Olyan két fogalom, amelynek értelmezése tisztázásra szorul. A fizikakönyvekben ugyanis, sok esetben, ugyanazt a jelenséget mindkét kifejezéssel magyarázzák egy síkon, néha bizony még egy mondaton belül is összekeveredve. Így, aki meg akarja érteni a fizika e két alapfogalmának mibenlétét a fizikakönyvekből, komolyan belezavarodik. Nézzünk néhány hivatalos fizikai megfogalmazást.
Nagyon sok elmélet szól már a sors alakulásának magyarázatáról, de bizony egyik sem egészen kielégítő számomra. A sorsunk megértését illetően ugyanis, alapvetően három féle lehetőség kínálkozik. Az első szerint, a sorsunk Isten által eleve elrendelt. Így benne alárendelt szerepünk van csupán. Bár nem értem akkor azt, hogy a felelősségünk miért sújt bennünket. A második verzió szerint, a sorsunkat éppen mi magunk irányítjuk úgy, hogy Istentől kapott szabad akaratunknak engedelmeskedve formáljuk az életünk menetét. Így a felelősség kiéleződik, hiszen Istennel szemben tartozunk elszámolással. Isten azonban, az emberekben is ott lakozik a lelkük által, ezért a társadalmunkkal szembeni felelősségünk is Istennel szembeni kötelezettségünk.
A lélek ismerete és teljes elfogadása nélkül, nem létezik lelkiismeret. Így a valóságos lelkiismeret Istenismeretet, és Istenelfogadást jelent, mert létező és élő megnyilvánulásként a lelket, Isten kis "sejtjét" nyilvánítjuk meg akkor is, ha esetleg ezt a tényt nem is fogadjuk még el tudatosan. A lelkiismeret segítségével eljutunk, az Istenismereten át, a valóságos önismerethez, ami reális önrendelkezési jogot kölcsönöz számunkra.
Az evolúció fogalma már az ókorban, Arisztotelész életműveiben is fellelhető. Arisztotelész után még nagyon sok gondolkodót foglalkoztatott ez a felfogás, a tudomány történelmi időszakai során. Többek között Erasmus Darwint is nagyon érdekelte, aki evolucionista szabad gondolkodóként élt és alkotott. Olyan orvos, botanikus és természettudós ember volt, aki a költészetével is érdekessé vált. Zoonomia - című könyvében, felelevenítette a fajok egy közös őstől lehetséges származtatását. Unokája, Charles Darwin folytatta, a nagyapja diktálta természettudományos irányvonalat. A fajok eredete – című könyvében tökéletesnek látszó egységbe foglalta a koráig felhalmozódott biológiai ismereteket. Így mintegy 150 éve, megerősödött és elfogadottá vált, a tudományos irodalom számára, az evolúció elmélete.
A mi keresztény világunkban az a felfogás él, miszerint bűnben fogantattunk, bűnben élünk és a bűneink miatt halunk meg. A bűn tehát végigkíséri az életünket, és mint egy kullancstól, nem tudunk tőle megszabadulni. Számomra ez a felfogás mindig is érthetetlen volt, hiszen, ha a gyermek Isten ajándéka, akkor hogyan lehet a bűn elemi hordozója, akaratlanul is? Ráadásul, ha a felnőtt keresztény embert Jézus, a Megváltó, megváltotta már a bűn terheitől, akkor a bűn miért terheli mégis a hívőt? És, ha Isten az abszolút szeretet, a tökéletes megbocsátás, hogy lehetünk előtte bűnösök? Ezek az ellentmondások mindenképpen az idealista elméletek félreértéseiből adódhatnak csak.
Felelősség: „kötelezettség erkölcsiség-tásadalmilag helyes vagy jogszabályokban előírt magatartás tanúsítására, illetve elmulasztása esetén a következmények vállalására, ami büntetőjogi, polgári jogi vagy fegyelmi eljárást is maga után vonhat.”
Teljesen mindegy tehát, hogy egy aktuális társadalomban, a kialakult erkölcs, vagy az éppen benne hatályos jogszabályok kötelezik-e az egyént. Az is teljesen mindegy, hogy az egyén, mi módon került oda, egyszóval eleve ott él, vagy csak turistaként kötelezett éppen. Viselkedni mindig az adott társadalom elvárásai, és előírásai szerint kell.
Álom: „Az alvás felszínes időszakaiban jelentkező, főképp képszerű tudattartalmak, melyeknek vallásos babonás jelentőséget tulajdonítottak.”
Álmok: „a tudatalattiból - amely a tudat kikapcsolása után, alvás közben uralkodik - származnak.
Az ellentétes értelmű lexikonok, természetesen ellentétes értelmű maghatározásokra jutottak, az álmokat illetően. Hol az igazság? Az alvás és az álom mibenlétét még ma is kutatja a természettudomány. Eredményeik csak részlegesek lehetnek, mert a csak objektív megismerésre szorítkozó tudomány nem igen tud mit kezdeni a létezés szubjektív elemeivel, amit például az alvás eredménye jelent, az álom.
Lexikális jelentése szerint:
„egocentrizmus: világ és életszemlélet, mely minden kérdést az „én” szemszögéből ítél meg.”
„egoizmus: az önző egyéni érdeket előtérbe helyező álláspont.”
Kislexikon
Ego: „az én reprezentációja, a tudatnak a saját személyre vonatkozó része.”
Egocentrikus: „énközpontú”
Egoizmus: „önzés, önzőség”
Egománia: „beteges önimádat”
Egopátia: „megerősített önértékelés”
Egosystole: „az éntudat csökkenése, a saját személyiség alulértékelése. Főleg depresszióban jelentkezik.”
Pszichológiai kislexikon
Alapvetően három részre osztható az anyagcserénkre szorítkozó gondolatsor. Szilárd, folyékony és gáznemű anyagcseréről beszélhetünk, így tartja a tudomány. Bármelyik típusú anyagcsere folyamatunk torzulása egészségtelen, ezért szükségtelen betegségek előidézője lehet. Az élelmiszereink ehető étellé alakítását nagyon sokféle szakácskönyv megírta már. Annyi a reform szakácskönyv ez idáig, amelyek a legideálisabb ételeket ajánlják fel számunkra, hogy már csak az olyan ember veszi észre a különbséget közöttük, aki gyűjti őket. Ennek ellenére én megkísérlek leírni egy új, a táplálkozásunkra vonatkozó gondolatot, amely szerintem, a legideálisabb energiahasznosítási lehetőség a szervezetünk számára.
"A paradoxonok: „olyan formális logikai ellentmondások, amelyek halmazelméletekben és a formális logikában keletkeznek, az ítéletalkotás egyes logikai szabályainak megtartása mellett. A modern tudományokban a századforduló táján a halmazelmélet egyes területein fedezték fel a paradoxonokat.” „ A paradoxonok olyankor adódnak, amikor két egymást kizáró (egymásnak logikailag ellentmondó) ítélet egyaránt érvényes. Paradoxonok felmerülhetnek, mind a tudományos elméletekben, mind a köznapi gondolkodásban (ilyen például az összes halmazok halmazával kapcsolatos Russel féle paradoxon” „nem adható általános módszer az összes paradoxon kiküszöbölésére.”
Azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva, éhségsztrájkot kívánnak folytatni, a sztrájktörvény értelmében, kötelesek ezt a szándékukat a rendőrségen, jóval előtte bejelenteni. Az olyan éhségsztrájk pedig, amit jóval előtte nem jeleztek hivatalosan a rendfenntartó hatóságnál, büntetendő cselekménynek minősül, még akkor is, ha az csupán néhány órás, úgymond figyelmeztető jellegű. A társadalmunk hatályos törvénye tehát bűnelkövetésként kezeli, és a bűnös ismeretében, automatikusan jár el a büntető szankcióival.
A legellentmondásosabb anyag a világunkban. Szégyentelenül ellentmond a fizika legelemibb alaptörvényeinek. Ennek pedig, az lehet az oka, hogy extrém tulajdonságokkal rendelkezik. Éppen ezeknek a tudományos ellentmondásainak és szélsőséges tulajdonságainak köszönhetően lett élet a Földön. A tudomány előtt ma is rejtély a víz szélsőséges hozzáállása saját megismerésének a folyamataihoz. Így ez esetben a tudomány kénytelen a vízhez igazodni.
Úgy is mondhatjuk, hogy a víz a legjobban ezoterikus anyag, mert a viselkedése, még mindig rejtély a tudományos élet előtt.
A tengeri árapályok jelenségére Newton adott tudományos magyarázatot. Állítása szerint, a Hold vonzó ereje hat a Föld vízburkára. Közben kiderült, hogy a szilárd és a légburokra is hat, így a Föld felszíne mintegy lélegzik, naponta kétszer néhány tucat centimétert emelkedik, majd süllyed. Akár apály, akár dagály jelenségről beszélünk azonban, azok a Földünkön, a Holddal ellentétes oldalon is, mindig egyszerre jelentkeznek. Vagyis, amikor apály van éppen, a Hold felöli oldalon, pontosan akkor van apály a Föld másik oldalán, a Holddal ellentétes oldalon is. És amikor dagály van éppen az egyik oldalon, ugyanakkor van dagály a Föld másik, a Holddal éppen ellentétes oldalán is. Vagyis szerintem, nem tömegvonzási okokra vezethető vissza a jelenség. Mivel azonban a tömeg és közeg között csupán relatív különbség van, így a tömegvonzás „jelensége” nem létezik, sem a bolygónkon, sem pedig, a bolygók és égitestek között. Milyen más magyarázat lehet tehát az árapályjelenségekre?
A gyakorlati tájékozódás igénye szükségessé tette azt, hogy a meghatározott égtájakhoz igazodva közlekedjünk, és a szerint haladjunk az utazásaink során. Minden térkép vagy épületterv az égtájak értelmezése alapján van lerajzolva, amely négy alapégtájat és szintén négy mellékégtájat tartalmazva segít a reális eligazodásban. Az égtájakat a Nap látszólagos mozgása alapján Kelet és Nyugat névvel illették, valamint a Föld forgástengelyével azonos irányúnak mondható északi és déli mágneses pólusok neveivel azonosították. Így ábrázoláskor Észak mindig a térkép felső részén van, Dél az alsó részén található, Kelet jobbra található, míg Nyugat ballra helyezkedik el. Ettől azonban, még nyugodtan eltévedhetnénk a Földön való gyakorlati közlekedéseink során, hiszen a Föld állandó mozgásban van.
És ismét van egy szó, amelynek a teljes értelmét homály fedi. Ezoterikus szövegek mondataiban sokszor olvasni, vagy hallani, miközben az értelmét a lexikális irodalom nem kristályosította még ki teljesen. Köznyelvi értelme ma, a spiritiszta szeánszok alkalmaival történő szellemidézésekhez kötődik, amelyeket a XVII. század végétől a XIX. század elejéig folytattak nagy számban. A hipnózis felfedezése (1775. Mesmer) tette a szeánszokat népszerűvé, ahol műkedvelő hipnotizőrök kápráztatták el a nagyérdemű közönséget. Majd zártabb körű rendezvényeiken, amelyekre csak a módosabb közönség járhatott, mélyebb értelmű spiritiszta szeánszok alakultak ki.
Már régen megdőlt az anyagmegmaradás tétele. Helyette az energia és a tömeg azonossága lépett, a kvantumelmélet alapján. Sajnos ez is hamis állítás, mert az energia és a tömeg nem azonos tényezők, kizárólag csak arányosak lehetnek egymással. Erre utal a tehetetlenség fogalma, amit az anyagi testek viszonylatában például, a tömeg tulajdonság képvisel, mert a testek tömegértékükkel, éppen a hatásokkal szemben mutatnak tehetetlenséget.
Lexikális magyarázatok alapján, a demokrácia olyan államigazgatási rendszer, amely által a hatalom gyakorlásában a nép többsége részt vehet, nemre, fajra és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A demokráciában a népképviselet a lehetséges legitimáció egyetlen alapja. A nemzetet érintő politikai és gazdasági kérdéseket, a nép közvetlenül népszavazás útján, vagy közvetve, szabadon választott képviselőik közvetítése által, képviselői szavazás alapján határozzák el.
A világörökség intézménye 1972. november. 16.-án alakult meg, az UNESCÓ kezdeményezésével, amely a földünkön fellelhető természeti és kulturális értékek nemzetközi szintű megóvását célozza meg. Ez a nemzetközi megállapodás olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális kezességvállalást tesz lehetővé a világörökség részének nyilvánított értékek megóvása és karbantartása érdekében. Így 1978.- óta, folyamatosan veszik fel a védendő értékek listájára azokat a helyszíneket, amelyek egy-egy nemzet természeti vagy kulturális kincseként, a világörökség részének lett nyilvánítva. Ehhez a nemzetközi egyezményhez ma már 184 tagállam csatlakozott.
Az erő fogalma a fizikában:
„A test és környezete közötti kölcsönhatás eredménye sebességváltozás is lehet. Szubjektív előérzetünkre támaszkodva mondhatjuk, hogy ahhoz, hogy ugyanazon a testen rövidebb idő alatt érjünk el ugyanolyan sebességváltozást, nagyobb erő szükséges. Ezért a kölcsönhatás erősségét nem a sebességváltozás, hanem annak a változási sebessége, a gyorsulás alapján ítéljük meg. Kísérleteket végezve azt találjuk, hogy ugyanazt a testet különböző környezetek, illetve különböző testeket ugyanazon környezetek különbözőképpen gyorsítanak. E hatás mérésére vezetjük be az erőt, mint fizikai mennyiséget.”
A termodinamika első főtétele értelmében az energia mindig megmaradó abszolút tényező, amit sem megsemmisíteni, sem pedig megteremteni nem lehet. Egyszerűen csak van és áramlása során, munkát végez. E munka folyamán hő-fejlődés történik az anyagi világban, ami a termodinamikai vizsgálódások alapját képezi. A fejlődött hő, minden spontán esetben, a melegebb testről terjed a hidegebb testre addig, amíg azok hőegyensúlyba nem kerülnek.
Ma már magszokott fogalom az energia, olyan természetesen beszélünk róla, hogy még a kisgyermekek is csak mosolyognak azon, ha valaki meg meri kérdezni azt, hogy ”Mi az energia?”. Attól azonban, hogy lekezeljük a témát, még nem derül ki az, hogy miről is beszélünk igazából. Ma a fizika azt állítja, hogy munkavégző képesség az energia, de ennek ellenére mégis a munkával azonosítja, hiszen azonos a mértékegységük. Márpedig a munkavégző képesség nem lehet azonos a munkával, mert ez így abszurd dolog. Mintha azt állítanám, hogy az étkezés azonos az étvágy tényével. Ezt egy jóllakott ember összetévesztheti, de egy éhező sohasem.
Ahhoz, hogy ezzel a témával foglalkozhassunk, az kell, hogy előbb megtudjuk azt, hogy mi is az a hatás, ami ellen szintén hatás lép fel, mint ellenhatás. A kétféle hatás ugyanis nem lehet ugyanaz a hatás, mert például egy erővel szemben fellépő ugyanolyan mérvű ellenerő, eleve hatástalanítja az aktuális alaperő hatását.
Az Univerzumban megnyilvánult égitestek, a harmonikus keringésükkel, örök nyugalmat találtak a gyorsulás nélküli állandó mozgásban. Ezért a keringőmozgásukban a mozgás és a nyugalom ténye relatív. Úgy is kifejezhetjük, hogy valamely hatás állandó befolyása alatt álló stabil létezési állapotban vannak. Ezt a stabilnak észlelhető létezési állapotot az energia tartja fenn, mint az Univerzum abszolút hatása. Minden állapotváltozás pedig, amely ennek a gyorsulás nélküli nyugalmas létezési állapotnak a megváltoztatására irányul, az energia, mint az Univerzum abszolút és szubjektív hatása ellen jut érvényre.
Alapfogalomként szerepel a fizikában. Azt fejezi ki, hogy valamely test tehetetlenségét kifejező m-tömege, mennyi utat tesz meg, egy adott időn belül.
v = s/t
Bár az adott test tehetetlenségét kifejező m-tömege nincsen a képletben, csupán logikus számunkra az, hogy ami az út és az idő hányadosaként itt szerepel, az csak valamely test m-tömegének a sebessége lehet. A testek ugyanis a teljes tömegállapotukkal fejezik ki az objektív tehetetlenségüket, valamely F-erő állapotváltoztató hatásával szemben, míg a teljes közeg állapotukkal fejezik ki a szubjektív tehetetlenségüket, az E-energia állapotváltoztató hatásával szemben. Így mint közeg, a viszonyítható test mindig nyugalomban van, mint tömeg pedig mindig mozgásban. A v - sebesség tehát minden esetben a test tömeg tulajdonságával társítható valamely matematikai képletben. Azt azonban tudni kell, hogy a tehetetlenség kétféleképpen is kifejezhető a test viszonylatában.
Minden nemzetnek más és más karakterkészlet alkotja, a hangjaik megjelenítését szimbolizáló, betûket. Hol több, hol pedig kevesebb az ilyen szimbólum, azaz betû, alakult ki attól függôen, hogy milyen hangkészlet alapján beszélik az adott nyelvet. Természetes ennél fogva az, hogy egy írásmû valamely más nyelvre lefordítva nem adhatja vissza tökéletesen ugyanazt a hangzáshûséget és jelentéshûséget, amely alapján eleve leírták azt. Ráadásul vannak például olyan magyar szavak, amelyeknek nincs is idegen nyelvû megfelelôjük. Ezért, hogy a fordítási hangzáshûség reális legyen, rokon értelmû szavakkal, szinonimákkal oldja meg a problémát a fordító. Ha pedig az nem lehetséges, akkor körülírja a fordító a mondanivalót, mintha rávezetné az olvasót arra, amit az író üzenni kíván az olvasóval. De a betûk sem mindig a hangok megfelelôi voltak, mint manapság, így az írásnak sokféle változata fejlôdött ki. Képírás, szótagírás, szimbólumírás, Stb. Még ma is vannak olyan írásfajták, amelyeket nem vagyunk képesek elolvasni. Ilyenek a hieroglifák például, de nagyon sok kínainak gondot okoz a kínai írás is.