Tudománytalanság 2.
Minden olyan fogalom, minden olyan állítás és minden olyan elmélet, ami nem esett át a tudomány megszokott, szigorú módszertanát biztosító igazságosság mentális szűrőjén, az valamilyen manipulatív dolognak, azaz tudománytalannak minősül. Mert, precíz méréseken alapuló konkrét tudományos bizonyítékok nem támasztják alá őket. Így a tudománytalan jellegüknél fogva metafizikus, ezoterikus, esetleg már okkult dolgok és jelenségek azok.
Tüdőgyulladás.
A leggyakoribb halálokok között szerepel, a tüdő gyulladásos megbetegedése. Ami sokféle világjárványt okozott már az emberi társadalomban, a történelmünk során. Valamint, ami többféle módon alakulhat ki a tüdőnkben. Erős megfázással, bakteriális fertőzéssel, gombás fertőzéssel, vírusos fertőzéssel, és még sok más egyéb légszennyezettségi problémák esetében. Kialakulhat idős korban is, amikor valaki fekvőbeteg, és az aktív mozgás hiányzik az életéből. De minden fajtájú tüdőgyulladás közös jellemzője mégis az, hogy a tüdőt alkotó sejtek, illetve az általuk képzett nyálkahártya begyullad.
Négyzet körré alakítása.
A kör négyszögesítése után, elképzeltem magamban azt, hogy a négyzetet is lehetséges körré formálni. Képzeljünk el egy négyzetet, amit cérnából alakítottunk ki. Majd egyszerűen, formáljunk belőle egy szabályos kör alakot. Akkor a négyzetnek és a belőle készült négyzetkörnek a kerülete és területe azonos marad. Nézzünk egy egyszerű négyzetet. Legyen az a-oldala 12 cm hosszú.
Szellemi irányítás.
A növények és az állatok, olyan ösztönlények, amelyek a lelki és a testi érzéseik alapján élik az életüket. Ezzel szemben az ember, szintén olyan ösztönlény, aki a lelki és a testi érzései alapján él, de ezeket az alapvető életjelenségeket, szellemi irányítással hajtja végre. Teljesen tudatos módon. Így a tudatosságunk arra utal, hogy szellemi szintű jóváhagyással végezzük az ösztönösként értelmezhető testi és a lelki funkcióinkat.
Püthagorasz tétele.
Ennek, az ókorból származó matematikai állításnak az értelmében, bármilyen derékszögű háromszög átfogóját képviselő leghosszabb oldalának a négyzete, matematikai értékben tökéletesen megegyezik, a derékszöget alkotó és a rövidebb oldalakat képviselő befogók négyzetének az összegével. Matematikai képletben leírva pedig, ez így néz ki.
Áramlás.
Alapvetően, kétféle áramlás létezik. Objektív és szubjektív áramlás. Objektív áramlásnak nevezzük azt, amikor egy közeg alkotórészei, egy irányú haladó jellegű lendületes mozgást végeznek. A kezdeti egyenletes sebességű lamináris áramlás, az egyre csak gyorsuló tempója miatt, előbb-utóbb átvált turbulens áramlásba. Amelyre az örvényképződés a jellemző. Sokszor elég, ha az áramlási keresztmetszet néhol csökken az áramló közegen belül. Így az egy irányú áramló mozgás egyre gyorsabb lendületével, nem képes a teljes közegkeresztmetszet lépést tartani. Ahol az áramló közegrészecskék sebessége megnövekszik, ott a közegnyomás gyengül. Így a közegellenállásnak köszönhetően, centrális irányú forgómozgásokat alakít ki, a saját áramló közegükben. Ez az örvényképződés, a víz aktív közegeiben éppúgy kialakulhat, mint a légtér áramló közegeiben.
Gravitáció oka.
Amikor a gravitációról van szó, akkor a tudományos szakemberek, még az ókorból származó tömegvonzási elmélettel értelmezik, amelynek Newton adott matematikai szintű értelmet a XVI. században. Így a tömegvonzás elméletét, Newton nevéhez csatolták. A dolog érdekessége abban rejlik, hogy Newton volt az a tudós is, aki az anyagi testek tömegértékét fizikai szinten meghatározta. Az azóta is elfogadott megállapítása szerint, a tömeg, az anyagi testek tehetetlen tulajdonsága. Ami azt jelenti, hogy az anyagi testek, a tömegértékükkel állnak ellen, a reájuk irányuló erőhatásokkal szemben. Így válik a tömeg, az anyagi testek tehetetlen tulajdonságát kifejezésre juttatni képes mértékévé.
Próbatétel.
Próbatételt jelent, minden olyan nehéz helyzet, amelyben olyan feladatokat kell megoldani, ami komoly gondot okozhat az ember számára. Ahhoz, hogy az életkörülményeink jobbra forduljanak, meg kell oldanunk a közben jelentkező problémákat. A megoldás által pedig, bárki bizonyságot tehet a helyes és jó megoldóképességéről, a rátermettségéről, az életrevalóságáról. Mert az élet, nem csupán lehetőségeket kínál számunkra, hanem kihívások elé is állít bennünket olykor.
Amplitúdó.
Az amplitúdó, az időben rendszeresen változó szinuszos mennyiségeknek, a nullának minősülő egyensúlyi helyzettől mérhető legnagyobb kitérése, nagysága, tágassága, kiterjedése. Jele: „A” Matematikai szinten, mindig pozitív számmal fejezhető ki. A szó, latin eredetű és tágasságot, kiterjedést jelent. Ami a fizikában tulajdonképpen, olyan periodikus jellegű ingadozásra utal, ami a rezgéseket közvetíteni képes hullámokra jellemző. Így lett, a szinuszos jellegű anyagi hullámok legnagyobb kiterjedését meghatározni képes jellemzőség, az amplitúdó.
Telepátia.
Ez a paranormális fogalom azt jelenti, hogy távoli gondolatátvitel. Ami olyan egy idejű mentális kapcsolatot feltételez az értelmes emberek között a téren keresztül, amelyben egyetlen érzékszervünk sem vesz részt közvetlen módon. Vagyis, nem látjuk, nem halljuk, nem szagoljuk, nem ízleljük, és nem is tapintjuk. Mert a térbeli távolság, ezt nem teszi lehetővé a két teljesen különböző helyen lévő élőlény elméje között. Az öt ismert érzékszerünktől függetlenül, az agy közvetlen módon, távolról is érzékeli és megérti mások agyhullámait. Amit, főképpen egypetéjű ikreknél vettek észre. De a telepátia fogalma alá tartozik még, a gondolatolvasás és a gondolatátvitel minden egyéb lehetséges formája is. Így a telekinézis jelensége is, ami az elmével való anyagi részecskék, illetve anyagi testek olyan mozgásállapotait jelenti, amit az ember, kizárólag az elméjével hajt végre. Közvetlen fizikai kapcsolat igénybevétele nélkül.
Referenciahullámok.
A referencia szó fogalmában, a „re” előtag, a visszafelé irányultságot határozza meg. Míg a „fero” utótag, a hord, visz jelentéstartalommal bír. Így a latin „refero” jelentése az, hogy visszahoz, visszavisz. Ezért, a magyarban is meghonosodott referencia szó jelentése az lett, hogy valaki, valamilyen információt tapasztalati szinten visszaigazol. Vagyis, egy korábbi tapasztalat alapján történő visszaigazolásról van szó. Ami informatív értékében, szinte tökéletesen megegyezik az alapvető tapasztalat informatív értékével.
Kereszt.
Az emberi elménk, egy összetett bioelektromos jellegű mentális adottságunk az agyunkban. Akkor tudatos, amikor figyelmet fordít a szellemi gondolataonkra és a lelki érzéseinkre. Csakhogy a szellemi gondolataink, a memóriánkban tárolt emlékeink, egységnyi szintű informatív értékeket képviselő adatai által alakulnak ki az elménkben. A lelki érzéseink pedig, komplett információkat képviselő, mentális képi formában jelennek meg ugyanott. Vagyis, amíg a lelkünk mentális képek alapján kommunikál, addig a szellemiségünk, a memóriánkban tárolt emlékeink, általunk viszonyított részadatai alapján. Az egységnyi, informatív értéket biztosító adatokból készít, általunk meghatározott információt. Ennél fogva, amikor szellemi szinten gondolkodunk az elménkben, akkor a lelkünk számára, mentális képi formát öltenek a gondolataink. Viszont, amikor az elménben lelki érzések tudatosodnak, azok mentális képi formáit, viszonyított részadatokként tárolja el a memóriánk. Éppen a szellemiségünk számára.
Segítség.
Ennek a ragozott fogalomnak a szótöve, a segít ige. Ami a ság-ség főnévképző rag hozzá illő párjával alakult főnévvé. Ilyen értelemben véve, a segít igét, már főnévként használja bárki, aki segítséget kér. Ennél fogva, igényt is tart a segítségünkre. Vagy, aki éppen, nyilvánvaló módon segítségre szorul. Azért, hogy a szorult helyzetét, valaki más, az aktív segítségével oldja fel. Így segíteni csak az képes, aki hallja vagy felismeri a segítségnyújtás aktuális igényét. Illetve, van módja aktív segítséget nyújtani, egy adott társadalmi helyzetben.
Életkristály.
Fogamzás után, az embrionális fejlődésünk kezdeti szakaszában, először az agyunk fejlődik ki. Ezt állítja a biológia tudománya. Majd az agyunk kiterjesztéseként, a törzsünk alakul ki, benne az életünkhöz szükséges létfontosságú szerveinkkel. Végül pedig, a törzsünk kiterjesztései, a végtagjainkat képviselő kezeink és a lábaink. Így felmerült bennem a kérdés, hogy ha az agy fejlődik ki először, akkor annak, ugyan melyik részével kezdődik az embrionális jellegű biológiai folyamat? Amit a fogamzás indít el.
Pánformáció.
A pánspermia fogalma, egy görög eredetű összetett szó. Amely a „minden” és a „mag” fogalmait kapcsolja egybe, és arra utal, hogy az Univerzumban, mindenhol jelen vannak az élet magvai. Így a pánspermia elmélet hipotézise alapján, a földi élet is ilyen univerzális magvakból, spórákból, csírákból, spermiumokból jöhetett létre a Földön. Erre utal az exogenezis kifejezés is. Ami konkrétan azt jelenti, hogy a földi életformák, a világűrből származtathatók. Vagyis az élet, a Földön kívülről érkezett és honosodott meg a bolygónkon. De magára az élet eredetére, éppúgy nem ad magyarázatot.
Tökéletes számok.
A számelmélet alapja az, hogy a természetes egész számokat valamilyen logikus, matematikai mennyiséget meghatározni képes rendszerbe sorolja. Így alapvetően kétféle szám létezik. Szerintem, az egyes szám, mint az abszolútnak tekinthető teljességnek, a végtelenségnek, az egységnek az oszthatatlan részét képviselő, egységnyi mértékű abszolút számértéke. Valamint, az egyesek multiplikatív sokszorozása által létrehozható relatív számok összessége. Amelyek a teljességig, a végtelenig, az abszolút egységig tartanak. Ilyen módon, az abszolút értékű egyestől nagyobb természetes számok, mind egy szálig, természetes relatív egész számoknak minősülnek.
Bölcsészet.
A bölcsészet, azoknak a humán tudományoknak az összessége, amelyek az emberi társadalommal és az egyéni szintű gondolkodásmóddal foglalkozó résztudományokat öleli fel. Ilyen módon, a kauzális jellegű ok-okozati összefüggések alapvető értelmezésével foglalkozik. De nem a természettudományok egyéb, gyakorlati tapasztalatain alapuló megismerések szintjén. Hanem főképpen, a teoretikus jellegű gondolkodás logikáin alapuló eszmefuttatások elmélkedésinek a szintjén. Így a bölcsészet kifejezés valójában, a filozófia szó magyar megfelelőjének tekinthető. Kérdés az, hogy milyen ismeretek tartoznak még szorosan, a bölcsészet filozófiai szintű hatáskörébe?
Egységnyi szám.
A természetes egész számokat a számelmélet, a nullával kezdi és végtelen sok ilyen egész számról beszél. Miközben a nulla, még csak nem is nevezhető valójában számnak. Hiszen a nulla, a matematikai szinten kifejezhető mennyiségek teljes hiányára utal. Így a nulla, a matematika olyan neutrális szimbóluma csupán, amit nem sorolhatunk a természetes számok közé. Ezért, a pozitív és a negatív számok között létrehozható tükrözhetőség miatt nyert csak matematikai jellegű szimbolikus értelmet. Az egyes számhoz viszonyítva. De valóságos, mennyiségileg maghatározható számértéke, gyakorlatilag nincsen. Mert a természetes számok, mindig valamilyen mennyiség matematikai szintű kifejezői.
Atomi térfogat.
Az atomok, az anyagi minőségek tovább már kémiai szinten nem bontható alkotóelemei. Ezért a régi tudósok az atomot „oszthatatlannak” vélték. Ami kémiai szempontból véve, még ma is igaz. Így az „atom” szó, „oszthatatlant” jelent az anyagi világban. Ami természetesen, fizikai szinten már tovább bontható az ő alkotóelemeire. Ezért, az atomok oszthatatlansága, relatívvá vált a tudományban. Mert az atomok, a nukleonokból álló atommagokra és a körülöttük keringő elektronokra bonthatók. Ezért, az atommagokat általában véve, a protonok és a neutronok alkotják együttesen. A hidrogént kivéve, amelynek nincsen saját neutronja.
Villamos áram.
Elektromos áramról akkor beszélhetünk, ha a töltéssel rendelkező elektronok, valamilyen potenciális különbözőség feszültségének a hatására, munkát végeznek, az elektronok hatását akadályozó ellenállás viszonyítható állapotán. Miközben a potenciális feszültségkülönbség, elektronok által képviselt áramot hajt keresztül, az útjában álló ellenálláson.
Ismeretelmélet.
Alapvető természeténél fogva, minden értelmes ember törekszik a tudásra. Ez a tudásvágy az, ami a megismerés felé hajtja. Így alakul ki a szellemi képességeit bontakoztató értelmes kisgyermekeknél, a „miért” korszak. Amikor minden viszonyítható dolog és esemény megismerése hajtja, űzi őket, és szinte kiapadhatatlan a megismerési vágyuk. Ahogy rácsodálkoznak a világra. Mert a „miért” kérdéseikre adott értelmes válaszainkat is, még tovább boncolgatják. Egészen a végtelenségig. Mindig újabb és újabb, „de miért” kérdésekkel bombázva bennünket. Mert óriási igényük van arra, hogy a számukra fontos dolgok és események, adekvát módon nyerjenek értehető és logikus visszaigazolást az elméjükben. Vagyis, megértsék az észlelt dolgok és események mögött, a szellemi szinten elfogadható tudati tartalmakat. Majd az általánosnak mondható közoktatásnak köszönhetően, olyan alapvető ismeretekre tesznek szert, amelyekről a tanulás során, gyakorlati tapasztalatokat is szereznek.
Kezdet és vég.
A kezdet és a vég, olyan alapvető fogalompár, ami valamilyen fizikai szinten megvalósuló eseményszerűséget, idővel határoz meg. Ilyen módon, igei alapon kezelve, valamilyen cselekvésre, történésre vagy létezésre utal. Így az abszolút Létezésen belül, ami maga is nyilván esemény, relatív módon viszonyítható cselekmények és történések részeseményei valósulnak meg. Amelyeknek nyilván, van kezdete és vége. Hiszen idővel meghatározható részesemények azok, az abszolút Létezésben.
Információ értelmezése.
Az információ mibenléte, még nincsen konkrét módon megfogalmazva a tudományban. Így a különböző tudományos ágazatok, mindig más értelemben, egészen más értelmezés alapján használják ezt a fogalmat is. Teljesen általános jelleggel. Inkább, csak körül írják azt, hogy mi is a fogalom tudományosan elfogadható értelmezése.
Jövő idő.
Nyelvtani szempontból véve a jövő idő, az igeidőknek azt a jelentését határozza meg, amellyel a kommunikáló ember, a közlés pillanata utáni időtartamra helyezi, az igével kifejezhető cselekvés, történés vagy létezés eseményét. Vagyis, valamilyen pillanatnyilag meghatározható állapot lehetséges megváltozását vetíti előre. Így a jövő idő a grammatikában, a jelennel és a múlttal áll szöges ellentétben.
Morfogenetikus mező.
Ez egy összetett szó, amit a „morfe” előtag és a hozzá kapcsolódó „genesis” utótag együtt képvisel. Ahol az előtag formát, struktúrát jelent. Az utótag pedig, a keletkezésre, a megnyilvánulásra, a teremtésre utal. A fogalmat először Rupert Sheldrake biológus használta. Szerinte ennek a szellemi szintű mezőnek emlékezete van. Szabad szemmel nem látható, de a hatása mégis érzékelhető. Mert folyamatosan befolyásolja az anyagi minőségek működését. Alapvetően meghatározza azok működését, így az aktuális létezési formájukat is.