Futótűz

Térelemek.

A pontot, a vonalat, az egyenest, a síkot, a felületet és a teret, geometriai térelemeknek nevezi a matematika tudománya. Mint jól ismert alapfogalmakat, nem szükséges őket más fogalmakra visszavezetett módon definiálni. Így az ilyen alapfogalmakra, legfeljebb szemléletes magyarázatot adnak. Amellyel körül írják az ő értelmezésüket. Mondván, hogy tulajdonképpen, minden tudomány ilyen alapfogalmakra épül. Mert bármilyen fogalmat úgy definiálnak, hogy egy már jól ismert fogalomra vagy fogalmakra vezetik vissza annak logikai értelmét, így azokkal értelmezik. Az ilyen tudományos értékű magyarázat lehetne a definíció. De az alapfogalmak, ilyen meghatározottságra nem szorulnak.

Halmazelmélet ez is.

A halmazok alapvető tulajdonságaival, a matematika halmazelmélete foglalkozik. Mert minden lehetséges halmazt, valamilyen mennyiség összességével, sokaságának az ismeretével tudunk csak körül írni. Így a halmaz, egy olyan jól ismert alapfogalomnak minősül, amit nem is szükséges külön matematikai szinten definiálni. Vagyis, az általános jellegű ismertsége miatt, nem igényel külön tudományos szintű, hivatalosnak tekinthető meghatározást a halmaz fogalma. Mert minden matematikai szinten kifejezhető halmazt, bizonyos jól meghatároztató tulajdonságokkal rendelkező dolgok, elemek összessége határozhat csak meg. Ilyen módon, minden halmaz tulajdonságát, az ő alkotóelemeinek a meghatározásával, illetve felsorolásával adjuk meg.

Energiacáfolat.

Természetesen, nem azt szeretném vitatni, hogy van-e energia vagy nincsen, hanem csak az energiáról alkotott mai tudományos nézetre vonatkozik a cáfolatom. Természettudományos meghatározás szerint ugyanis, az energia, az a fizikai mennyiség, amellyel megadhatjuk azt, hogy mekkora egy anyagi test állapotváltoztató képessége. Jele, a nagy E. Mértékegysége pedig, a J-Joule.

Ki, mint vet, …

„Ki, mint vet, úgy arat.” Ez a régi magyar közmondás, ami tulajdonképpen egy bibliai eredetű kijelentés. Ami, a minden egyszerű átlagember által elég jól ismert mezőgazdasági példával élve, a vetésre és a belőle származtatható aratásra fókuszálja a mondanivalóját analóg jelleggel. Ahol minden egyes mag, olyan kalászokat nevel, amelyekben a magok sokszorosa lesz aratható. Másképpen fogalmazva, a jó vetés által, megsokszorozható a magok száma az aratás során. De a Biblia figyelmeztet is arra, hogy csak a jó vetés hasznos számunkra. Mert a rossz vetés által, rossz dolgok és események aratása lesz az osztályrészünk. Mert a vetés után aratnunk bizony, mindig nekünk kell.

Autizmus.

Az autizmust, nem tartja az orvostudomány betegségnek. Inkább az emberi elme egy adott, fix spektrumzavaros állapotának tekintik. Amelyben a természetesnek elfogadott szellemi képességek erősen korlátozottak. A gyengén autista állapottól, az erősen autista állapot spektrumáig. Így az autizmus, a szociális jellegű kommunikációs képességek mentális zavara, amit a tanulható szellemi képességek biztosítanak egy átlagembernél. Ezért az autista ember nem elmebeteg, hanem csupán a szellemi szintű irányítás valamilyen szintű zavaraival küszködik, miközben szükségszerű módon kommunikálnia kell, az őt körülvevő társadalmi közösségével.

Tervszerűség.

Minden emberi dolog vagy tevékenység, általában véve, kétféle módon valósulhat meg az életünkben. Az első eset az, amikor valamilyen tanult cselekedetet szerint kell legyártanunk vagy végrehajtanunk valamit. Ez az általános eset. Mert azokat, régebben betanult módon, már rutinszerűen hajtjuk végre. Ezzel szemben, minden új dolgot vagy tevékenységet, előre meg kell terveznünk magunknak ahhoz, hogy végre tudjuk hajtani a megvalósításukat. Erről szól a tervszerűség.

Törődés.

Ez a fogalom alapvetően többféle, látszólag teljesen ellentétes értelmű jelentéstartalommal bír. Ilyen módon jelentheti valamilyen testnek, tárgynak, anyagnak, valamihez való ismételt vagy tartós súrlódásából, nyomódásából ütődéséből adódó, kisebb felületi sérülését, zúzódását, gyűrődését, törődését. Amikor például, ömlesztett almát szállítunk ócska úton, azok út közben egymáson rezegnek, súrlódnak, egymáshoz ütődnek. Ilyen módon, felületi sérüléseket szenvedhetnek és így, az általunk szállított alma minősége nyilván romlik. Gondoskodnunk kell arról, hogy szállítás közben az almák, ne érjenek egymáshoz.  Így az ömlesztett állapotukat megszüntetve, rekeszekben tárolva, papír vagy szalmaágyba csomagolva megóvhatjuk őket attól, hogy ne törődjenek össze.

Karikó

2023.10. 2.-án, a Svéd Királyi Akadémia, dr. Karikó Katalin kutatóbiológusnak ítélte oda a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat. Ezt a nagy megtiszteltetést jelentő tudományos elismerést, Drew Weissmannal együtt kapta meg, aki amerikai kutatótársa volt Katalinnak. Az elismerés tárgyát pedig, az mRNS-alapú orvoslás alapjainak a megteremtéséért nyerték el. Ami a koronavírus járvány elleni új típusú védőoltások igen gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette a világunkban.

Elektrodinamika alapja.

Az elektrodinamika, az elektromos, a mágneses, valamint a hullámoptika egységes fizikai elmélete. Így a villamosságtan, a gyakorlatilag alkalmazott elektrodinamikaként fogható fel. Ennél fogva az elektrodinamika valójában, azokról a fizikai jellegű kvalitatív hatásokról szól, amelyek az elektromos és a mágneses erőterekben uralkodnak. Továbbá, amelyek a hullámoptikai jelenségeket létrehozzák. Ennél fogva, az elektromos és a mágneses erőterek fennálló induktív viszonyát értelmezi.

Hőközlés módjai.

A hő, az energia egyik megjelenési formája az objektív anyagi valóságunkban. Így a fizikában a hőátadás, a hőátvitel, a hőcsere, másnéven a hőközlés, olyan termikus folyamat, amelynek során egy fizikai szintű anyagi rendszer, hőt ad át egy másik fizikai szintű anyagi rendszernek. Hőleadás közben, a melegebb anyagi rendszernek a saját belső hőmérséklete, nyilván csökkenni fog. Miközben egy másik, hidegebb anyagi rendszer, felveszi az első által leadott hőt. Ez a hőcserélő folyamat, a két anyagi rendszer termikus hőegyensúlyának a kialakulásáig tarthat.

Erőtér.

Tudományos értelmezés szerint az erőtér, olyan fizikai tér, amelybe egy anyagi testet vagy részecskét helyezve, megváltozik annak a mozgásállapota vagy az alakja. Ennél fogva az erőtér, nyilván aktív hatást gyakorol, a bele helyezett anyagi testre vagy részecskére. A nélkül, hogy látványos módon közvetlen, felületi szinten érintkezne az anyagi testtel vagy részecskével. Így az erőterek, távolba ható képességgel rendelkeznek. Ezeket az erőtereket, fizikai mezőknek is szokták nevezni. Ilyen fizikai mező például, az elektromos mező, a mágneses mező, vagy éppen a gravitációs mező.

Hittel élni.

A hit azt jelenti, hogy valamit valóságosnak látni a képzeletünkben. Így a hit, nem csupán azt jelenti valójában, hogy valamiben hiszünk, hanem főképpen arra utal, hogy valamit el tudunk fogadni valóságosnak akkor is, ha éppen nem látjuk vagy nem halljuk. Ha nem érzékeljük semmiféle érzékszervi módon sem. Így a hitünk, mindig olyan képzetünk a tudatos elménben, ami a valóság mentális képi formáját biztosítja a fejünkben. A számunkra ideális elképzelés szintjén.

Képzelet.

A képzelet, az elménkben megjelenő analóg mentális képi forma. Ilyen módon, bármikor elképzelhetünk magunknak tudatosan, egy anyagi tárgyat vagy egy eseményt. Mert a képzeletünknek, nincsenek korlátjai. Az esetek nagy többségében, így tervez meg az értelmes ember, minden új dolgot vagy eseményt. Mert a képzelet által, a lelkünk jut információkhoz. Mégpedig olyan információkhoz, amit a szellemi képességeink digitális módon határoznak meg. Mert az elképzeléseinket, a szellemi szinten használt fogalmaink segítségével alakítjuk ki, ideális mentális képi formává alakítva, az arra tudatos elménkben.

Jövőkép.

Ha egy másodpercnél hamarabb kell cselekednünk reflex szerűen, azt ösztönös módon tesszük. A lélek közvetlen irányításával. Mert nincsen arra időnk, hogy szellemi szinten átgondolt, igaz hittel kifejezett tudatos cselekedetet hajtsunk végre. Ez persze, azt is jelenti egyben, hogy a tudatos cselekedeteinket pedig, mindig szellemi szinten átgondolva hajtjuk végre. A hiteinket megvalósítva. Így a kifejezésre juttatott hiteinkkel tudatosan rövid, közép és hosszútávú terveket szövögetünk.

Tehetetlenségi erők.

A tehetetlenségi erők a fizikában, olyan fiktív járulékos erőhatások, amit egy gyorsuló vagy lassuló vonatkoztatási rendszeren belül, a megfigyelője érzékel. A vonatkoztatási rendszer mozgásának az értelmezése alkalmával. Amit pszeudo erőknek hívnak. Ahol a pszeudo jellegű erőket, a vonatkoztatási rendszer sebességváltozásának az eredménye váltja ki. Ezért, nem értelmezi a fizika tudománya valódi erőhatásokként. Hiszen, nem lehet rámutatni arra a konkrét anyagi testre, amelyiknek a tömegével való közvetlen felületi kölcsönhatás eredménye lenne a kialakult tehetetlenségi erőhatás. Ezért a fizika azt állítja, hogy a tehetetlensági erők, nem is valódi erőhatások. Ennél fogva, csupán fiktív erőkként értelmezik őket.

Időről időre.

Az idő mibenléte, még ma is vitatott a tudományban. Ilyen módon, az idő fogalmának a megértése, időről időre visszatérő téma. Oly annyira, hogy a tudomány minden ágazata olykor, más és más értelemben használja. Ha azonban, az idő fogalmát keressük fizikai minőségben, akkor a másodperc egyre precízebb meghatározásával találkozhatunk az interneten. Amit ma már, a céziumatomhoz köt a fizika tudománya. Annak ellenére, hogy az idő mértékegysége, nyilván nem lehet azonos, magával az idővel.

Harmóniában Istennel.

Nagyon sok vallásos és még több hívő ember szeretne, Istennel harmóniában élni. Az Isteni oltalom és a kozmikus szintű gondviselés részese lenni. Amely mentális viszonyban a lelki vágyai, mindig teljesülhetnek és boldogságban élhetne. De a vallások papjai, nem árulják el azt, hogy valójában, hogyan lehet valaki partner az Isteni teremtés folyamatában. Pusztán a Biblia kiragadott szövegét értelmezgetik, az aktuális kor szellemiségében. De minden esetben, a vallásuk tematikus előírásai alapján. Így a papok valójában, nem Isten szolgái, hanem a vallásuk áldozatai. Mert a vallásuk sajátságos tanítására esküdtek fel.

Hatás-ok.

Minden hatás, olyan kvalitatív ható okot képvisel a fizikában, ami láthatatlan módon, valamilyen látható kvantitatív kiterjedésű anyagi állapot megváltoztatására vagy annak fenntartható, stabil viszonyíthatóságára utal. Mint okozatra. Tulajdonképpen, kétféle ilyen hatás létezik. Az erő és az energia. Az erő, objektív hatásnak minősül. Ami az anyagi testek tömegei között létrejövő, kölcsönös jelleggel terjed. Egyetlen, közvetlen felületi érintkezésen alapuló impulzus által. Ami a másik test lendületét idézi elő. Erről szólnak Newton axiómái. De magát az erőt, nem láthatjuk, csak az általunk viszonyítható hatásai alapján tudjuk értékelni az objektív valóságunkban.

Newton állandó.

Mivel az egyetemes tömegvonzáson alapuló gravitáció elméletének, Newton adott matematikai képletet, ezért az általa használt, de még ismeretlen értékű G-gravitációs állandót ma már, Newton állandónak is hívják. Így Newton, a gravitációs állandó számértékének az ismerete nélkül határozta meg a tömegvonzás lehetséges matematikai képletét. Ez a képlet, a mágneses és az elektromos vonzó és taszító hatásokra is igen jól használható. Viszont, a gravitáció esetében, mégis felmerült bennem egy kis probléma. Míg az elektromos és a mágneses jelenségek esetében, a vonzó vagy taszító okot, az elektromos vagy a mágneses erőterek egymásra gyakorolt induktív hatása idézi elő, addig a tömegvonzás esetében, ilyen erőterekről nem tárgyal a fizika tudománya.

Gömbtérfogat.

A gömb fogalmát, kétféle módon határozza meg a geometria, a matematika tudományában. Így a gömböt, mint tömör anyagi testet és a gömböt, mint gömbhéj szerkezetet különítik el. Ha tömör anyagi testként, mint egy vasgolyót értelmezzük, a gömb olyan háromdimenziós anyagi halmaznak tekinthető a térben, amelynek egy P-középponttól meghatározott r-sugárnál nem lehetnek nagyobb távolságra az egységes, homogén, tömör pontjai. Ha viszont, csupán gömbfelületként határozzák meg, mint egy labdát, akkor az üres gömb, egy olyan anyagi halmaz a térben, amelynek egy adott P-középponttól, pontosan egyforma, meghatározott r-sugarú távolságra találhatók a gömbhéj szerűen elhelyezkedő felszíni pontjai.

Sírj csak.

A lélek, az életünk energiája. Amit, a reánk irányuló kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciája közvetít felénk. A kozmikus szintű hullámhosszunk informatív értékeinek alapján, meghatározott anyagi forma kialakítására és fenntartására késztetve az elektromos tulajdonságú anyagi testünket. Induktív módon. Viszont, a lelki érzéseink, már olyan biológiai szintű elektromos erőhatások, amelyek induktív hatásra alakulnak ki bennünk és tudatosodnak az elménkben. Ami azt jelenti, hogy a lélek energikus hatása, abszolút módon állandó az életünk során. Viszont, az általa generált lelki érzéseink mentális módon irányítható vitális erőhatásai, relatív módon képesek állandóan változni. A szerint, hogy milyen jellegű szellemi gondolatok befolyásolják a tudatos megértésüket az elménkben.

Világűr.

Amióta a repülési és az űrhajózási programok elkezdődtek a Földön, valójában azóta érdekli komolyabban az emberiséget a világűr. Az a bolygó és csillagközi tér, amelyikben egyáltalán nincsen elektromos tulajdonságú anyagi minőség. Így, az anyag nélküli tökéletes vákuumot valósítja meg. Amit a földi körülmények között, előállítani nem is tudunk.

Neve alapján a világűr, egy olyan kozmikus teret képvisel az Univerzumban, amelyik bolygó és csillagközi térként teljesen üres. Vagyis, egyáltalán nincsen benne elektromos tulajdonságú anyagi minőség. Ennél fogva, csupán az elektromos anyagi minőségektől megfosztott térről van szó, ha a világűrről beszélünk.  Arról a kozmikus térről, amelyikben az űrhajóink utazhatnak.

Istenként élni.

A lélek által, Isten éltet minden élőlényt. Lokális jelleggel. Így az embert is. Ennél fogva, az Isten iránti tiszteletnek, az egymás iránti tiszteletünkben kell gyökereznie. Tulajdonképpen abban, hogy minden élőlényben, minden növényben, minden állatban, és minden emberben, Istent kell tisztelnünk. Az abszolút értékű mágneses princípium relatív, biológiailag elektromos anyagi megnyilvánulásait. Végtelen szeretettel.

Érdek.

A magányosan élő ember, mindent a saját érdekében tesz. Ha összebarátkozik valakivel, akkor a barátját is boldognak szeretné tudni, így az ő érdekeit is figyelembe veszi a beszédje és a cselekedetei során. Majd, amikor szerelembe esik és megnősül, az élete párjának a boldogsága, éppen olyan fontos lesz számára, mint a sajátja. Azaz, a személyes érdekeik teljesen megoszlanak az egymás felé irányuló szeretetükben. A személyes érdekeik, közös érdekké válnak. Vagyis, az egyéni érdekeik, a közösségi érdekeikben valósulhatnak csak meg. Ez a közös érdek, még tovább fejlődik, amikor gyermekek születnek és családdá válnak. Csak ott, a családtagok egyéni érdekeinek, az egész család közösségi érdekeiben kell teljesülniük.

Kozmikus tér.

Ahogy egy űrhajó a Föld felé közeledik, a csillag és bolygóközi tér vákuuma felől, úgy eléri a bioszféránk légterének a külső peremét. Tovább haladva pedig, egyre sűrűbb az a légtér, amin át kell haladnia, míg elér a Föld felszínére. Vagyis a légterünk, itt a legsűrűbb szerkezetű, ahol mi élünk. A Föld felszínén.