Futótűz

Súly.

A fizika, egyértelműen különbséget tesz az anyagi testek tömege és a súlya között. Mert egy szilárd test tömege, mindig állandó. Mivel, mindig ugyanannyi az anyagi mennyisége. Míg a súly változó, mert a tengerszint felett mért súly, magasabb erőértéket képvisel, mint a magasabb hegyeken mért súly. Így a súly, a tengerszint fölötti magasság emelkedésével csökken. De az anyagi mennyiséget kifejezni képes tömeg, mindig állandó. A két testtulajdonság azonban, egymással teljesen arányos. Ezért érdekes módon, szinte mindig súlyt mérünk, és tömegként fejezzük ki a mért eredményt.

Pozitív koronateszt.

Sajnos, ebben a járvány által sújtott időszakban, könnyen előfordulhat az, hogy valakinek az egészségügyi vírustesztje pozitív értéket mutat. Mert a fertőzőképes vírus, mint mikrokristály, a légáramlatokban terjed, és így, szinte mindenhol ott lehet a légterünkben. Ahol pedig, több fertőzött ember tartózkodik egy időben, ott a légtérbe kerülő vírusok is koncentráltabb mértékben fordulhatnak elő. Mert a víruskristályok, az emberi szervezetben „szaporodnak”, kristályosodás útján. Ezért járvány idején, szinte bárki megfertőződhet.

Egészségügyi reform.

Most, amikor a politikai életünk „felelős” képviselői, közpénzből uralják a gazdasági életünket, miközben a koronavírus járvány tombolni látszik, elkezdték az egészségügyi dolgozók munkaviszonyának az erőszakos reformját. Amelynek keretében, az egészségügyben dolgozó szakemberek, a közalkalmazotti státuszukat feladva arra kényszerülnek, hogy állami alkalmazottakká váljanak. A nélkül, hogy annak előnyeit vagy esetleges hátrányait tisztán láthatnák. Ez a munkahelyi létbizonytalanság, arra készteti az egészségügyi dolgozókat, hogy ezerszámra hagyják ott a megélhetésüket biztosító munkahelyeiket. Ahol évtizedek óta, megbecsült dolgozók voltak.

Görbült tér.

Az elektromos anyagi világ objektív valósága számára, rezgési szintű működési teret, a mágneses alaphalmaz képez. Mint a létezés szubjektív valósága. Ebben a mágneses valóságban alakultak ki, nyilvánultak meg, az objektív valóságot képező elektromos anyagi minőségek. Ebben működnek, rezgési szinten. Mert az anyagi valóság minden megnyilvánulása, rezgésnek minősül csupán. Ez a mágneses valóság tölti ki, az anyagi szintű atomok belsejét éppúgy, mint az anyagok körüli részeket. Mivel a mágneses alaphalmaz képez teret az elektromos anyagi részhalmazok számára, ezért van azoknak térfogata. Röviden ennyit a Létezésről.

Abszolút Szeretet.

A törvényes keretek között tartott, vagy az érdekekhez kötött relatív szertetetet, szinte minden ember ismeri. Ami arról szól, hogyha nem teljesülnek a relatív szeretetünket biztosítani képes előfeltételeink, akkor azonnal megszűnik maga a szeretet is. A relatív szeretet pozitív lelki érzései, polaritást váltanak, és sokkal alacsonyabb frekvenciájú érzések formájában jelentkeznek. Amit a méltatlankodás, a felháborodás, a neheztelés, az indulat, a düh, a harag, vagy a gyűlölet testesíthet meg. Így tulajdonképpen, a relatív szeretet, az abszolút szeretet és a vele ellentétes hatású gyűlölet között, képes a lelki érzéseinket aktivizálni. Különböző, alacsonyabb rezgési szintekre kényszerítve a lelki érzéseinket.

Dualitás.

Alapvetően, kettősséget jelent. A mai modern relatív fizikában a dualitás, a kvantummechanika központi alapfogalma lett. Amelynek segítségével a tudomány rámutat arra, hogy a fénynek kettős tulajdonságot lehet tulajdonítani. Sugárzással párosítható olyan részecsketulajdonságot, amelynek hullámtulajdonsága is van, azzal egy időben. Amit tényszerűnek elfogadva, látszólagos paradoxonként emlegetnek.

Kvantummező.

Ahhoz, hogy az elektromos anyagi valóság objektív feltételeitől el tudjunk vonatkoztatni, arra van szükségünk, hogy az abszolút Létezést, tudatosan megosszuk kétféle ellentétes valóságra.  Az egyik természetesen, az elektromos tulajdonságú anyagi valóság. Amit objektív valóságként ismerhetünk. A másik pedig, az elektromossal ellentétben, a mágneses valóság. A szubjektív valóság. Ami számunkra, nem mást, mint a kvantummezőt képviseli.

Kristályevolúció.

Az élet eredete, azóta rejtély, mióta az ember él. A kezdetlegesnek számító teremtéstörténettel szemben, Darwin evolúciós elmélete lett az a tudományos álláspont, amit a mai napig is tanítanak. Amelyben az élő fajok, egymásból eredeztethetőek. Annak ellenére, hogy a mikrobiológiai ismeretek fejlődésével már, fény derült arra is, hogy még az egysejtű bakteriális életformák sem alakulhattak ki, egymásból eredeztethető lassú mutációs folyamatokon alapuló, biológiai szintű evolúciós módon.

Világosság.

Nagyon sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy az emberek egy része, nem képes önmaga lelki érzéseit, megfelelő szellemi gondolatokkal kifejezésre juttatni. Ezt a szellemi tehetetlenséget, mentális sötétségnek nevezzük. Ezzel éppen ellentétben, akik mindig tökéletesen ki tudják a lelki érzéseiket fejezni, az értelmes szellemi gondolataik segítségével, azokat mentális világosság jellemzi. Így az emberi tudatosság aktuális szintje, mindenkinél változhat, és különböző fejlődési szakaszokon megy keresztül. A mentális sötétség felől, a megvilágosodás felé.

Hullámgenetika.

Ez egy aránylag új tudományos ágazat, ami a kvantumelméletből fejlődött ki. Ennél fogva természetesen, magán hordozza a kvantumelmélet esetleges hibáit és hiányosságait is. Attól azonban, még olyan témakört boncolgat, amelyik alapvető az objektív valóságban. Ugyanis, az alapelve szerint, minden objektív megnyilvánulás a szubjektív energiából van. Amely energiának, nincsen önálló objektív vonzata. Ezért, az energiának, valamilyen szintű, sajátságosan összetömörödött koncentrációját képviseli az anyag. Amíg az objektív anyagi világ részhalmazát képviseli. 

Tudatában vagyok.

Amikor valaminek a tudatában vagyok, akkor azt, nem tulajdoníthatom a testem anyagi vonatkozásának, vagy a szellemiségem mentális lehetőségének. Mert annak is, csupán a tudatában lehetek, ami az anyagi testem. Vagy annak is, csupán tudatában lehetek, ami a szellemi gondolatom. Ezért a tudatosságom, nem azonosítható sem a testemmel, sem a szellemiségemmel. Akkor viszont már, csak lelki tényező lehet bennem.

Közegnyomás.

Ha egy üvegben, homogénre keverünk vízzel egy nagy maréknyi port, és vegyes közeget alkotunk belőle, akkor az, a keverés megszüntetése után, a sűrűségének megfelelő módon, rétegződve fog megszelídülni és leülepedni. Ezek a különböző sűrűségi rétegek, egymástól jól megkülönböztethető módon jelennek meg, az átlátszó üvegfal mögött. Ennek az, az elemi oka, hogy a víz közegében, a kevésbé sűrűbb anyagi szemcsék sokkal tovább keringenek, mint a náluk sűrűbbek. Így a leülepedés sorrendjét, mindig az anyagi sűrűség milyensége határozza meg.

Formavilág.

Tulajdonképpen, az objektív anyagi valóságot szokták a formák világának nevezni. Amelynek minden lehetséges alkotóeleme, olyan anyagi minőség, ami elektromos tulajdonságú. Mivel olyan atomokból épül fel, amelyeknek elektronok képezik a külső héjszerkezetét. Ezért, minden anyagi halmaz, ami a formavilágot alkotja elektrosztatikus, és ennél fogva elektromos tulajdonságú.

Szemléletváltás.

Az agyunkban működő tudatos elménk, soha nincsen közvetlen kapcsolatban a külvilággal. Csupán az erősen korlátozott képességű érzékszerveink adnak számunkra hírt, a külvilág dolgairól és eseményeiről. Így, bizonyosságunk nem lehet az észlelt valóságot illetően. Ennél fogva, kizárólag hinnünk kell azok valóságértékében. Ezért a hit, nem csupán egy vallásos dolog számunkra, hanem az életünk elengedhetetlen mentális része.

Ökológiánk.

Az ökológia tudománya, az élőlények és azok életterét képviselő környezet egymásra hatását elemzi. Amelynek alapján, ha megváltozik a környezet, akkor megváltozik az élettér, amiben maga az élet zajlik. Ennél fogva, az élet minősége is kénytelen a változáshoz igazodni. Ezen alapszik, a környezetvédelem minden lehetséges megnyilvánulása. Ami azt próbálja diktálni számunkra, hogy az értelmes ember vigyázzon a Földre, mint a saját életterére, és ne tegye tönkre azt. Mert ha az életterünk megváltozik, kénytelenek vagyunk mi magunk is változtatni az életvitelünkön. A kényszerű változás pedig, előre beláthatatlan eredményekkel járhat.

Vonzás vagy teremtés.

Nem egységesek az ezoterikus tanítások ezen a téren. Egyesek, a vonzás törvényéről beszélnek, míg mások, a tudatos teremtésről. De a kezdő ezoterikus útkeresők számára, egyik sem minősül azonnal járható útnak. Mert, nem értik a lényegét. Nem azért, mert nem működnek azok, hanem azért, mert mindkét esetben, valamilyen speciális mentális munkát kell elvégezni ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen az életükben. A nélkül, hatástalan mindkét formula. De azokat előbb, meg kell érteni.

Abszolút és relatív.

Alapjában véve, semmi sem lehet önmagában abszolút vagy relatív. Ez a kétféle megkülönböztetés, csupán a tudatos elménk számára fontos. Éppen a logikus értelmezhetőség kényszere miatt. Mert, ha az abszolút tényezőket a relatív tényezőkkel keverjük az ésszerű megértés során, akkor logikai ellentmondásokba ütközünk. Úgynevezett paradoxonokba. Ezért érdemes biztosan tudnunk azt, hogy az elménk számára, mikor abszolút értékű egy dolog vagy esemény, és mikor relatív. Bár ezt, a „Viszonyelmélet” című írásomban, már kifejtettem egy alkalommal. Kicsit, más módon.

Szatszang.

A szatszang, egy olyan buddhista eredetű, ezoterikus témájú összejövetel, amely erővel, kitartással, hittel ruházza fel a spirituális útkeresőket. A „szat” előtag, azt jelenti, hogy „örök”. Míg a „szang” jelentése, „egyesülés”. Így a szatszang összejövetelek lényege az, hogy a spirituális szintű útkeresők, olyan ezoterikus tanításban részesüljenek, amelyben örök egyesülés valósulhat meg, a saját lelküket biztosító önvalójukkal. Vagyis, szellemi szinten megértsék és elfogadják önmaguk lelki minőségét, és annak irányítása alatt éljenek tovább.

Vírus-régészet.

Értelmezése szerint a vírus szó, mérget jelent. Olyan légáramlatokkal közlekedő mikrokristályt, ami képes arra, hogy a légutainkon keresztül, megmérgezzen bennünket. Miközben gyanútlanul, de szükségszerű módon levegőt veszünk. Így a vírusok, gyakorlatilag azok között a porszemcsék között vannak, ami a légtérrel áramlik. Állandóan körbevesz bennünket. Kis koncentrációban azonban, szinte teljesen ártalmatlan a szervezetünk számára.

Őszinteség.

Az értelmes ember, csak akkor őszinte, ha a kimondott vagy leírt szavai, és a megcselekedett tettei, szinkronban vannak a lelki érzéseivel. Ha tehát, a szavaink és a tetteink, nem a lelki érzéseinket követik, akkor nem is beszélhetünk őszinteségről.

Prekogníció.

Magyar jelentése szerint a prekogníció szó, megérzést, előérzetet jelent. Vagyis, a jövőbe hatás bármilyen lehetőségét fejezi ki. Így a jóslás minden formája is, ebbe a hatáskörbe tartozik. A pre-kogníció tulajdonképpen, itt a jelenben való gondolkodást jelent, ami a jövőre utal. Olyan előfeltételezést jelent, a jelen pillanatában, ami be fog következni a jövőben. Illetve olyan jövőkép észlelési lehetőségét jelenti a jelenben, ami még meg sem történt.

Megnyilvánulás.

Ahhoz, hogy ezt a fogalmat tisztán megértsük, arra van szükségünk, hogy az objektív anyagi valóság, összetett szerkezetű elektromos részhalmazait, elméletben teljesen szétszedjük. Egészen, a tovább már oszthatatlan alaptömegek szintjéig. Nem az atomokig, hanem az elektronoktól is tízezerszer kisebb, tovább már valóban oszthatatlan pontokig.

Méregtelenítés.

A természetes anyagcsere folyamataink során, nagyon sok esetben, olyan anyagok is a szervezetünkbe kerülnek, amelyek ártalmasak nekünk. Akár szilárd, akár folyékony, vagy éppen légnemű anyagcseréről beszéljünk is. Ezek, az úgynevezett mérgek. Olyan mikrokristályok, amelyek jelenlétét, észre sem vesszük a táplálékainkban. A mérgező jellegű tulajdonságuk pedig, éppen a kristályszerkezetükben rejlik. Amellyel megmérgezhetnek, megfertőzhetnek bennünket.

Önkifejeződés.

A kommunikáció alapja az, hogy értelmes módon ki tudjuk magunkat fejezni. De az egészséges ember, eleve hármas felépítésű. Test, lélek, és szellem alkotja. Mint három, elég jól meghatározható, dimenzionálható egység, amelyek egymás nélkül nem képesek bennünk az értelmet megnyilvánítani. A növényeknek és az állatoknak, csak testi és lelki megnyilvánulásuk létezik. Ezért, az ő önkifejező képességeik látszólag, erősen korlátozottak. Mert, csak ösztönös jelleget mutatnak.

Korlátozottság.

Bármilyen relatív szellemi ismeret, csak korlátozott lehetőségeket biztosíthat számunkra a megismerés során. Mert az elménk, soha nincsen közvetlen viszonyban, a megismerni kívánt valósággal. Így a megismerés által kialakuló emberi tudás is, erősen korlátozott. Ezért, a rengeteg szellemi szintű ismeret halmozásának a célja éppen az, hogy ez a mentális korlátozottságunk feloldódjon végre. Vagyis, a korlátolt relatív jellege teljessé, abszolúttá, korlátlanná váljon.