Futótűz

Jézus elfogadása.

Ha megkérdezzük az embereket Istent illetően, akkor mindenki egészen más értelmezést ad róla. Akkor is, ha hívő ember, és akkor is, ha hitetlen. Mert Isten konkrét fogalma, általános módon tudatosodott az emberek elméjében. Ezért nem Isten konkrét fogalmát értelmezik, hanem az Istenről alkotott szubjektív, egyéni elképzeléseiket mondják el. Ilyen módon, amikor Istenről írok, akkor valójában, én is ugyanezt teszem. Mert Istennel, nem volt ez idáig közvetlen módon értékelhető kapcsolatom. De ez nem csoda, hiszen a tudatos elmém, az objektív valóságomról is, csak az erősen korlátozott képességű érzékszerveim által juthat információkhoz.

Gnózis.

Ez a szó, a görög megismerés szóból eredeztethető. De, mégis mindig, valamilyen titokzatos módon megszerzett tudást, ismeretet jelent. Vagyis, nem az általunk megszokott empirikus tapasztalatokon nyugvó tudást képviseli bennünk, ami a tudomány eredményeit tárja elénk, hanem az Isteni kinyilatkozás által kapott transzcendens ismeretekre utal. Vagyis, olyan teoretikusnak értelmezett filozófiai ismeretekről van szó, amelyek objektív módon nem magyarázhatók meg. De, hogyan juthat teoretikus, elméleti szintű ismeretekhez az elménk, a szellemi gondolkodásmódunk nélkül? Hiszen a gnózisokat, nem gondoljuk át szellemi szinten, csak elfogadja azokat az arra tudatos elménk. Mint abszolút tudást képviselő Isteni kinyilatkoztatásokat.

Ontológia.

A szó jelentése, lételmélet. Ami tulajdonképpen, alapvető módon a léttel foglalkozik, és nem korlátozódik a különböző létező és megtapasztalható dolgok és események megismerési módjaira. Az, az egyéb természettudományok feladatköre. A fizika, a biológia, a kémia, a matematika, Stb., hatásköre. Így a lételméletek, eleve nem is nevezhetők tudományosaknak. Ezért, csak a metafizika alapjának tekintik. Mivel azonban, ma már a filozófia tudományának a hatáskörébe tartoznak, ezért átvitt értelemben véve, mégiscsak a tudomány látóterében álló elméletekről van szó.

Túl a fizikán.

A fizika, az objektív valóság megismerését célozta meg. Ami az objektív valóságon túl van, az már számára szubjektív, metafizikus tényező. Így a metafizika már, az elméleti tudományokat képviselő filozófia hatáskörébe tartozik. A filozófia, a gondolkodást, a bölcsesség szeretetét jelenti. Így a filozófiának, több önállóvá vált területe van. Ilyen a metafizika, az ontológia, a politikafilozófia, az esztétika, az etika, a logika, az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a jogfilozófia, a vallásfilozófia, az ezotéria, a tudományfilozófia, a tudatfilozófia. Vagyis, minden olyan szubjektív témakör, ami kizárólag az emberi gondolkodással értelmezhető csupán.

Tüsszentés és köhögés.

A tüsszentés és a köhögés, a légútjaink megtisztítását célzó reflexszerű biológiai tevékenységünk. Míg a tüsszentés, a felső légútban lévő orr nyálkahártyájának a tisztítását oldja meg, addig a köhögés, az alsó légút további szakaszaira vonatkozik. Egészen a tüdőig. Így a köhögésnek, többféle mélységi formája létezik. Attól függően, hogy a teljes légút melyik mélységi szakaszának a tisztítására vonatkozik.

Abszolút érték.

A természetes számok, előjelüktől független értéke. Számegyenesen ábrázolva, a számok nullától való távolságát fejezi ki. Az abszolút érték azt határozza meg, hogy egy általános módon kifejezett egész szám tulajdonképpen, mennyit tartalmaz, egy konkrét módon meghatározható alapegységből. De melyik lehet az, az abszolút értékű matematikai alapegység a számok között, amit bármelyik egész számmal kifejezett többszörösének tartalmaznia kell?

Pozitív pszichológia.

A pszichológia és a pszichiátria, az egészségügy olyan speciális ágazatai, amelyek a mentális problémákkal küszködő emberek életét próbálják orvosolni. Magát a „pszichológia” kifejezést, lélektannak lehet értelmezni. Pontosabban, lélektudománynak. A nélkül, hogy a lélek és a szellem fogalmai, értelmezve lennének tudományos szinten. Mert a pszichológia, a lélek és a szellem eltérő képességeit, egyszerűen az emberi elme részfunkcióinak tekinti. Így a pszichológia gyakorlatilag, az emberi elme hibás működésének a megértésére szakosodott. Olyan mentális hibákra, amelyek pszichoszomatikus módon, minden egyéb betegség okai lehetnek. Így a klasszikusnak értelmezhető pszichológia, negatív pszichológiaként értelmezhető. Mert a mentális eredetű betegségekre fókuszál. Analitikus módon.

Tudománytalanság.

A természettudomány, az objektív anyagi valóság megismerését célozta meg. A tudományos megismerésnek, olyannak kell lennie, hogy bárki által könnyedén megismételhető legyen és mindig ugyanolyan eredményt kell produkálnia. Így többszörösen ellenőrzött és igazolt állítások képezik a tanait. Ennél fogva, ami nem rendelkezik ilyen lehetőségekkel, az eleve tudománytalannak minősül.  Ebből kifolyólag, minden olyan tényező, ami nem képezi az objektív valóság anyagi szintű és elektromos alaptulajdonságú megnyilvánulásait, szintén tudománytalannak minősül.

Ideológia.

Fogalmi jelentése szerint, az „idea” azt jelenti, hogy gondolat, elgondolás, mentális kinézet, valaminek az eszményi képe, eszme, a valóság visszatükröződése az emberi elmében. Valamilyen tárgyról vagy eseményről alkotott fogalom képi megjelenési formája. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy mivel a szellemi képességeink határtalanok, ezért bármit el tudunk képzelni magunknak valóságosnak. Így az objektív anyagi valóságban megnyilvánult elektromos tulajdonságú agyunk, a szubjektívnek értékelhető ideák mágneses valóságából nyerik az ideákról szerezhető információikat. 

Napsugár.

Számunkra a természetes fényt, a Nap biztosítja. Még akkor is, ha az más tárgyakról visszaverődő, valamilyen egyéb színű fény. Így a fény, mindig elektromágneses hullámok formáját ölti. Mégis a „napsugár” kifejezés maradt meg a köztudatban. Mert a geometriai leképezhetőség miatt, sugárirányú egyenes vonalakkal ábrázolják a fény útját az oktatásban is. Így, amikor erősen süt a nap, akkor azt szoktuk mondani, hogy szinte égetnek a sugarai. Pedig a napsugár, vagy az abból származtatható egyéb fénysugár kifejezés, teljesen tudománytalan. Így a „Napsugár” kifejezésnek, csak a női nevek között van létezési jogosultsága. Esetleg a gyermekrajzokon, ahol a napocska még jót nevet is ezen.

Végtelenség.

Az egyik legelvontabb fogalom, amit nem képes a tudomány kellőképpen értelmezni. Mert a végtelent a matematika, nem tudja sem kifejezni, sem pedig kezelni. Vagyis, amíg a matematikai mennyiségek és számsorok elvileg a végtelenbe nyúlnak, addig a végtelen maga, elérhetetlen számunkra. Olyan, mint a vasúti sinpár, ami a végtelenben összeérni látszik, de ahogy közeledünk az eggyé válás vélhető távolságához, mindig ugyanannyira távolodik tőlünk a végtelensége is. Folyamatosan fenntartva számunkra, a végtelenség illúzióját.

Mágneses erőtér.

Szerintem, az Univerzum abszolút Létezése, alapvetően kétféle valóságra épül. Mert az általunk megismert, összetett szerkezetű objektív elektromos anyagi valóság szekunder részhalmazai, csak az oszthatatlan alaptömegekből felépült mágneses valóság, primer alaphalmazában alakulhattak ki és működhetnek rezgési szinten. Így az anyagi létezések mozgási terét, a mágneses alaphalmaz biztosítja. Mégpedig olyan módon, hogy az anyagi atomok és rácsszerkezeteik belsejét, ugyanaz a mágneses alaphalmaz tölti ki, mint amelyik körülöleli azokat.

Teremt Ő.

Isten, mint az Univerzum mágneses alapú kozmikus Öntudata, az önmaga oszthatatlan alaptömegekből álló mágneses alaphalmazából teremtette meg induktív módon, mindazt az összetett szerkezetű elektromos objektumot, ami az objektív valóság elektromos anyagi részhalmazait tartalmazza. Vagyis, ilyen módon, egyáltalán nem különült el egyetlen elektromos anyagi minőség sem a mágneses alaphalmaztól, hiszen abban működik továbbra is, rezgési szinten. Így az elektromos anyagi részhalmazok stabilitását, a reájuk induktív módon folyamatosan ható mágneses hullámok tartják fenn számunkra.

Univerzális kristályszerkezet.

Természetes körülmények között, az elektromos tulajdonságokkal rendelkező szilárd anyagi minőségek, rács vagy kristályrács alakzatot vesznek fel, amíg megdermednek. Tökéletes módon engedelmeskedve, az őket befolyásolni képes induktív hatásoknak, amit a mágneses erőtér biztosít. Így a kozmikus szintű mágneses hullámok hullámhosszaiban kódolt információ, az elektromos anyagi minőségek kristályszerkezetében stabilizálódik. Ilyen módon biztosítva, rezgési szintű informatív értéket, a kristályszerkezetek számára.

Tüdőgyulladás.

Megfázás vagy vírusok által előidézett influenza esetén, erős lepedékképződés indul meg az orrüreg nyálkahártyáján. Ez néhány nap alatt, a tüdő nyálkahártyáján is megjelenik, a folyamatos légzés kényszere miatt. Ami egészségügyi beavatkozás nélkül, könnyen tüdőgyulladáshoz vezethet. Ami nagyon sok esetben, végzetes is lehet.

Anyagi szerveződés.

Általában véve, a szilárd anyagok kétfélék lehetnek. Vannak az amorf anyagok, és vannak a rács vagy kristályrács alapú anyagok. Vagyis, az amorf anyagok, rács vagy kristályrács nélküli anyagok. Úgynevezett, rendezetlen, formátlan, alaktalan anyagi minőségek. Amelyek olyan gyorsan dermednek meg, hogy közben, nincsen idejük rács vagy kristályrács alapú rendezett szerkezet kialakítására. Ilyen anyagok például az üvegek, a műanyagok, a kátrányok, a szurok, a viasz, a gumi, a borostyán, valamint a fémüvegek.

Út, az igazság, és az élet.

Míg az út, egy térbeli távolságot jelent, addig az élet, egy időbeli távolságot határoz meg. Az igazság pedig, éppen a viszonyítás során kialakuló megértésre utal. A térbeli távolságot, csak úgy tudjuk reális módon felmérni, hogy ott, ahol éppen vagyunk, visszatekintünk a már megtett útra és előre tekintünk, a még megtehető úthosszra. Vagyis, önmagunkhoz viszonyítjuk a távolságokat. Hasonló a helyzet az élettel is. Ami időben határozható meg. Mivel ahol éppen vagyunk, ott emlékszünk a megtett utunk minden részpillanatára és a megtehető utunk előre vetített terveire is. A jelen pillanatában emlékszünk, az eddig leélt életünk eseményeire és az előre megtervezett jövőnk terveire. Így a lelki jelenlétünk pillanatában szemlélhetjük csak, a szellemi szinten tárolt időnket, mint az életünk múltunkra és jövőnkre utaló emlékeit. Vagyis, a jelen pillanatához viszonyítjuk a múlt megélt és a jövő lehetséges részpillanatait. Ha ezt a két összefüggést megértjük, igazságra juthatunk.

Megtervezett jövő.

Számunkra az idő, a múltunkban gyökerezik és a jelenünkön keresztül, a jövőbe irányul. Így a múltunkra emlékszünk, a jelenben élünk, és a jövőnkről, csupán elképzelésünk lehet. Mert, így szoktuk meg. Ezért, az okos ember, a múlt tapasztalatai alapján úgy él a jelenben, hogy közben elméleti síkon megalapozza, előre megtervezi magának azt a jövőképet, amit szeretne megtapasztalni az életében. Így a jelenben folytatott életeseményeit, tudatosan az előre megtervezett jövőképének veti alá. Éppen azért, hogy minden az előre megtervezett vágyai alapján alakuljon az életében.

Isteni tett.

Az Isteni tett, olyan bűvös cselekedet volt az ógörögök nyelvezetében, amit ma, az energia hatásának nevezünk. Az energia, mint távolba ható képesség, ma sincs megfelelő módon értelmezve a fizikában. Mert az energia, általános módon elfogadott értelemben véve, a változásra való képességet jelenti a fizikában is. Egyfajta munkavégző képességként fogadták el. Mert az energia, az általa elvégzett munka reálértékéből számolható ki. Ilyen módon, egy referencia értékű alapállapotból való változást takar, ami munkavégzés által jöhet csak létre. Ezért a fizikában, a munka és az energia mértékegysége ugyanaz. Annak ellenére, hogy az elvégzett munka, legfeljebb arányos lehet, az őt végrehajtó munkavégző képességgel.

Egoista vagyok.

Sokat gondolkoztam azon, hogy honnan, miből tudhatom azt, hogy egoista vagyok. Mert alapjában véve, nem az a célom, hogy önző módon egoista legyek. Mivel az egoizmus, akkor jelentkezik, ha a szeretet egyensúlya, az én érdekemet sokkal jobban képviseli, mint mások érdekeit. Így az egoizmusom, a szociális képességem ellentéteként jut érvényre az életemben. Mert, amíg az egom az önzésemen alapszik, addig az ellentéte, éppen az önzetlenségemet testesíti meg. A mások felé irányuló, szeretettel teljes szociális képességeimet.

Mentális feltöltöttség.

Most, a XXI.-században már, nagyon erős információs áradatban élünk. Így éber, tudatos elmeállapotunkban, annyi információ ér bennünket a külvilágból, hogy nagyon sok esteben, szinte nem is tudunk velük mit kezdeni. Tulajdonképpen, tudomásul vesszük azokat majd, ha nem olyan fontosak számunkra, egyszerűen túllépünk rajtuk. Vagyis, egyszerűen nem vesszük figyelembe őket. Így az elménket napi szinten, csak olyan információkkal töltjük fel, amelyeken nem tudunk gond nélkül átsiklani. Ami, minden ember számára, egészen más információs bázist biztosít. Attól függően, hogy mit vagyunk képesek tudatosan elfogadni, megítélni, számunkra hasznosnak vélt napi információként.

Intuitív képességünk.

Fogalmi jelentése alapján az intuíció megérzést, beleérzést jelent. Vagyis, az intuíció során az emberi értelem, olyan ésszerű információhoz jut, ami nyilván nem volt meg az ember elméjében. De, mivel az intuíció megérzést jelent, ezért lelki adottság az, amit szellemi szinten lehet értelmesen kifejezésre juttatni. Ez tehát, nem tér el az értelmes beszéd feltételeitől. Amelyben a lelki érzéseinkkel felvértezett érzelmeinket fejezzük ki, a szellemi gondolataink informatív értékeinek a segítségével. Vagyis, a hiteinket. Ezért, amikor egy intuíció tudatosodik az elménkben, akkor mi, eleve hiszünk annak az igazságértékében. Így a beszédünk során, igaz hittel fejezzük ki az intuícióinkat is.

Beszéd.

Az értelmes emberi beszéddel kapcsolatban, már alig lehet új dolgot mondani. Én, mégis megpróbálom két alapvető észrevételemet felvázolni, ami a beszéd során értelmet nyert számomra.

Rendszerelmélet.

Ez a fogalom, egy többszörösen összetett szó. Aminek a szótöve, a „rend”. Ehhez csatlakozik bővítményként a „szer”, végül pedig, az „elmélet”, mint egy újabb toldalékszó. Vagyis ahhoz, hogy rendszerelméletről beszéljünk, előbb a rend, majd a rendszer fogalmait érdemes tisztába tennünk.

Súly vagy tömeg?

Ma már, szinte banális dolognak látszik, ezt a kérdést feltenni. Mert már úgy megszoktuk azt, hogy az anyagi testek mért súlyát, az ő tömegértékükkel fejezik ki. Így a mindennapi köznyelvben, ez a két alapvető fizikai fogalom, szinte teljesen összemosódott. Hiszen, bármit veszünk is a boltban, a tömegértéke van rá feltüntetve. Kilógrammban. Mert a súlya, Newtonban lenne meghatározva. Mivel azonban, ez a két fizikai adottság egymással teljesen arányos, ezért a tízes váltószámnak köszönhetően a mért súly, könnyen kifejezhető tömegértékként. Ez azt jelenti, hogy a mérlegünk, ami eredetileg súlyerőt mér, mégis kilógrammban kifejezhető tömegértéket mutat számunkra.