Többlet és hiány.
Amikor az Isteni minőségünk, közli velünk az Ő személyes akaratát, akkor egy lelki vágyunkra leszünk tudatosak az elménkben. Amely mindig, valamilyen sajátságos jellegű hiányunkról szól. Egy olyan hiányról, amelynek a megtapasztalása, boldoggá tehetne bennünket, az adott élethelyzetünkben.
Racionalitás.
A hit, irracionális dolog. Ezt állítják, a materiális tudomány képviselői. Ezért a szlogenjük így hangzik, „Hinni, a templomban kell.”. Mert számukra, a tudományos értékű „tökéletes” bizonyosság a mérvadó. Így, ami attól a tökéletes bizonyosságuktól eltér, az csupán jóval alsóbbrendű, hit alapú dolog lehet.
Hatásmegmaradás.
A tudomány, tele van féligazságokkal. Ilyen féligazság például, az energia megmaradási törvénye. Amely kimondja, hogy energiát sem teremteni, sem pedig, elpusztítani nem lehetséges. Ezért, az energia nem vész el, csak átalakul.
Elfojtás.
Amikor a kellemetlen szellemi gondolataink által, negatív lelki érzéseknek biztosítunk valóságformáló lehetőséget az elménkben, akkor gyakorlatilag, elfojtjuk a pozitív lelki képességeinket. Azokat a lelki adottságainkat, amelyek konstruktív módon, hasznosak lehetnek az életünkben. Amennyiben pedig, ezt a mentális szintű elfojtást, mások okozzák számunkra, befolyásolva bennünket a szabad akaratunk természetes végrehajtásában, akkor az már, szellemi szinten irányított lelki terrornak minősül.
Spirituális erőink.
Olyan mentális erőhatásokról fogok itt írni, amelyek akkor is alapvetően megváltoztatják az életünket, ha azt mi, egyáltalán nem is akarjuk. Mert teljesen független attól, hogy ezekre a mentális hatására mi, tudatosak vagyunk vagy sem.
Hogy vagy?
A köszönés után, szinte minden esetben felmerül ez a kérdés, ha két ismerős ember találkozik. Mert az ismerősünktől tudni szeretnénk azt, hogy jól megy-e a sora az életében. Hogy mi újság van vele. Milyen közlendője van számunkra. Milyen híreket tud mondani nekünk, önmagáról.
Feltételes szeretet.
Mivel a lélek által Isten éltet bennünket, ezért mi olyanok vagyunk, mintha Isten univerzális egységének a „sejtjei” lennénk. Ezért szeret bennünket Isten, relatív előfeltételek nélkül. Abszolút módon. Bármit tegyünk is. Éppen olyan formában, mint ahogyan az ember sem neheztel, egyetlen sejtjére. Még betegség esetén sem.
Lelki béke.
Tisztán tartható a lélek addig, amíg belőle származtatható érzéseinket, mint mentális módon irányítható életerő impulzusainkat, kizárólag pozitív minőségben tudjuk használni.
Mentális tartósító.
A negatív lelki érzéseink feszültté, ingerültté, idegessé, haragossá, dühössé, mérgessé, gyűlölködővé tesznek bennünket, a jelen pillanatában. Ez a belső feszültség, azonnal eltorzítja az arcunkat. Mert az arcunk mimikai izmai, rögtön visszatükrözik, a kellemetlen szellemi gondolatainkon alapuló pillanatnyi lelki érzéseinket.
Letaszítva.
Az inkarnáció azt jelenti, egy Istenség testet öltése. Így az ember teremtése, Isten inkarnációjának minősül. Míg a reinkarnáció jelentése, egy Istenség újra, és újra testet öltése. Ezért az ember teremtése óta, a reinkarnáció révén szaporodik, az Isteni eredetű lélek által éltetett emberi faj. Mégpedig olyan módon, hogy a Földre taszított bukott angyalok veszik birtokba, a népszaporulat által születő gyermekeket. Mégpedig, teljesen lenullázott szellemiséggel.
Isten szava.
„Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és az Isten vala az Íge. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.”
János 1. 1-5.
Képtelenség.
Amikor képtelenek vagyunk valamit megtenni, akkor gyakorlatilag, a magyar nyelv tökéletes kifejezőképességének köszönhetően, azonnal megtudjuk a fizikai tehetetlenségünk mentális okát is. Mert a kifejezésre juttatott képtelenségünk, tulajdonképpen azt jelenti, hogy a lehetséges megoldást illetően, hiányzik az elménkből az a mentális kép, amelyik képes lenne feloldani bennünk az aktuális problémánk terhét. Vagyis, az adott problémánk, még mindig terhel bennünket. Így elvonja a figyelmünket a helyes megoldásról. Ez a gyakorlati szinten kialakult képtelenségünk alapja.
Szubjektív kölcsönhatások.
Az objektív kölcsönhatások, közvetlen érintkezésen alapuló, felületi szinten mennek végbe. Ezekről írt axiómákat Newton. Amikor két önálló tömegértékkel bíró test, egymással ütközik, és ilyen módon, az általuk közvetíthető erőhatásokon osztozkodnak.
Halmaztulajdonságok.
A gőz, gázneművé vált vízközeg. A hőfokából veszítve lecsapódik, és folyékony vízközeggé változik. De ha tovább hűl és megfagy, akkor sem veszíti el a közeges jellegét. Fagyás után azonban, térfogatban zárt, kristályrács szerkezet által stabilizált közeggé változik. Amely közeg, a fix térfogata miatt, önálló tömegértékkel ruházza fel, a jéggé vált anyagi testet.
Graviton.
Amikor egy üveg vízben, különböző minőségű anyagi halmazok por alakú közegeit összekeverjük, akkor azok, a keverés befejeztével, a közegsűrűségük alapján rétegződve ülepednek le. Ez a közegsűrűsödést ellenőrizni képes folyamat, pillanatok alatt lezajlik. A természet pedig, folyamatosan használja, ezt az egyszerű fizikai kísérletet.
Univerzális Istenérv.
Anzelm az Istenérvét, Istennek az elménkben megérthető fogalmából vezeti le. A bizonyítási folyamatának a lényege az, hogy a logikai eljárása során, eleve bizonyítottként kell elfogadnunk azt az állítást, aminek a tagadása, bármilyen ellentmondásra vezethet. Ez a kontrapozíciót biztosító logikai érvelés, abszurd helyzetbe hozza a tagadás tényét, mint állítást. Amelynek következtében, a tagadás ellentéte bizonyul igaznak.
Szocializáció.
Az értelmes emberi társadalom, egységes közösséggé alakulásának a természetes folyamata, a szocializáció. Amelynek során, az egyéni tiszteleten és megbecsülésen alapuló intelligens szeretet, társadalmi formát öltve, visszahat a közösségben élő egyénekre. Mégpedig, a kollektív tiszteleten és megbecsülésen alapuló törvényeinknek köszönhetően. Így egy társadalomban kialakult szociális szint, az adott közösség kollektív szeretetén alapuló intelligenciáját tükrözi vissza.
Népszavazás.
Hazánkban, egyre szaporodik az aláírásgyűjtések és a népszavazások mennyisége. Számomra ez azt jelenti, hogy az elég nagy létszámú képviselői testületünk az országházban, nem akar, vagy nem is képes felelős döntést hozni az érdekünkben, egy-egy adott társadalmi kérdésben. Pedig, a szabadon választott országgyűlési képviselőinknek, alapvetően két feladata van.
Áramlásban.
Amikor egy folyó vizének folyásával megegyező irányban haladunk gyakorlatilag, akkor vagyunk az áramlásban. Ez a mi, áramlással szemben tanúsított pozitív döntésünk, mert az áramlásban való haladás jár számunkra, a legkevesebb erőkifejtéssel. Az ember gyakorlatilag, kihasználja a víz áramlásának az energiáját ahhoz, hogy vele egyenletesen haladjon a vízfelszínen.
Űrhulladék.
A kezdetben, 1957 óta, az Amerikai és Orosz űrprogramok versengései azt eredményezték, hogy ma már, nagyon sok ország, saját űrkísérleteket végez. Ennek kézzelfogható eredménye az, hogy televíziós, távközlési, és egyéb megfigyelő célú műholdak keringenek a Föld körül, megváltoztatva a tudományos és technikai életvitelünket.
Reménytelenség.
A remény mentális működését, a reménytelenség fogalmi jelentésének az értelmezése képes tükrözni számunkra a legideálisabb módon. Mert a reménytelenséget sajnos, már nagyon sokan megtapasztaltuk az életünkben.
Gömbvillámok.
Szerintem, az Univerzum mágneses alaphalmazában, az egymás ellen ható, gigantikus energiájú mágneses hullámok, ha azonos a hullámhosszuk, mágneses fúziót indítanak el, a konfrontációjuk által érintett oszthatatlan alaptömegek halmazában. Mégpedig olyan formán, hogy az érintett mágneses térrész hosszanti irányú, azaz longitudinális rezgései átalakulnak, centrális irányultságú keringőmozgásban állandósult áramlássá.
Információ halmozódás.
Az informatika szabályai alapján, az információ szaporodása, exponenciális arányú növekedést mutat. Vagyis, állandóan megtöbbszöröződik. De akkor, hová kerülnek, ezek az egyre csak szaporodó információink?
Idő és tömeg-transzformáció.
Az én elképzelésem szerint, az objektív elektromos anyagi valóság mozgási terét, az Univerzum szubjektív mágneses alaphalmaza képezi.
Impulzus-tenzor.
Newton, a tömeg fogalmát, tökéletesen megfogalmazta. Miközben a klasszikus, azaz abszolút értékű fizikának, a matematikai szintű kidolgozásán fáradozott. Így a tömeget, az anyagi testek objektív tehetetlen tulajdonságaként határozta meg. Amit az anyagi halmaz belső közegének a sűrűségi viszonyai stabilizálnak. Így tömegként értelmezhető, az anyagi testek közegének minden apró összetevője, amely stabil kiterjedést biztosít a testek számára. Így a tömeg, számomra már, egyszerűen a kiterjedés mértéke.