Futótűz

Napsugár.

Számunkra a természetes fényt, a Nap biztosítja. Még akkor is, ha az más tárgyakról visszaverődő, valamilyen egyéb színű fény. Így a fény, mindig elektromágneses hullámok formáját ölti. Mégis a „napsugár” kifejezés maradt meg a köztudatban. Mert a geometriai leképezhetőség miatt, sugárirányú egyenes vonalakkal ábrázolják a fény útját az oktatásban is. Így, amikor erősen süt a nap, akkor azt szoktuk mondani, hogy szinte égetnek a sugarai. Pedig a napsugár, vagy az abból származtatható egyéb fénysugár kifejezés, teljesen tudománytalan. Így a „Napsugár” kifejezésnek, csak a női nevek között van létezési jogosultsága. Esetleg a gyermekrajzokon, ahol a napocska még jót nevet is ezen.

Végtelenség.

Az egyik legelvontabb fogalom, amit nem képes a tudomány kellőképpen értelmezni. Mert a végtelent a matematika, nem tudja sem kifejezni, sem pedig kezelni. Vagyis, amíg a matematikai mennyiségek és számsorok elvileg a végtelenbe nyúlnak, addig a végtelen maga, elérhetetlen számunkra. Olyan, mint a vasúti sinpár, ami a végtelenben összeérni látszik, de ahogy közeledünk az eggyé válás vélhető távolságához, mindig ugyanannyira távolodik tőlünk a végtelensége is. Folyamatosan fenntartva számunkra, a végtelenség illúzióját.

Mágneses erőtér.

Szerintem, az Univerzum abszolút Létezése, alapvetően kétféle valóságra épül. Mert az általunk megismert, összetett szerkezetű objektív elektromos anyagi valóság szekunder részhalmazai, csak az oszthatatlan alaptömegekből felépült mágneses valóság, primer alaphalmazában alakulhattak ki és működhetnek rezgési szinten. Így az anyagi létezések mozgási terét, a mágneses alaphalmaz biztosítja. Mégpedig olyan módon, hogy az anyagi atomok és rácsszerkezeteik belsejét, ugyanaz a mágneses alaphalmaz tölti ki, mint amelyik körülöleli azokat.

Teremt Ő.

Isten, mint az Univerzum mágneses alapú kozmikus Öntudata, az önmaga oszthatatlan alaptömegekből álló mágneses alaphalmazából teremtette meg induktív módon, mindazt az összetett szerkezetű elektromos objektumot, ami az objektív valóság elektromos anyagi részhalmazait tartalmazza. Vagyis, ilyen módon, egyáltalán nem különült el egyetlen elektromos anyagi minőség sem a mágneses alaphalmaztól, hiszen abban működik továbbra is, rezgési szinten. Így az elektromos anyagi részhalmazok stabilitását, a reájuk induktív módon folyamatosan ható mágneses hullámok tartják fenn számunkra.

Univerzális kristályszerkezet.

Természetes körülmények között, az elektromos tulajdonságokkal rendelkező szilárd anyagi minőségek, rács vagy kristályrács alakzatot vesznek fel, amíg megdermednek. Tökéletes módon engedelmeskedve, az őket befolyásolni képes induktív hatásoknak, amit a mágneses erőtér biztosít. Így a kozmikus szintű mágneses hullámok hullámhosszaiban kódolt információ, az elektromos anyagi minőségek kristályszerkezetében stabilizálódik. Ilyen módon biztosítva, rezgési szintű informatív értéket, a kristályszerkezetek számára.

Tüdőgyulladás.

Megfázás vagy vírusok által előidézett influenza esetén, erős lepedékképződés indul meg az orrüreg nyálkahártyáján. Ez néhány nap alatt, a tüdő nyálkahártyáján is megjelenik, a folyamatos légzés kényszere miatt. Ami egészségügyi beavatkozás nélkül, könnyen tüdőgyulladáshoz vezethet. Ami nagyon sok esetben, végzetes is lehet.

Anyagi szerveződés.

Általában véve, a szilárd anyagok kétfélék lehetnek. Vannak az amorf anyagok, és vannak a rács vagy kristályrács alapú anyagok. Vagyis, az amorf anyagok, rács vagy kristályrács nélküli anyagok. Úgynevezett, rendezetlen, formátlan, alaktalan anyagi minőségek. Amelyek olyan gyorsan dermednek meg, hogy közben, nincsen idejük rács vagy kristályrács alapú rendezett szerkezet kialakítására. Ilyen anyagok például az üvegek, a műanyagok, a kátrányok, a szurok, a viasz, a gumi, a borostyán, valamint a fémüvegek.

Út, az igazság, és az élet.

Míg az út, egy térbeli távolságot jelent, addig az élet, egy időbeli távolságot határoz meg. Az igazság pedig, éppen a viszonyítás során kialakuló megértésre utal. A térbeli távolságot, csak úgy tudjuk reális módon felmérni, hogy ott, ahol éppen vagyunk, visszatekintünk a már megtett útra és előre tekintünk, a még megtehető úthosszra. Vagyis, önmagunkhoz viszonyítjuk a távolságokat. Hasonló a helyzet az élettel is. Ami időben határozható meg. Mivel ahol éppen vagyunk, ott emlékszünk a megtett utunk minden részpillanatára és a megtehető utunk előre vetített terveire is. A jelen pillanatában emlékszünk, az eddig leélt életünk eseményeire és az előre megtervezett jövőnk terveire. Így a lelki jelenlétünk pillanatában szemlélhetjük csak, a szellemi szinten tárolt időnket, mint az életünk múltunkra és jövőnkre utaló emlékeit. Vagyis, a jelen pillanatához viszonyítjuk a múlt megélt és a jövő lehetséges részpillanatait. Ha ezt a két összefüggést megértjük, igazságra juthatunk.

Megtervezett jövő.

Számunkra az idő, a múltunkban gyökerezik és a jelenünkön keresztül, a jövőbe irányul. Így a múltunkra emlékszünk, a jelenben élünk, és a jövőnkről, csupán elképzelésünk lehet. Mert, így szoktuk meg. Ezért, az okos ember, a múlt tapasztalatai alapján úgy él a jelenben, hogy közben elméleti síkon megalapozza, előre megtervezi magának azt a jövőképet, amit szeretne megtapasztalni az életében. Így a jelenben folytatott életeseményeit, tudatosan az előre megtervezett jövőképének veti alá. Éppen azért, hogy minden az előre megtervezett vágyai alapján alakuljon az életében.

Isteni tett.

Az Isteni tett, olyan bűvös cselekedet volt az ógörögök nyelvezetében, amit ma, az energia hatásának nevezünk. Az energia, mint távolba ható képesség, ma sincs megfelelő módon értelmezve a fizikában. Mert az energia, általános módon elfogadott értelemben véve, a változásra való képességet jelenti a fizikában is. Egyfajta munkavégző képességként fogadták el. Mert az energia, az általa elvégzett munka reálértékéből számolható ki. Ilyen módon, egy referencia értékű alapállapotból való változást takar, ami munkavégzés által jöhet csak létre. Ezért a fizikában, a munka és az energia mértékegysége ugyanaz. Annak ellenére, hogy az elvégzett munka, legfeljebb arányos lehet, az őt végrehajtó munkavégző képességgel.

Egoista vagyok.

Sokat gondolkoztam azon, hogy honnan, miből tudhatom azt, hogy egoista vagyok. Mert alapjában véve, nem az a célom, hogy önző módon egoista legyek. Mivel az egoizmus, akkor jelentkezik, ha a szeretet egyensúlya, az én érdekemet sokkal jobban képviseli, mint mások érdekeit. Így az egoizmusom, a szociális képességem ellentéteként jut érvényre az életemben. Mert, amíg az egom az önzésemen alapszik, addig az ellentéte, éppen az önzetlenségemet testesíti meg. A mások felé irányuló, szeretettel teljes szociális képességeimet.

Mentális feltöltöttség.

Most, a XXI.-században már, nagyon erős információs áradatban élünk. Így éber, tudatos elmeállapotunkban, annyi információ ér bennünket a külvilágból, hogy nagyon sok esteben, szinte nem is tudunk velük mit kezdeni. Tulajdonképpen, tudomásul vesszük azokat majd, ha nem olyan fontosak számunkra, egyszerűen túllépünk rajtuk. Vagyis, egyszerűen nem vesszük figyelembe őket. Így az elménket napi szinten, csak olyan információkkal töltjük fel, amelyeken nem tudunk gond nélkül átsiklani. Ami, minden ember számára, egészen más információs bázist biztosít. Attól függően, hogy mit vagyunk képesek tudatosan elfogadni, megítélni, számunkra hasznosnak vélt napi információként.

Intuitív képességünk.

Fogalmi jelentése alapján az intuíció megérzést, beleérzést jelent. Vagyis, az intuíció során az emberi értelem, olyan ésszerű információhoz jut, ami nyilván nem volt meg az ember elméjében. De, mivel az intuíció megérzést jelent, ezért lelki adottság az, amit szellemi szinten lehet értelmesen kifejezésre juttatni. Ez tehát, nem tér el az értelmes beszéd feltételeitől. Amelyben a lelki érzéseinkkel felvértezett érzelmeinket fejezzük ki, a szellemi gondolataink informatív értékeinek a segítségével. Vagyis, a hiteinket. Ezért, amikor egy intuíció tudatosodik az elménkben, akkor mi, eleve hiszünk annak az igazságértékében. Így a beszédünk során, igaz hittel fejezzük ki az intuícióinkat is.

Beszéd.

Az értelmes emberi beszéddel kapcsolatban, már alig lehet új dolgot mondani. Én, mégis megpróbálom két alapvető észrevételemet felvázolni, ami a beszéd során értelmet nyert számomra.

Rendszerelmélet.

Ez a fogalom, egy többszörösen összetett szó. Aminek a szótöve, a „rend”. Ehhez csatlakozik bővítményként a „szer”, végül pedig, az „elmélet”, mint egy újabb toldalékszó. Vagyis ahhoz, hogy rendszerelméletről beszéljünk, előbb a rend, majd a rendszer fogalmait érdemes tisztába tennünk.

Súly vagy tömeg?

Ma már, szinte banális dolognak látszik, ezt a kérdést feltenni. Mert már úgy megszoktuk azt, hogy az anyagi testek mért súlyát, az ő tömegértékükkel fejezik ki. Így a mindennapi köznyelvben, ez a két alapvető fizikai fogalom, szinte teljesen összemosódott. Hiszen, bármit veszünk is a boltban, a tömegértéke van rá feltüntetve. Kilógrammban. Mert a súlya, Newtonban lenne meghatározva. Mivel azonban, ez a két fizikai adottság egymással teljesen arányos, ezért a tízes váltószámnak köszönhetően a mért súly, könnyen kifejezhető tömegértékként. Ez azt jelenti, hogy a mérlegünk, ami eredetileg súlyerőt mér, mégis kilógrammban kifejezhető tömegértéket mutat számunkra.

Hangprizmák.

Fénytanban a prizma, olyan optikai eszköz, amelyik a reá eső fehér fényt, az ő hullámhossz szerinti összetevőire bontja. Többnyire üvegből vagy átlátszó műanyagból készül, aminek a stabil szerkezete amorf jellegű vagyis, nincsen meghatározott rácshoz vagy kristályrácshoz kötődve. Mert a stabilis szerkezete, olyan gyorsan alakult ki, hogy nem volt idő a rácsszerkezet kialakítására. Egyszerűen, csak megdermedt folyadéknak tekinthető. Ezért képes a fehér fényt, különböző hullámhosszúságú színekre bontani. Éppen olyan módon, mint ahogyan a légtérben felhalmozódott vízpára, amikor szivárványt alakít ki esőzés után.

Vírusvédettség.

A rengeteg áldozat azt bizonyítja, hogy az egészségügy, még mindig szinte teljesen tehetetlen a vírusfertőzésekkel szemben. Mert a segíteni akarás, és a steril körülmények, nem nagyon befolyásolták a vírusfertőzés ártó hatásait. Így a vírusfertőzésekkel szemben, éppúgy kiszolgáltatottak a megfertőződött betegek, mint az őket kezelő egészségügyi alkalmazottak.

Kristálybiológia.

A materialista világnézet alapján, az élet nem más, mint az anyag legmagasabb rendű szerveződése. Biztosan van benne valami, de ez persze, nem mondható egyértelmű meghatározásnak.  Ezért, nagyon sokan, és persze sokféleképpen próbáltak tudományos értékű meghatározást találni az élet mibenlétére. De sajnos, a mai napig, mégsem rendelkezünk az élet olyan értelmezésével, amit minden tudományos szakember, egyértelműen el tudna fogadni.

Részecskék világa.

Számunkra a nagyon apró, parányi részecskék világát, a kvantumelmélet próbálja értelmezni. Ehhez tartoznak az atomok, az atomokat felépítő elemi részecskék, és az azok alatti parányok. Amelyek mind-mind, valamilyen mértékű, kvantitatív méretű kiterjedéssel rendelkeznek. Így, éppen az apró méretű kvantitatív kiterjedésük miatt nevezik ezt az elméletet, kvantumelméletnek. A neve pedig, abból a megfigyelésből adódik, hogy a fizikusok észrevették azt, hogy bizonyos dolgok digitális módon, egységnyi mennyiségekként terjednek, nem pedig folyamatosan, analóg módon. Így az apró kiterjedésű tömegek közegei által biztosított mezők, térerők is a kvantumelmélet tárgyköréhez tartoznak. Eddig ez érthető, és nyilván semmi különös nincs is benne.

Erős energia.

A jól ismert, F=m*a képlet alapján, az erő olyan hatás, ami egy adott test mozgásállapotát vagy alakját változtatja meg. A mozgásállapot változás során, a testet valamilyen mértékű gyorsulásra készteti az erő. Így a gyorsulás értéke, egyértelműen utal arra, hogy a testre valamilyen mértékű erő fejtett ki állapotváltoztató hatást. Míg az egymás ellen ható azonos értékű erők, a test alakváltozását fogják eredményezni. A tudomány pedig, mereven ragaszkodik ehhez a régi állításhoz. Kérdés az, hogy lehet-e más meghatározása is az erőnek?

Nyájimmunitás.

Ma még rejtély az orvostudomány előtt, hogy a pandémiás járványt okozó vírusfertőzés, miért kerül el bizonyos embereket. Valamint az, hogy ha megfertőz is valakit, miért jár az enyhe tünetekkel, miközben több tízezren halnak meg a fertőzéstől. Ez az egészségügyi rejtély arra utal, hogy az orvostudomány, még mindig tehetetlen a vírusfertőzésekkel szemben. Nem értik azt, hogy hogyan működik, és e miatt, hogyan lehet ellene hatásosan védekezni. Mert a taps, nyilván nem képes meggyógyítani senkit. Csupán jólesik azoknak, akik a maguk módján, megpróbálnak mégis segíteni a megfertőződött embereken.

Hozzájárulás.

Szabad emberként, szinte minden életeseményünkhöz tudatosan hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy személyesen is részt vehessünk bennük. Így a mentális hozzájárulásunkkal, személyes felelősséget vállalunk azért, hogy az életeseményben való részvételünk, a közösségi elvárásoknak megfelelő módon fog alakulni. Ezért, a személyes jogainkkal felruházva, olyan kötelezettségeket vállalunk tudatosan, amelyek arra irányulnak, hogy a mások érdekeit nem sértjük meg. Ez a normális társadalmi életvitelünk alapja. Olyan egyéni normák szerint való tudatos cselekedetek, amelyek nem sértik a társadalmunk többi tagjának a személyes jogi normáit.

Nézőpont.

Amikor egy közlekedési eseményt rekonstruálnak, akkor minden lehetséges szemtanú vallomását figyelembe veszik. Annak ellenére, hogy minden szemtanú, csak a saját nézőpontjából emlékezhet az általa látott eseményre. Így az ellentétes nézőpontokból, egymással ellentétes értelmű állítások is megfogalmazódhatnak. Amely állításokhoz, többnyire hozzáadódik még, a tanúk szubjektív véleménye is. Ennek ellenére, a sok szubjektív állításból, mégis rekonstruálni lehet azt az objektív valóságot, ami magában az eseményben megvalósult.

Ölősejtek.

Az ölősejtek, olyan limfociták, a csontvelőben termelődő olyan fehérvérsejtek, amelyek az érésük után, a nyirokrendszerben várakoznak arra, hogy a szervezetben megfertőződött sejteket, szükség esetén elpusztítsák. Immunsejtekként felügyelik a szervezet biztonságát. Azért, hogy a vírus által fertőzött sejtekben, ne tudjon ártalmas „vírusszaporulat” kialakulni.  Mert a vírus magyar neve az, hogy méreg. Így a vírus által megfertőződött sejt gyakorlatilag, mérgezett sejtnek minősül.