Futótűz

Kristályevolúció.

Az élet eredete, azóta rejtély, mióta az ember él. A kezdetlegesnek számító teremtéstörténettel szemben, Darwin evolúciós elmélete lett az a tudományos álláspont, amit a mai napig is tanítanak. Amelyben az élő fajok, egymásból eredeztethetőek. Annak ellenére, hogy a mikrobiológiai ismeretek fejlődésével már, fény derült arra is, hogy még az egysejtű bakteriális életformák sem alakulhattak ki, egymásból eredeztethető lassú mutációs folyamatokon alapuló, biológiai szintű evolúciós módon.

Világosság.

Nagyon sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy az emberek egy része, nem képes önmaga lelki érzéseit, megfelelő szellemi gondolatokkal kifejezésre juttatni. Ezt a szellemi tehetetlenséget, mentális sötétségnek nevezzük. Ezzel éppen ellentétben, akik mindig tökéletesen ki tudják a lelki érzéseiket fejezni, az értelmes szellemi gondolataik segítségével, azokat mentális világosság jellemzi. Így az emberi tudatosság aktuális szintje, mindenkinél változhat, és különböző fejlődési szakaszokon megy keresztül. A mentális sötétség felől, a megvilágosodás felé.

Hullámgenetika.

Ez egy aránylag új tudományos ágazat, ami a kvantumelméletből fejlődött ki. Ennél fogva természetesen, magán hordozza a kvantumelmélet esetleges hibáit és hiányosságait is. Attól azonban, még olyan témakört boncolgat, amelyik alapvető az objektív valóságban. Ugyanis, az alapelve szerint, minden objektív megnyilvánulás a szubjektív energiából van. Amely energiának, nincsen önálló objektív vonzata. Ezért, az energiának, valamilyen szintű, sajátságosan összetömörödött koncentrációját képviseli az anyag. Amíg az objektív anyagi világ részhalmazát képviseli. 

Tudatában vagyok.

Amikor valaminek a tudatában vagyok, akkor azt, nem tulajdoníthatom a testem anyagi vonatkozásának, vagy a szellemiségem mentális lehetőségének. Mert annak is, csupán a tudatában lehetek, ami az anyagi testem. Vagy annak is, csupán tudatában lehetek, ami a szellemi gondolatom. Ezért a tudatosságom, nem azonosítható sem a testemmel, sem a szellemiségemmel. Akkor viszont már, csak lelki tényező lehet bennem.

Közegnyomás.

Ha egy üvegben, homogénre keverünk vízzel egy nagy maréknyi port, és vegyes közeget alkotunk belőle, akkor az, a keverés megszüntetése után, a sűrűségének megfelelő módon, rétegződve fog megszelídülni és leülepedni. Ezek a különböző sűrűségi rétegek, egymástól jól megkülönböztethető módon jelennek meg, az átlátszó üvegfal mögött. Ennek az, az elemi oka, hogy a víz közegében, a kevésbé sűrűbb anyagi szemcsék sokkal tovább keringenek, mint a náluk sűrűbbek. Így a leülepedés sorrendjét, mindig az anyagi sűrűség milyensége határozza meg.

Formavilág.

Tulajdonképpen, az objektív anyagi valóságot szokták a formák világának nevezni. Amelynek minden lehetséges alkotóeleme, olyan anyagi minőség, ami elektromos tulajdonságú. Mivel olyan atomokból épül fel, amelyeknek elektronok képezik a külső héjszerkezetét. Ezért, minden anyagi halmaz, ami a formavilágot alkotja elektrosztatikus, és ennél fogva elektromos tulajdonságú.

Szemléletváltás.

Az agyunkban működő tudatos elménk, soha nincsen közvetlen kapcsolatban a külvilággal. Csupán az erősen korlátozott képességű érzékszerveink adnak számunkra hírt, a külvilág dolgairól és eseményeiről. Így, bizonyosságunk nem lehet az észlelt valóságot illetően. Ennél fogva, kizárólag hinnünk kell azok valóságértékében. Ezért a hit, nem csupán egy vallásos dolog számunkra, hanem az életünk elengedhetetlen mentális része.

Ökológiánk.

Az ökológia tudománya, az élőlények és azok életterét képviselő környezet egymásra hatását elemzi. Amelynek alapján, ha megváltozik a környezet, akkor megváltozik az élettér, amiben maga az élet zajlik. Ennél fogva, az élet minősége is kénytelen a változáshoz igazodni. Ezen alapszik, a környezetvédelem minden lehetséges megnyilvánulása. Ami azt próbálja diktálni számunkra, hogy az értelmes ember vigyázzon a Földre, mint a saját életterére, és ne tegye tönkre azt. Mert ha az életterünk megváltozik, kénytelenek vagyunk mi magunk is változtatni az életvitelünkön. A kényszerű változás pedig, előre beláthatatlan eredményekkel járhat.

Vonzásaink vagy teremtéseink.

Nem egységesek az ezoterikus tanítások ezen a téren. Egyesek, a vonzás törvényéről beszélnek, míg mások, a tudatos teremtésről. De a kezdő ezoterikus útkeresők számára, egyik sem minősül azonnal járható útnak. Mert, nem értik a lényegét. Nem azért, mert nem működnek azok, hanem azért, mert mindkét esetben, valamilyen speciális mentális munkát kell elvégezni ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen az életükben. A nélkül, hatástalan mindkét formula. De azokat előbb, meg kell érteni.

Abszolút és relatív.

Alapjában véve, semmi sem lehet önmagában abszolút vagy relatív. Ez a kétféle megkülönböztetés, csupán a tudatos elménk számára fontos. Éppen a logikus értelmezhetőség kényszere miatt. Mert, ha az abszolút tényezőket a relatív tényezőkkel keverjük az ésszerű megértés során, akkor logikai ellentmondásokba ütközünk. Úgynevezett paradoxonokba. Ezért érdemes biztosan tudnunk azt, hogy az elménk számára, mikor abszolút értékű egy dolog vagy esemény, és mikor relatív. Bár ezt, a „Viszonyelmélet” című írásomban, már kifejtettem egy alkalommal. Kicsit, más módon.

Szatszang.

A szatszang, egy olyan buddhista eredetű, ezoterikus témájú összejövetel, amely erővel, kitartással, hittel ruházza fel a spirituális útkeresőket. A „szat” előtag, azt jelenti, hogy „örök”. Míg a „szang” jelentése, „egyesülés”. Így a szatszang összejövetelek lényege az, hogy a spirituális szintű útkeresők, olyan ezoterikus tanításban részesüljenek, amelyben örök egyesülés valósulhat meg, a saját lelküket biztosító önvalójukkal. Vagyis, szellemi szinten megértsék és elfogadják önmaguk lelki minőségét, és annak irányítása alatt éljenek tovább.

Vírus-régészet.

Értelmezése szerint a vírus szó, mérget jelent. Olyan légáramlatokkal közlekedő mikrokristályt, ami képes arra, hogy a légutainkon keresztül, megmérgezzen bennünket. Miközben gyanútlanul, de szükségszerű módon levegőt veszünk. Így a vírusok, gyakorlatilag azok között a porszemcsék között vannak, ami a légtérrel áramlik. Állandóan körbevesz bennünket. Kis koncentrációban azonban, szinte teljesen ártalmatlan a szervezetünk számára.

Őszinteség.

Az értelmes ember, csak akkor őszinte, ha a kimondott vagy leírt szavai, és a megcselekedett tettei, szinkronban vannak a lelki érzéseivel. Ha tehát, a szavaink és a tetteink, nem a lelki érzéseinket követik, akkor nem is beszélhetünk őszinteségről.

Prekogníció.

Magyar jelentése szerint a prekogníció szó, megérzést, előérzetet jelent. Vagyis, a jövőbe hatás bármilyen lehetőségét fejezi ki. Így a jóslás minden formája is, ebbe a hatáskörbe tartozik. A pre-kogníció tulajdonképpen, itt a jelenben való gondolkodást jelent, ami a jövőre utal. Olyan előfeltételezést jelent, a jelen pillanatában, ami be fog következni a jövőben. Illetve olyan jövőkép észlelési lehetőségét jelenti a jelenben, ami még meg sem történt.

Megnyilvánulás.

Ahhoz, hogy ezt a fogalmat tisztán megértsük, arra van szükségünk, hogy az objektív anyagi valóság, összetett szerkezetű elektromos részhalmazait, elméletben teljesen szétszedjük. Egészen, a tovább már oszthatatlan alaptömegek szintjéig. Nem az atomokig, hanem az elektronoktól is tízezerszer kisebb, tovább már valóban oszthatatlan pontokig.

Méregtelenítés.

A természetes anyagcsere folyamataink során, nagyon sok esetben, olyan anyagok is a szervezetünkbe kerülnek, amelyek ártalmasak nekünk. Akár szilárd, akár folyékony, vagy éppen légnemű anyagcseréről beszéljünk is. Ezek, az úgynevezett mérgek. Olyan mikrokristályok, amelyek jelenlétét, észre sem vesszük a táplálékainkban. A mérgező jellegű tulajdonságuk pedig, éppen a kristályszerkezetükben rejlik. Amellyel megmérgezhetnek, megfertőzhetnek bennünket.

Önkifejeződés.

A kommunikáció alapja az, hogy értelmes módon ki tudjuk magunkat fejezni. De az egészséges ember, eleve hármas felépítésű. Test, lélek, és szellem alkotja. Mint három, elég jól meghatározható, dimenzionálható egység, amelyek egymás nélkül nem képesek bennünk az értelmet megnyilvánítani. A növényeknek és az állatoknak, csak testi és lelki megnyilvánulásuk létezik. Ezért, az ő önkifejező képességeik látszólag, erősen korlátozottak. Mert, csak ösztönös jelleget mutatnak.

Korlátozottság.

Bármilyen relatív szellemi ismeret, csak korlátozott lehetőségeket biztosíthat számunkra a megismerés során. Mert az elménk, soha nincsen közvetlen viszonyban, a megismerni kívánt valósággal. Így a megismerés által kialakuló emberi tudás is, erősen korlátozott. Ezért, a rengeteg szellemi szintű ismeret halmozásának a célja éppen az, hogy ez a mentális korlátozottságunk feloldódjon végre. Vagyis, a korlátolt relatív jellege teljessé, abszolúttá, korlátlanná váljon.

Képmutatás.

Képmutatónak nevezik az olyan embert, aki a lelki érzéseitől eltérően, olyan megtévesztő képet fest magáról a szavaival vagy a tetteivel, ami teljesen eltér a saját természetes jellemétől. Ilyen képmutatók például, a színészek. Akik a munkájuk végzése következtében, mindig tudatosan felvállalnak egy olyan karaktert, akinek a jellemét el tudják játszani. A színdarab végéig. Majd a társadalmi életükben, ők is tovább folytatják, a saját megszokott jellemük megtestesítését.

Jövő.

Az idő, a múlt felől, a jelenen keresztül, a jövő felé halad egyenletesen. Ezt mutatja az óránk. De a múltat és a jövőt viszonyítani, csak a jelenben tudjuk. Itt és most. Ezért múlt és jövő, csak az emlékeinkben létezik. Amelyben a múlt, a már megtapasztalt emlékeinket képezi. Míg a jövő, az előre elképzelt emlékeinket. Ebből az is következik, hogy jövő, az gyakorlatilag nincs is. Csak reális jövőképünk lehet. Ésszerű elvárásunk a jövőt illetően. Terveink, amelyek a jövő várható eseményeire mutatnak.

Filozófia.

Nem egy külön tudomány a filozófia, hanem a bölcsesség szeretetét jelenti. Tudománnyá mégis, éppen ez az alapvető tulajdonsága formálja. Mivel, minden szellemi szinten kialakult mentális relatív emberi bölcsesség, az általánosan elfogadott tudományos tanításokban összpontosul. Ennél fogva a filozófia, éppen a tudományos tanításokat fogja egy átfogó rendszerbe, és alakít ki általa, egy egységesnek látszó valóságképet. Ezért, amikor egy tudományág, valamilyen világkép kialakításával foglalkozik, máris filozófiai síkra tereli a mondanivalóját.

Egzakt.

Ez a latin szó azt jelenti, hogy „pontos, megmért, befejezett”. Ezért ezt a szót, a tudományok előtagjaként szokták használni. Mert a tudományok, pontos méréseken alapuló, konkrét meghatározások alapján fejezik ki, a logikus módon befejezett mondanivalójukat. Tudatosan eltávolodva, az általános módon használatos kijelentésektől. Hiszen az általános kijelentések, távol állnak a pontos méréseken alapuló, konkrét módon való meghatározottság tévedhetetlen állításaitól.

Térdimenziók.

A dimenzió szó, kiterjedést jelent. Ilyen módon, egy háromdimenziós koordinátarendszert, az origónak nevezett pontig lehet elvileg visszabontani. Amelyben, a magasság, a hosszúság, és a szélesség, egymásra derékszögű kiterjedései biztosítják, magát a teret. Amit háromdimenziósként értelmeznek. Magasság nélkül, csak kétdimenzióssá válik a rendszer. Ami síkot eredményez. Míg a hosszúság nélkül, már csak egydimenziós vonalról beszélhetünk. Amely az origó pont egyirányú kiterjedése. Vagyis, a pontok azonos méretű egymásutánisága. Ebből adódik, hogy a magányos pont maga, nem más, mint az egységnyi alapkiterjedés. Aminek a sokaságát már, dimenzionálni lehet.

Lételmélet.

A létezés elvi lehetőségének a mibenlétét, már nagyon sok filozófus és tudós ember feszegette. De csupán, az objektív anyagi minőségeken keresztül, ez sohasem fog megvalósulni. Mivel, az anyagi minőségek, maguk is rezgési szintű okozatok csupán. Mert az anyagi minőségek, csak a létezés összetett szerkezetű elektromos részhalmazait képviselik. Amelyeket, a mágneses alaphalmaz hullámainak az alaprezgései tartanak működésben, induktív módon.

Csakrák.

Ahogy Dr. David R. Hawkins, meghatározta a tudatossági szint fokozódásának az elvi lehetőségét, az emberi test reflexszerű válaszreakcióinak a függvényében, úgy az ezoterikus irodalom, csakrákról beszél. Amelyek különböző energetikai szinteket jelentenek a szervezetünkben. Ezek a több ezer év óta ismeretes csakrák, éppúgy annak függvényében nyílnak ki, hogy milyen tudatossági szinten van az ember. Úgy is fogalmazhatnék, hogy Dr. Hawkins tudatossági skálája, 0-1000-es beosztásig, a csakráink tudományos szintű meghatározottságát fejezi ki.