Futótűz

Fogyókúra mentálisan.

Először is, az önbecsülésről kell szólnom, hogy a mondanivalóm lényegét bevezessem. Az önbecsülés azt jelenti, hogy szeretem magamat. Tökéletesen meg vagyok elégedve önmagammal, és azokkal az életeseményeimmel, amelyekkel kitöltöm a mindennapjaimat. A saját magam felé irányuló szeretetem arról szól, hogy megértem, és megbecsülöm magamat továbbá, hogy mindig meg tudok bocsátani önmagamnak, ha esetleg, valamilyen hibát követek el az életvitelemben. Így az önmagam felé irányuló szeretetemben, olyan mély türelem valósul meg, amelynek a nyugalma engem éltet. Mert a türelem, mindig a szeretet reális fokmérője.

Spiritualitásunk jelentése.

Van egy mondás hazánkban, ami úgy hangzik, hogy „Van benne spiritusz.”. Ezt azokra az aktív egyénekre szokták mondani, akik szinte át sem gondolják szellemi szinten, a problémamegoldáskor szükséges cselekedeteik sorrendjét, csak egyszerűen megcselekszik azokat, és mindig helyesen.

Sportszerűség.

Az azonos feltételek alapján biztosított tárgyi eszközök használata mellett, a játékokban kisorsolt ellenfél olyan irányú legyőzése a cél, amely nem eredményezi a küzdő felek semmiféle megalázottságát. Mert a sporteseményekben, az emberi méltóság nem sérülhet. Így a sportszerűséget jelentő „fair play”, elvárja az egymással küzdő felektől azt, hogy tiszteletben tartsák az ellenfelet, a szabályokat, a bírákat és természetesen, a közönséget is.

Háttérsugárzás.

Amit ma a tudomány kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásnak nevez, az nem más, mint az Univerzum mágneses alaphalmazának a szükségszerű alaprezgése. Az oszthatatlan alaptömegek abszolút közegének szervezetlen alaprezgése, amely mozgási és változási teret biztosít, a benne kialakuló mágneses hullámok részére, és a benne megnyilvánult összetett elektromos anyagi minőségek viszonyítható rezgései számára.

Embermentés.

Soha életemben nem voltam antiszemita, vagyis zsidóellenes beállítottságú. Számomra mindig az „Ember” volt a fontos, és ma is ezt az elvet követem. A tisztességes, szeretetre méltó, becsületes ember, vallási vagy politikai hozzáállástól függetlenül.

Irányítható energia.

A mágneses hullámokat, két alapvető összetevő határozza meg. A frekvencia és a hullámhossz. A frekvencia, a periodikusan egymás után érkező aktív erőimpulzus sorozatokat közvetíti, amelyeket egyenként kvantumoknak fogadhatunk el. A hullámhossz pedig, éppen azt határozza meg, hogy ezek a kvantumokként meghatározható erőimpulzus sorozatok, milyen ütemben érkezzenek egymás után, a kölcsönhatási pontba. Ahol az egymás után érkező erőimpulzus sorozatok, folytonosnak mondható induktív energiahatásként jutnak érvényre. Kérdés az, hogy a mágneses hullám, milyen módon irányítható?

Reciprok érték.

Ez a matematikai kifejezés, röviden azt jelenti, hogy fordított érték. Továbbá arra utal, hogy egy matematikailag kifejezhető alapmennyiség értékének a fordított, azaz reciprok értéke, amellyel megszorozva, éppen egy egészet kapunk eredményül. Ha viszont, két fizikai tényező egymás matematikai reciproka, akkor azok, mindenképpen az egyensúly kialakítása felé törekednek. 

Yin és yang.

Az ezoterikus tanok magyarázatai alapján, a női és férfi, a pozitív és negatív, a tűz és víz, ellentétes relatív fogalom párokat, mint őselemeket jelöli a világmindenségben, így az emberben is. Akkor vagyunk teljesek, amikor az életvitelünk során, hagyjuk érvényesülni mindkét adottságunkat. Valójában olyan ellentétes tulajdonságú dolgokra utal, amelyek nem választhatók szét teljesen, de az egyik, csak a másik rovására növekedhet. Továbbá, a domináns, mindig tartalmazni fogja a kisebbségben maradt tényezőt is. Így egymásból, egymás rovására képesek csak kialakulni, megerősödni. Ebben rejlik minden anyagi változás. Amelyben dinamikus egyensúly fedezhető fel.

Életrezgéseink.

Az emberi agy, amíg élünk, állandóan rezeg. Mégpedig éppen, az elménk tudatosságának a szintjén. Így van egy folyamatosnak mondható alaprezgésünk, amit a természetes öntudatunk diktál. Az egyéniségünk, a jellemünk, a karakterünk, a valósághoz való alapvető hozzáállásunk mértéke alapján. Továbbá, vannak pillanatnyi rezgésmódosulásaink is. Amit a hirtelen jelentkező nagy öröm, vagy a nagy ijedtség, bosszúság tudatosodása válthat ki belőlünk. Ezért az agyi rezgéseinket, a mindenkori tudatosságunk szintje irányítja.

Lebegés.

A lebegés, úgy jön létre egy anyag test viszonylatában, hogy a rá ható közegerők kiegyenlítettekké válnak. Így a reá ható közegnyomás és a felhajtóerő egyenlősége esetén, az anyagi test, egyszerűen súlytalanul lebeg abban a közegben, amelynek az alaperőviszonyai érvényesülnek rajta. Ez abszolút súlytalanságnak minősül.

Kallódó lelkek.

Az intelligens emberek kilencven százaléka számára, még mindig rejtély az, hogy valójában, mi is az élet célja. Az a tíz százalék pedig, akik az ezoterikus utakat járják, már valahol sejtik. Viszont, csak néhány ember akad olyan, aki addig fejlődött spirituális szinten, hogy megvilágosodjon az elméje. Ilyen megvilágosodott elméjű ember, talán tíz van most csupán a világunkban, a hétmilliárdból. De sajnos, ők is alkalmatlanok arra, hogy racionális módon elmagyarázzák nekünk a dolog mibenlétét. Van tehát, hová fejlődnünk.

Állandó változások.

Az Univerzum, tökéletesen zárt rendszer. Mert ami a létezést képviseli, minden megvan benne maradéktalanul. Így benne, a tömeg és az energia, állandóan megmaradó tényezők. Ezt igazolja minden fizikai tapasztalat. Kérdés az, hogy mi az energia, és mi készteti arra, hogy mégis állandó változás alatt tartsa, a hatásával szemben teljesen tehetetlen tömegeket? Hogy azok viszonyítható eseményszerűségei révén, igazolja önnön létezését? Mert az energiát, a hatásával szemben tökéletesen tehetetlen tömegek nélkül bizony, még viszonyítani sem tudnánk.

Karma.

Az ezoterikus, keleti vallásos tanok azt állítják, hogy az emberi lélek, mielőtt leszületik ide a Földre, előre meghatároz magának egy életutat, amin végig kell járnia. Ez egy karmikus feladat számunkra, és az őrangyalunk vigyáz arra, hogy ne térjünk le róla soha. Legyen az életünk bármilyen göröngyös, a születésünk előtt felvállalt életútról, nem térhetünk el.

Törvényeink.

A mai, relatív szereteten alapuló erkölcsi alapú törvényeink, valójában csak arra jók, hogy gazdasági szinten megosszák az emberiséget. Alapvetően, szegényekre és gazdagokra. Mert a megosztottság révén, uralkodni lehet, a negatív értéket képviselő szegény emberek felett. Szolgasorba taszítva őket. Hiszen a rabszolgaság, a szolgaság, vagy a ma elfogadottnak tekintett bérrabszolgaság, éppen azt a célt szolgálja, hogy a szolga, elismerje az urai hatalmát. Az uralkodók pedig, a pozitív értéket nyert gazdagok. Az erőszakkal vagy ügyeskedéssel megszerzett, anyagi értékeken alapuló törvényes emberi jogok pedig, éppen ezt a kialakult relatív társadalmi helyzetet stabilizálják számunkra. Most már, demokratikus módon.

Fejlődik az ego.

Az ego, velünk született természetes adottságunk. Az a magabiztos szellemi hozzáállásunk, amely alapján, a saját érdekeinket képviseljük a társadalmunkban. Olykor bizony, akár a szeretteinkkel szemben is. Ezért, aki az egoját kívánja legyőzni, önmagát tagadja meg. Önmaga emberi mivoltának próbál hátat fordítani. De ez képtelenség. A születésünktől fogva bennünk élő viszonylagos ego, kiirthatatlan belőlünk. Nem is érdemes legyőzni. Mert ha nem volna rá szükségünk, akkor nem is alakulhatott volna ki bennünk, még kora gyermekkorunkban.

Mint a gyermekek.

„És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába.”

Alkalmazkodó képesség.

Az anyagi világ valóságában, a változás állandó. Mert az elektromos tulajdonságokkal rendelkező anyagi halmazok minden formája, esemény. Mégpedig, az Univerzum mágneses alaphalmazának az induktív eseménye. Ezekben az eseményekben kell nekünk helytállnunk, amíg szintén anyagi eseményekként bennük élünk.

Relativisztikus tömeg.

A mai modern, relatív fizika alapján, egy test viszonylatában, eleve kétféle tömegértékkel kell számolnunk. A hagyományosnak tekinthető nyugalmi tömeggel, és a mozgási sebességgel rendelkező relativisztikus tömeggel. A dolog körülbelül úgy értelmezhető, hogy a mozgásba hozott test tömege, a sebesség növekedésével egyre nagyobb lesz. Mert a test nyugalmát biztosító helyzeti energiaértékhez, egyszerűen hozzáadódik az aktuális sebesség eléréséig felhasznált munka mozgási energiaértéke. E miatt, ha a test energiája megváltozott, mégpedig az adott sebességgel való mozgatásába fektetett munka energiaértékének a mértékével, akkor a nagyobb sebességértéken mozgó test tömegének is meg kell változnia. Így az egyre nagyobb sebességértéken mozgó testnek, egyre nagyobb lesz a relativisztikus, azaz mozgási tömege is.

Induktív geometria.

Kétezer évig, Newton koráig uralta a tudományt az Eukleideszi geometria tana, amely egy abszolútnak nevezhető elképzelést alkotott. A három, egymásból eredeztetett abszolút térdimenzió mellett, az egyenletesen múló abszolút idő határozta meg a geometria alapját. Amelyben a párhuzamosok sohasem találkozhatnak, semmikor sem metszik egymást, mert minden körülmény mellett, szigorúan megtartják az egymáshoz viszonyított alaphelyzetüket. Ma, a relativitáselméletek és a kvantumelmélet korában, Albert Einstein óta, nagyon eltávolodott a tudomány ettől az alapvető geometriától. Ma, a Reimann-féle geometria képezi a tudományos megközelítést. Így Reimenn-féle geometria értelmezi, az általános relativitáselmélet alapvető megállapítását, amely szerint, a tér nem végtelen, csupán határtalan. A tér görbült, azaz visszatér saját magába. Reimann értelmezése alapján, hasonló a dolog a Föld felszínéhez, amely visszahajlik önmagába, és ez által, önmagába zárt felületet képez. Így a Reimann-féle geometria alapja nemeukleideszi, mert benne a párhuzamosként értelmezhető egyenesek, a végtelenben találkoznak. Különben nem lennének képesek, gömbszerkezetet alkotni.

René Descartes (Röné Dékárt) - Értekezés a módszerről

Értekezés az értelem helyes használatának és a tudományos igazságok kutatásának módszeréről. Amely Zemplén Jolán tudománytörténész fordításában megtalálható az interneten. http://mek.niif.hu/01300/01321/01321.htm Minden megtapasztalható eseményről, csak egy abszolút igazság létezik, és aki ezt az egyet megismeri, éppen annyit tudhat az adott eseményről, amennyit arról tudni érdemes. Descartes, négy alapszabályban határozta meg a helyes gondolkodás módszerét.

Tudatosságunk buktatói.

Minden értelmes ember tudatosan él, hiszen képes arra, hogy a múlt összegyűlt tapasztalatai alapján formálja a jelent, hogy mindig szebb jövőt élhessen meg ez által. Ez a törekvésünk azonban, mégsem sikerül minden esetben, mert nagyon sok az olyan ember, aki nem a vágyai szerint él. Ennek egyedüli oka, a mindenkori tudatosságunkban rejlik, abban az alapvető mentális hozzáállásunkban, ami alapján az életünket alakítjuk.

Céltudat.

A lexikonokban, ez a fogalom is, igen elvont magyarázatokkal szerepel, és ahány lexikon, annyiféle értelmezési mód található róla. Viszont szerintem, minden magyarázat sántít valahol, mert nem nyújt olyan értelmezést a fogalomra, amely alapján egyértelmű lehetne a jelentése. Így ebben az esetben is, sajátságos meghatározásra szorítkozok.

Társadalmi visszacsatolás.

A visszacsatolás olyan elektronikai részlet egy komplex áramkörben, amelyik arra hivatott, hogy a zárt rendszerként funkcionáló adott elektromos berendezés optimális működését szabályozza. A kimeneten érzékelhető változó paraméterek szerint szabályozza ideális módon a bemeneti alapparamétereket azért, hogy a berendezés optimális működésével, megóvja magát, az elektronikus rendszert. Így a visszacsatolással szabályozott rendszer, intelligensnek mondható, mert önmaga állandó ellenőrzését végzi el. Ezért a szabályozott rendszert, ideális egyensúlyban tartják a saját visszacsatolásai.

Hit vagy bizonyosság.

Ameddig az öt érzékszervükre kell hagyatkoznunk, és amíg általuk vagyunk tudatosak, addig korlátozott az elménk ítélőképessége. Mert az elménk, nem találkozik közvetlen módon a valósággal. Hanem csak a korlátozott szintű érzékelő képességgel rendelkező, érzékszervi üzeneteink alapján értékelheti a valóságot. Addig nem lehet bennünk abszolút bizonyosság, hanem éppen ellenkezőleg, relatív módon hinnünk kell abban, hogy helyesen gondolkodunk, beszélünk, és cselekszünk. Mert csak a lehetséges válaszreakciók képesek arra, hogy visszaigazolják számunkra, a döntéseink helyesnek bizonyult mivoltát. Hiszen a döntésünk meghozatalakor, mindig azt a pillanatnyi állapotot érzékeljük csak, amin éppen változtatni szeretnénk.

Tudományos Isten.

Amíg Isten fogalma, nem magyarázható meg tudományos szinten, addig csupán az idealizmus vélt, elképzelt ideálja marad. Továbbra is nagyon távol a racionális alapon nyugvó tudományos ismereteinktől. Pedig Isten, éppúgy az emberi kultúra szerves részét képezi, mint bármelyik tudományos állítás. Ráadásul, sokkal előbb vált az emberi kultúra részévé, mint ahogyan a tudomány kifejlődhetett. Mégis a néhány száz éves tudomány kérdőjelezi meg folyamatosan, Isten ősidőktől feltételezett létezését.