

Az objektívnek megismert anyagi világunkat anyagi halmazok építik fel. Ezek az anyagi halmazok, a reájuk ható állandó nyomás és hőmérsékleti viszonyok függvényében, állapotváltozásokon mennek keresztül. Ezeket az állapotváltozásokat nevezik fázisátalakulásoknak. Így a fázisátalakulás folyamata azt jelenti, hogy egy anyagi halmaz, egy adott halmazállapot fixnek mondható fázisából, egy másik halmazállapot stabil fázisába kerül, az őt befolyásoló nyomás és hőmérsékleti változások hatására.

A mágnesesség.

Az Univerzum szubjektív alaphalmaza olyan alapközeg, amely az oszthatatlan alaptömegű pontokból áll. Ezek az oszthatatlan pontok nem összetett részecskék, ezért elektromos töltést, vagy hőmérsékletet felvenni képtelenek. Ezt az alapközeget nevezte a régmúlt idők fizikusa éternek, míg a mai kor fizikusai, a fotonok halmazának hívhatná. Ezt az alapközeget örök mozgás jellemzi, mert az alkotóelemei nincsenek sem felfüggesztve, sem alátámasztva. Így „szabadon esnek” a közegükben. Vagyis, szabadon esnének, ha nem töltenék ki teljesen az Univerzum terét. Egyenrangú részecskék, így egymást félretolni nem képesek önerőből, ezért állandóan csak rezegnek. Rezgésük folytán, az egyensúlyi helyzetük nem változik. Ez az állandóan rezgő mozgásállapot alkalmassá teszi őket az együttrezgésre is, amit a hullámok kialakítása jelent. Így a szubjektív alaphalmaz bármikor képes, mágneses információt közvetíteni, hullámok kialakítása révén.

Elektromosság 2.

Az elektrosztatikus töltést felvenni képes részecskék tehát, vagy töltetlenek, vagy már töltött az elektromos állapotuk. És ez a tény okozza azt a zavart, ami az elektronok által elektromosan töltött testek negatívan telített állapotát jelenti, miközben az elméleti áramirány szerint, anyagi test ilyen elektromos állapotba csak akkor kerülhetne, ha éppen elektronhiányban szenvedne.

Az elektromosság.

Mivel az alapszakmám villanyszerelő, ezért az elektromosság mibenlétének tisztázása kicsit a szívügyem is. Nem arról van szó, hogy a villany szerelése közben okoz számomra problémát, bár néha ott is előadódnak megoldhatatlannak látszó feladatok, hanem arról szeretnék írni, ahogy a természettudomány „félre”-magyarázza az elektromosság alapjait. Az elektromos magyarázatokban, az áram, a pozitív pontból a negatív pont felé halad, holott ma már jól tudják a fizikusok, hogy az elektronok valós áramlása, ezzel éppen ellentétes irányú a gyakorlatban. Így elméleti és technikai áramirányról beszél a fizika.

Az idő mibenléte.

Az értelmes emberi kultúra elválaszthatatlan az idő fogalmától. Ennek ellenére, az idő fogalma még nincsen tisztázva a tudományos életben. Állandóan vitatott kérdések merülnek fel, mi szerint, objektív vagy szubjektív vonatkozású-e az idő? Vagy pedig, relatív vagy abszolút-e az idő?

Modern farizeusok.

A farizeus szó lexikális jelentése:

„farizeus: az írástudó Judeában. Pártjuk az ipart és a kereskedelmet képviselte, és inkább a papi párt szövetségesének, mint ellenfelének bizonyult. A nép törekvései ellen, a rómaiakkal való egyezkedés mellett lépett fel. Így került ellenszenves jellemzéssel az Újszövetségbe. Innen átvitt értelme: képmutató.”

                                                                 Kislexikon

A hőmérséklet.

Évszázadokon keresztül vitatott téma a hő mibenléte. A régi tudósok úgy értelmezték, hogy a hőt éterszerű alapközeg szállítja, így az anyagi közegek közötti hő-kicserélődés kézenfekvő dolog. Más, modernebb tudósok, kvantális megközelítéssel, az anyagi részecskék mozgásában látják a hő termelődésének mibenlétét egy anyagi halmazban, majd a halmazok között, szintén kvantális úton történik a hő kiegyenlítődési folyamata. Lexikális értelmezéseket nem írok, mert azok annyira elvontak, és különbözőek, hogy csak zavart okoznának az elménkben.

A fény.

A természettudomány képviselői, a tudós szakemberek, megfogalmazták a laikus érdeklődők számára, a fogalmak realisztikus jelentését. Ezek a dióhéjban összeállított meghatározások a lexikonokba kerülnek, azzal a céllal, hogy mi is könnyen értesülhessünk róluk. Így a fény lexikális fogalmi jelentései:

A szem.

A szemünkkel, mint fényérzékelő szervünkkel, a fényhatás csak felszíni kölcsönhatásba lép. Nem hatol be fénysugárként a szemünk belsejébe. Amennyi fénnyel naponta kölcsönhatásban áll a szemgolyónk, már régen kihízta volna a helyét akkor, ha a fény, mint sugár, behatolna a szemünk belsejébe. Amikor a fényhatás sugárként hat a szemünkbe, és áthatol a szemfelület határán, akkor roncsolja annak sejtes szövetszerkezetét. Ez a roncsoló hatás a szem gyulladását idézi elő. Akkor fordulhat elő, ha túl erős fényforrásba, vagy például, a hegesztés fényébe nézünk, közelről.

                 Gyorsulás = a = F / m                         Nehézségi gyorsulás = g = F-gr. / m

                          Erő = F = m * a                                              Súlyerő = G = m * g

Ha tehát, a G-súly, a g-nehézségi gyorsulás és az m-tömeg szorzata, akkor a G-súlyerő nem lehet a gravitációs erő okozata,

A tömegvonzás tagadása.

A fizika mai állításai szerint, a tömeg fogalma - i:

„A testek anyagmennyiségükkel fejtenek ki ellenállást az erő mozgásállapot változtató hatásával szemben. A testeknek ezt a tulajdonságát tömegnek nevezzük. A tömeg SI-egysége a Kg, jelölése: m.

Az Örökmozgó.

A fizika mai állása szerint, örökmozgót építeni nem lehet, mert az sértené a termodinamika fő tételeit. Az örökmozgó olyan képzeletbeli gépet jelenthetne csak, amit, ha egyszer beindítunk, örökké aktív mozgásban maradna, miközben nem igényelne a mozgásához semmiféle energiát a környezetétől. Vagyis, külön energia-befektetésre nem lenne szükség a működtetéséhez.

Hullámok.

Hullám csak valamilyen tömegek halmazának közegében alakulhat ki. Így a közeg alkalmas arra, hogy valamely hatás hordozója legyen, azaz inkább közvetítője, éppen a tömeg szintű alkotóelemei révén. A közeg nem más, mint közel azonos fizikai adottságokkal rendelkező tömegek halmaza. A tömeg önmagában valamilyen objektív erőhatás közvetítésére alkalmas. Közegben azonban, a tömeghalmaz energiaátadásra képes, ahol az energia által képviselt erőeredő átvitelét végzi el. Ilyenkor a tömegek csak rezegnek, miközben továbbítják a kapott rész-erőhatást. Így csak a hatás terjed.

„Véleményem szerint”:        Az Univerzum átalakulása és működése.     (hipotézis)

ALAPHELYZET:

Az Univerzum maga a létezés. Mindig volt, van, és persze lesz is. Zárt rendszer, mert minden, ami létezik, csak benne és általa létezhet. Minden anyagi létező tényező csak benne alakulhat ki, így az Univerzum az anyagi világmindenség létezésének a tere.

Az örvény.

Örvény mindig csak, valamilyen halmaz áramló közegében alakulhat ki. A halmaz kifejezés, valamilyen mennyiségre utal. Méghozzá azonos feltételekkel bíró egységek sokaságára.

Az Ember.

Örök rejtélynek látszik az a kérdés, hogy mi is az Ember? Mi végre, milyen céllal élünk tudatos lényekként itt a Földön? Homo Sapiens, vagyis értelmes, gondolkodó lény, amely nem tartozik egyetlen állatfajhoz sem. Teljesen önálló fajként képviseli az értelmet a Földön.

Állóhullám

Az energia, mint erőhalmaz, hullámok által terjed. Ez röviden azt jelenti, hogy valamely halmaz közegében alakul ki a hullám, amely az adott halmazon belül biztosítani képes, az impulzus megmaradásnak köszönhetően, az energiatovábbítás lehetőségét. Ilyenkor a halmaz közege együttrezeg, vagyis a tömegértékkel bíró alkotóelemei számottevően nem mozognak. Így nem a hullám halad a jelenségben, hanem csupán az energia, mint hatás.

(Matematikai - relativitás. )
Az oszthatóság és az oszthatatlanság mibenléte.

Az anyag oszthatatlanságának filozófiai elve alapján, már az ókori bölcsek eljutottak az objektív oszthatatlan fogalmához, amit az atomban határoztak meg. Természetesen nem abban az atomban, amit ma atomnak nevezünk, hanem abban a valójában oszthatatlan objektív alaptömegben, amit a tudomány, azóta is keres és kvantálni próbál. Elvileg létezik. A jelenlegi atom, pusztán a türelmetlen, és így megbízhatatlan utókor képviselői miatt kaphatta meg az atom, vagyis az oszthatatlan minősítést, mert a névadás pillanatában nem voltak képesek még továbbosztani, felbontani. A valós oszthatatlan még rejtve van előttünk.

Mivel mindenhez türelmesek vagyunk, amit igazán szeretünk, ezért a türelem a szeretet legprecízebb értékmérője. Mindig hűen visszatükrözi megértésünket, megbocsátásunkat és megbecsülésünket valamely adott dolog iránt. Amihez nincsen türelmünk, azt vagy nem értjük meg eléggé, vagy nem tudunk neki megbocsátani, vagy nem tartjuk megbecsülésünkre méltónak. Így valamilyen adott dologgal szembeni szeretetünk hiányát éppen a türelmetlenségünk jelzi a legideálisabban.

A félelem a bekövetkező, vagy bekövetkezhető tényleges, vagy elképzelt, baj előre elgondolásából származtatott nyugtalanító érzés. Elöljáróban leszögezném, hogy alapvetően kétféle félelem létezik. A konkrét és a szimbolikus félelem. A konkrét félelem indokolt, az aktuális, így az éppen konkrét veszélyhelyzetekben alakul ki, és éppen arra figyelmeztet bennünket, hogy most, itt a jelenben legyünk óvatosak, elővigyázatosak, a közvetlenül jelentkező konkrét probléma megoldása közben, hiszen a veszélyhelyzet most áll fenn.

Azt állítja a fizika, hogy az anyag minden megnyilvánulása rezgés. Ami mozog, az mindig valamiféle anyag, és ami anyag, az mindig mozog. Vagyis az anyag és a mozgás elválaszthatatlanok egymástól. Itt és most azonban, csak a centrális irányultságú, azaz a kör jellegű mozgásokról lesz szó. Így alapvetően kétféle körmozgást említ a fizika, a centrifugális és a centripetális típusúakat. A cf, azaz a centrifugális mozgás lényege az, hogy egy test körmozgása, egy középponthoz képest, kifelé irányuló erőt ébreszt. A cp, azaz a centripetális mozgás lényege pedig, éppen ellentétes erőt ébreszt, a kör középpontja felé irányulót. Vagyis a centrifugális mozgás körmozgás, míg a centripetális mozgás keringőmozgás. Ezt állítja a fizika. A centrifugális mozgás tudományos magyarázatát még el is fogadom helyes és elfogadható elméletnek, amihez hozzáfűznivalóm nem sok lehet, de a centripetális mozgás magyarázatát semmiféleképpen sem. Ennél fogva, én főképpen a keringőmozgás magyarázatát próbálom megvilágítani, a centripetális mozgás kissé újszerű értelmezésével.