Futótűz

Abszolút és relatív.

Alapjában véve, semmi sem lehet önmagában abszolút vagy relatív. Ez a kétféle megkülönböztetés, csupán a tudatos elménk számára fontos. Éppen a logikus értelmezhetőség kényszere miatt. Mert, ha az abszolút tényezőket a relatív tényezőkkel keverjük az ésszerű megértés során, akkor logikai ellentmondásokba ütközünk. Úgynevezett paradoxonokba. Ezért érdemes biztosan tudnunk azt, hogy az elménk számára, mikor abszolút értékű egy dolog vagy esemény, és mikor relatív. Bár ezt, a „Viszonyelmélet” című írásomban, már kifejtettem egy alkalommal. Kicsit, más módon.

Szatszang.

A szatszang, egy olyan buddhista eredetű, ezoterikus témájú összejövetel, amely erővel, kitartással, hittel ruházza fel a spirituális útkeresőket. A „szat” előtag, azt jelenti, hogy „örök”. Míg a „szang” jelentése, „egyesülés”. Így a szatszang összejövetelek lényege az, hogy a spirituális szintű útkeresők, olyan ezoterikus tanításban részesüljenek, amelyben örök egyesülés valósulhat meg, a saját lelküket biztosító önvalójukkal. Vagyis, szellemi szinten megértsék és elfogadják önmaguk lelki minőségét, és annak irányítása alatt éljenek tovább.

Vírus-régészet.

Értelmezése szerint a vírus szó, mérget jelent. Olyan légáramlatokkal közlekedő mikrokristályt, ami képes arra, hogy a légutainkon keresztül, megmérgezzen bennünket. Miközben gyanútlanul, de szükségszerű módon levegőt veszünk. Így a vírusok, gyakorlatilag azok között a porszemcsék között vannak, ami a légtérrel áramlik. Állandóan körbevesz bennünket. Kis koncentrációban azonban, szinte teljesen ártalmatlan a szervezetünk számára.

Őszinteség.

Az értelmes ember, csak akkor őszinte, ha a kimondott vagy leírt szavai, és a megcselekedett tettei, szinkronban vannak a lelki érzéseivel. Ha tehát, a szavaink és a tetteink, nem a lelki érzéseinket követik, akkor nem is beszélhetünk őszinteségről.

Prekogníció.

Magyar jelentése szerint a prekogníció szó, megérzést, előérzetet jelent. Vagyis, a jövőbe hatás bármilyen lehetőségét fejezi ki. Így a jóslás minden formája is, ebbe a hatáskörbe tartozik. A pre-kogníció tulajdonképpen, itt a jelenben való gondolkodást jelent, ami a jövőre utal. Olyan előfeltételezést jelent, a jelen pillanatában, ami be fog következni a jövőben. Illetve olyan jövőkép észlelési lehetőségét jelenti a jelenben, ami még meg sem történt.

Megnyilvánulás.

Ahhoz, hogy ezt a fogalmat tisztán megértsük, arra van szükségünk, hogy az objektív anyagi valóság, összetett szerkezetű elektromos részhalmazait, elméletben teljesen szétszedjük. Egészen, a tovább már oszthatatlan alaptömegek szintjéig. Nem az atomokig, hanem az elektronoktól is tízezerszer kisebb, tovább már valóban oszthatatlan pontokig.

Méregtelenítés.

A természetes anyagcsere folyamataink során, nagyon sok esetben, olyan anyagok is a szervezetünkbe kerülnek, amelyek ártalmasak nekünk. Akár szilárd, akár folyékony, vagy éppen légnemű anyagcseréről beszéljünk is. Ezek, az úgynevezett mérgek. Olyan mikrokristályok, amelyek jelenlétét, észre sem vesszük a táplálékainkban. A mérgező jellegű tulajdonságuk pedig, éppen a kristályszerkezetükben rejlik. Amellyel megmérgezhetnek, megfertőzhetnek bennünket.

Önkifejeződés.

A kommunikáció alapja az, hogy értelmes módon ki tudjuk magunkat fejezni. De az egészséges ember, eleve hármas felépítésű. Test, lélek, és szellem alkotja. Mint három, elég jól meghatározható, dimenzionálható egység, amelyek egymás nélkül nem képesek bennünk az értelmet megnyilvánítani. A növényeknek és az állatoknak, csak testi és lelki megnyilvánulásuk létezik. Ezért, az ő önkifejező képességeik látszólag, erősen korlátozottak. Mert, csak ösztönös jelleget mutatnak.

Korlátozottság.

Bármilyen relatív szellemi ismeret, csak korlátozott lehetőségeket biztosíthat számunkra a megismerés során. Mert az elménk, soha nincsen közvetlen viszonyban, a megismerni kívánt valósággal. Így a megismerés által kialakuló emberi tudás is, erősen korlátozott. Ezért, a rengeteg szellemi szintű ismeret halmozásának a célja éppen az, hogy ez a mentális korlátozottságunk feloldódjon végre. Vagyis, a korlátolt relatív jellege teljessé, abszolúttá, korlátlanná váljon.

Képmutatás.

Képmutatónak nevezik az olyan embert, aki a lelki érzéseitől eltérően, olyan megtévesztő képet fest magáról a szavaival vagy a tetteivel, ami teljesen eltér a saját természetes jellemétől. Ilyen képmutatók például, a színészek. Akik a munkájuk végzése következtében, mindig tudatosan felvállalnak egy olyan karaktert, akinek a jellemét el tudják játszani. A színdarab végéig. Majd a társadalmi életükben, ők is tovább folytatják, a saját megszokott jellemük megtestesítését.

Jövő.

Az idő, a múlt felől, a jelenen keresztül, a jövő felé halad egyenletesen. Ezt mutatja az óránk. De a múltat és a jövőt viszonyítani, csak a jelenben tudjuk. Itt és most. Ezért múlt és jövő, csak az emlékeinkben létezik. Amelyben a múlt, a már megtapasztalt emlékeinket képezi. Míg a jövő, az előre elképzelt emlékeinket. Ebből az is következik, hogy jövő, az gyakorlatilag nincs is. Csak reális jövőképünk lehet. Ésszerű elvárásunk a jövőt illetően. Terveink, amelyek a jövő várható eseményeire mutatnak.

Filozófia.

Nem egy külön tudomány a filozófia, hanem a bölcsesség szeretetét jelenti. Tudománnyá mégis, éppen ez az alapvető tulajdonsága formálja. Mivel, minden szellemi szinten kialakult mentális relatív emberi bölcsesség, az általánosan elfogadott tudományos tanításokban összpontosul. Ennél fogva a filozófia, éppen a tudományos tanításokat fogja egy átfogó rendszerbe, és alakít ki általa, egy egységesnek látszó valóságképet. Ezért, amikor egy tudományág, valamilyen világkép kialakításával foglalkozik, máris filozófiai síkra tereli a mondanivalóját.

Egzakt.

Ez a latin szó azt jelenti, hogy „pontos, megmért, befejezett”. Ezért ezt a szót, a tudományok előtagjaként szokták használni. Mert a tudományok, pontos méréseken alapuló, konkrét meghatározások alapján fejezik ki, a logikus módon befejezett mondanivalójukat. Tudatosan eltávolodva, az általános módon használatos kijelentésektől. Hiszen az általános kijelentések, távol állnak a pontos méréseken alapuló, konkrét módon való meghatározottság tévedhetetlen állításaitól.

Térdimenziók.

A dimenzió szó, kiterjedést jelent. Ilyen módon, egy háromdimenziós koordinátarendszert, az origónak nevezett pontig lehet elvileg visszabontani. Amelyben, a magasság, a hosszúság, és a szélesség, egymásra derékszögű kiterjedései biztosítják, magát a teret. Amit háromdimenziósként értelmeznek. Magasság nélkül, csak kétdimenzióssá válik a rendszer. Ami síkot eredményez. Míg a hosszúság nélkül, már csak egydimenziós vonalról beszélhetünk. Amely az origó pont egyirányú kiterjedése. Vagyis, a pontok azonos méretű egymásutánisága. Ebből adódik, hogy a magányos pont maga, nem más, mint az egységnyi alapkiterjedés. Aminek a sokaságát már, dimenzionálni lehet.

Lételmélet.

A létezés elvi lehetőségének a mibenlétét, már nagyon sok filozófus és tudós ember feszegette. De csupán, az objektív anyagi minőségeken keresztül, ez sohasem fog megvalósulni. Mivel, az anyagi minőségek, maguk is rezgési szintű okozatok csupán. Mert az anyagi minőségek, csak a létezés összetett szerkezetű elektromos részhalmazait képviselik. Amelyeket, a mágneses alaphalmaz hullámainak az alaprezgései tartanak működésben, induktív módon.

Csakrák.

Ahogy Dr. David R. Hawkins, meghatározta a tudatossági szint fokozódásának az elvi lehetőségét, az emberi test reflexszerű válaszreakcióinak a függvényében, úgy az ezoterikus irodalom, csakrákról beszél. Amelyek különböző energetikai szinteket jelentenek a szervezetünkben. Ezek a több ezer év óta ismeretes csakrák, éppúgy annak függvényében nyílnak ki, hogy milyen tudatossági szinten van az ember. Úgy is fogalmazhatnék, hogy Dr. Hawkins tudatossági skálája, 0-1000-es beosztásig, a csakráink tudományos szintű meghatározottságát fejezi ki.

Eszménykép.

Az eszménykép, egy olyan ideális mentális forma, amit a képzeletünkben tudunk csak kialakítani. Ez a képzeletalkotási lehetőség azonban, sokkal több, mint egy ideális forma mentális kialakításának a lehetősége. Mert az elménkben formálódva, folyamatosan lelki érzésekkel telítődik a vágyott elképzelésünk. Ennél fogva, nem csupán a szellemi gondolataink informatív értékeit tartalmazza, hanem a vele társuló lelki érzéseink mentális erőhatásait is. Vagyis, hitté alakul az elménkben. Amely hit már, a memóriánkba kerülhet végrehajtás céljából. Az elménk mentális háttér-tárolójába. Ami már, a tudatalattinkban honos.

Biokvantum elmélet.

Ahogy a kvantumelmélet, az anyag alatti, nanoszkopikus méretű részecskék és erőterek fizikájáról szól, úgy ez az elmélet is, egy olyan általános emberi jelenséggel foglalkozik, amelyik nem magyarázható meg, az anyagi világ objektív eseményszerűségeivel. Hanem, az anyag alatti halmazok jelenségeként értelmezhető csak. Így ez az írás, az elménkben formált hit teremtőképes erejét tárgyalja.

Megengedem.

A lélek által biztosított mindenkori tudatosságunkat, olyan természetes alaptulajdonságokkal ruházzuk fel az életünk során, amelyeket az elménkben formált hiteink alapján határozunk meg magunknak. Így a tudatosságunk, azért mindenkori, mert bármikor megváltoztathatjuk a szerint, hogy mikor, mit írunk bele új tulajdonságként, a tudatos elménkben formált új hiteinkkel. Ez a tudatosságunk, a mi személyes identitású jellemünkként, a tudatalattinkban működik, és a hatodik érzékünket biztosító mentális visszacsatolásként, folyamatosan befolyásolja az elménkben kialakuló tudatos döntéseinket.

Megismerés.

Alapvetően, kétféle megismerési lehetőség nyílik az ember számára. A szellemi szintű megismerés, és a lelki szintű. Az elsőt, a szellemi szintű megismerést, bárki azonnal könnyen megértheti. Hiszen ezt gyakoroljuk nap, mint nap. Így a megismerés, a megismerhető valóság gondolati úton való mentális szellemi szintű visszatükröződése az elménkben. Amikor, a megismert dolog vagy esemény ideájának a képi formája már, bármikor megjeleníthető az elménkben. Mivel azonban, a létezés valósága, objektív és szubjektív egy időben, és a szubjektív mágneses valóságról, csak közvetett információink lehetnek, ezért a megismerés, főképpen az objektív valóságra szorítkozik. Amelyről, csak az érzékszerveink révén, közvetett érzéki benyomásaink informálhatnak.

Világjárvány.

Az eddigi történelmünk során, már nagyon sok világjárvány tizedelte meg az emberiséget. Majdnem mind, valamilyen vírusfertőzés révén alakult ki. A folyamatosan fejlődő orvostudomány pedig, mindig visszatér az alapokhoz. Mert a járványszerű vírusfertőzésekkel szemben, a mai napig tehetetlenek vagyunk. Hiszen, ez a mostani koronavírus, ismételten azt igazolja számunkra, hogy a fejlett egészségügy, szinte teljesen tehetetlen a vírusfertőzéssel szemben.

Mentális játékaink.

Minden mentális szellemi gondolatunk, a szavainkban és a tetteinkben jut kifejeződésre, ha lelki érzéseket adunk hozzájuk. Ilyen módon, hitet formálunk belőlük. Viszonyítási alapot, önmagunk ismerete biztosít. Így, a szellemi gondolataink informatív értékei irányítják tudatosan azokat a lelki érzéseinket, amelyek mentális erőhatásokként, kialakítják számunkra a megtapasztalható eseményeket. Kivétel nélkül. Akár hiszünk benne, akár nem.

Szubjektív hatás.

Az energia, olyan hatás, ami az anyagi testek munkavégző képességét jelenti a fizikában. Ilyen értelemben véve a fizika, eleve kétféle energiáról tárgyal. A helyzeti energiáról és a mozgási energiáról. Ahol a Föld felszínén nyugalomban lévő test, éppen nem végez munkát, ezért csak helyzeti energiával rendelkezik. Míg a megemelésével járó munkavégzés által, olyan energiaértékkel ruházzuk fel, amelynek révén, azonnal képes munkát végezni, ha elengedjük. Egészen addig, amíg nyugalomba nem kerül ismét a Föld felszínén. Az esése következtében elvégzett munkája, éppen annyi lesz, mint amennyit a felemelésébe beleinvesztáltunk. Miközben a munkavégzésre alkalmas állapotba hoztuk. Ez által igazolva, az energia megmaradási törvényét. Ezt állítja a fizika.

Isteni gondviselés.

Ahhoz, hogy a „gondviselő” szó fogalmi jelentését megértsük, a „gond” szó jelentésével érdemes előbb tisztában lennünk. Mert a gond, olyan nehézséget jelent az életünk jelen pillanatában, ami a jövőnkre nézve, valamilyen aggodalommal tölthet el bennünket. Egy jelenben észlelt olyan probléma, amely mielőbbi megoldásra vár. Hogy a számunkra bizonytalanná vált jövő, ne árnyékolja be a megélhető jelenünket. Reális megoldás hiányában azonban, erős nyugtalansággal jár, ami tartós szorongást idézhet elő. Na, már most, a gondviselő, az a felelős személy, aki megoldja helyettünk a problémáinkat. Leveszi a vállunkról a gondjainkat, hogy ne éljünk nyugtalan módon, lelki szorongásban.

Erősödik a lélek.

Amikor valaki, jókor van jó helyen, és egy adott probléma esetén, azonnal tudja ösztönös jelleggel azt, hogy mit kell tennie, arra szokták azt mondani, hogy jó a lelki jelenléte. Mivel idő hiányában, szellemi szinten nem tudja megfelelően átgondolni azt, hogy mit is kellene tenni, a hirtelen felmerült probléma elhárításához. Ezért, ösztönösen cselekszi meg a jó megoldást. Vagyis, az intelligens lelki irányítása alatt.