Örök fiatalság.
Nagyon sok rejtély övezi, a hosszú élet, és az örök fiatalság kérdését. A Biblia tanúsága alapján ugyanis, az emberi élet sokkal hosszabb volt valaha, az ókor előtt, mint manapság. Több száz éves korú egyénekről ad hírt, akik száz éves koruk felett még fiakat, és leányokat is nemzettek. Vagyis, a fiatalnak és középkorúnak minősülő életük, nagyon hosszú volt. Kérdés az, hogy az volt-e a normális, vagy a mai állapot az, ahol az átlagéletkor férfiaknál csupán, röpke ötvenöt év.
Lendület vagy impulzus?
Szinte minden fizikakönyv másképpen értelmezi a lendület, és az impulzus fogalmait. Sőt, mi több, van olyan könyv is, ahol a két fogalom teljesen összemosódik az értelmezés során, mint mozgásmennyiség. Akkor, hogyan is van ez?
E = mc2
1900-ban, Jules Henri Poincare fedezte fel, hogy az elektromágneses hullámok, az anyagi részecskékkel való kölcsönhatásaiban úgy viselkednek, mintha tehetetlen tömeggel rendelkeznének. Matematikai meghatározása alapján, az adott elektromos sugárzás energiája, m = E / c2 nagyságrendű tömegértékkel egyenértékű, és így az impulzusképletekben be is helyettesíthető.
Megengedem magamnak, …
A racionálisan gondolkozó ember, minden anyagi befektetése előtt, ésszerűen áttekinti a gazdasági helyzetét, és az alapján dönti el, hogy mi az, amit előre láthatóan, megengedhet magának. Ennél fogva, eleve kirekeszti az életéből, azokat a létező tényezőket, amit úgy gondol, hogy gazdasági szempontból nézve, megengedhetetlenek számára.
Értékes pillanat.
A múlt, és a jövő, az emlékeinkben létezik csupán, mert kizárólag most, a jelenben tudjuk őket viszonyítani. Azért vagyunk képesek viszonyítani a jelenben, mert az emlékeink már, olyan mentális fejleményeink, amelyek valamilyen viszonyított esemény valós, vagy virtuális teréhez kötődnek az elménkben. Így az abszolút értéket képviselő jelen pillanata, amint valamilyen tér eseményéhez kötődik, olyan mentálisan rögzített pillanattá válik az elménkben, amelyet vissza tudunk idézni, vagyis emlékké. Ezért a viszonyítás során, a viszonyítást végző értelmes emberi tudat, nem tesz mást, mint a viszonyítás pillanatát, összekapcsolja a viszonyított esemény aktuális terével.
Hoponopono.
Az ezoterikus útkereső emberek számára, egy új mérföldkőnek minősül Joe Vitale könyve, ami a Hoponopono címet kapta. A hoponopono egy olyan Hawaii mentális módszer, amellyel a lelkünk által bennünk élő Istenhez fordulhatunk, hogy az Isteni abszolút szeretet, korrigálja számunkra azt az észlelt relatív hibát, vagy hiányosságot, ami zavarja a lelki békénket. Mert az eddig megtapasztalt eseményeink emlékei által, minden új életeseményt, mi magunk vonzzunk be az életünkbe. Mivel mindig a hitünk valósul meg az életünkben, ezért felelősek vagyunk az észlelhető eseményekért is. Mert a rajtunk kívül álló okokat is, mi magunk generáltuk, az emlékeink által. Így nem létezik, rajtunk kívül álló ok. Nézzünk csak körül, a legelemibb társadalmi viszonyaink között. Ha valamelyik rokonunkat, vagy ismerősünket kritikával illetjük, akkor azzá válik velünk szemben, amit a kritika éppen tartalmazott. Így a hozzánk való viszonyát, mi magunk határoztuk meg. Vagyis, tükrözni fogja a mi hozzáállásunkat.
Gondviselő.
A családi életünket szemlélve, minden szülő gondviselőnek minősül, a gyermekeit, illetően. Minden hivatalos iratban, a szülő gondviselőként van nyilvántartva, a kiskorú gyermek életében. Ez azt jelenti röviden, hogy a gyermek életében jelentkező problémákat, amelyek komoly gondot okoznak számára, a megélhetését illetően, a szülőknek kell megoldania. A gyermekeinkre gondot viselni, csak így vagyunk képesek.
Ego.
Az emberi ego nem más, mint a személyes én-tudatunk a szellemiségünkben, amely az anyagi valónkkal való azonosulás mellett, a birtoklási vágyat képviseli bennünk. A teljességre törekvő igénye, mindaddig elviselhetetlen mások számára, amíg azt csak, az élősködés szintjén próbáljuk kielégíteni. Az ego szükségletei azonban, végtelenek. Az igényeinek a kielégítésére pedig, éppúgy igénybe veszi az anyagi lehetőségeket, mint mentális szellemieket. Vagyis, éppúgy törekszik az anyagi javak birtoklására, mint a szellemi tudásra is.
Spirituális fejlődésünk.
A spirituális életünk, azt a mentális viszonyt jelenti röviden, amely a lelkünk, és a szellemiségünk között, folyamatosan fennáll. A relatív szellemiségünk racionális, múltba és jövőbe reflektáló gondolatai alapján, éljük az életünket. Holott az abszolút lelkiségünk éltet bennünket, a jelenben. A spirituális fejlettségünk lényege ezért éppen az, hogy mennyire vagyunk képesek, tudatosan is átadni a vezetői szerepet, az elménk tudatosságát képviselő mentális hatalmat, az abszolút lehetőségekkel bíró lelkünknek. Aki ezt tökéletesen képes megoldani közülünk, megvilágosodott emberré válik, vagyis átjut azokon a mentális korlátokon, amit a saját relatív szellemisége emelt.
Életstratégia.
Az olyan embernek, akinek egyáltalán nem mindegy az, hogy milyen sors alapján éli az életét, saját élettervet kell kialakítania magának. Ez lesz az ő saját életstratégiája. Ez alapján fog cselekedni, történni, és létezni most, mint észlelhető anyagi esemény. Mert az anyagi létezés minden megnyilvánulási formája olyan esemény, amely az atomok alkotóelemeinek, az alapvető mozgásformáira vezethető vissza. Ez alól, a mi saját életünk sem kivétel, mert az objektív valóságunkat tekintve, anyagi lények megnyilvánulásai vagyunk mi is.
Életeseményeink.
Az anyagi létezés minden megnyilvánulása esemény. Olyan esemény, amit az anyagok objektív atomi alkotóelemeinek, a protonok, a neutronok, és az elektronok rezgései valósítanak meg. Ezek az alapvetően elektromos tulajdonságokkal jellemezhető anyagi rezgések azonban, annak köszönhetik a strukturális eseményszintű létezésüket, hogy a mágneses alaphalmazban rezegnek, a mágneses hullámok kényszerének engedelmeskedve. Így a reájuk ható mágneses hullámok informatív értéke biztosítja az anyagi formát, és a mágneses hullámok energiája határozza meg azt, hogy az adatokkal észlelhető eseményszintű létezésük, milyen tartalommal bírjon. Ezért, minden anyagi megnyilvánulás más, és más rezgési szintet valósít meg. Éppen a reá ható egyedi mágneses hullám frekvenciája, és a hullámhossza alapján.
Istentagadás.
„A jó pap holtig tanul, és mégis bután hal meg.” Ez a közmondás arra utal, hogy a papok, mint Isten felesketett szolgái, a halálukig nem tudják konkrétan megmagyarázni azt, hogy mit is jelent pontosan Isten fogalma számukra. Vagyis, egész életükben tanulnak Istenről, a nélkül, hogy közben tudnák azt, hogy ki is az ő munkaadójuk. Hogy Isten szolgáiként, kit szolgáltak voltaképpen.
Figyelem.
A figyelmetlenség gyakori tényszerűsége utal arra, hogy az ember figyelme, nagyon sűrűn elkalandozik. Kérdésként merül fel bennem, hogy amikor elkalandozik a figyelmünk, akkor ugyan, mi is az, ami elkószál? Vagyis, egyáltalán, mi is az a figyelem, és miért képes elkalandozni?
Megvilágosodás.
Nagyon sokféleképpen értelmezett, ma még misztikusnak mondható egyéni, spirituális élmény, amit csak a „kiválasztottak” érhettek el eddig. Az átlagember általában, a halál agóniájában éli meg a megvilágosodása pillanatát. Olyan túlvilági élményekkel tér vissza az életbe ugyanis, ha újraélesztik, amelyek ma még nem magyarázhatóak meg, a tudomány racionális elméleteivel. Ezek többnyire pozitív élmények, és az élet további részére is, képesek hatást gyakorolni.
Megigazulás.
A lelkiismeret-furdalás olyan kellemetlen érzés, amelyben, a belső értelmes „énem” nem képes egyetérteni az és saját, belső valós, érzelmi „önmagammal”. Akkor most, végül is, ki az „értelmes én”, és ki az „érzelmi önmagam”? Az én nem más, mint a relatív szellemi öntudatunk, vagyis a gondolatainkat generáló egonk. Az önmagunk pedig, az Isteni mivoltunk, az abszolút lelki tudatunk, amely az érzelmeinket uralja. Amikor önmagunkban vívódunk, akkor az azért történik, mert az érzelmes lelki indíttatású abszolút tudatunk, nem ért egyet, a relatív szellemi tudatunk értelmes döntéseivel. Mert a testi cselekedeteink során az értelmünk, nem az érzelmeinket fejezték ki.
Megváltás.
A Bibliából megismerhető zsidó társadalmi kultúra jogrendszerében, az volt a bevált szokás, ha valaki tartozást halmozott fel, azt bárki más is kiegyenlíthette. Ilyen esetben, a tartozást kiegyenlítő személy, megváltotta az adóst, megszabadította az adóssága terheitől. Valójában felszabadította őt, az adóssága visszafizetésének a kötelezettsége alól. Saját jószántából, átvállalta, az adós tartozásait. Áldozatával, magára vette, az adós anyagi terheinek minden súlyát.
Imádkozzunk hatékonyan.
Az ima végén, az „Ámen” szó azt jelenti, hogy „Úgy legyen”, „Úgy akarom”. Ennél fogva, az imának, mindig Isten akaratát kell általunk kifejezésre juttatnia. Azt a jól átgondolt értelmes szellemi megállapításunkat, amellyel a lelki érzéseinket fejezzük ki, a valósághű elképzeléseink szintjén. Ebből kifolyólag, ezek után, soha ne úgy imádkozzunk, hogy azt, egy képzeletbeli Istennek címezzük, hanem kizárólag olyan módon, ahogy azt, a lelkünk által emberként megnyilvánult Isten nevében tesszük.
Kvantumpszichológia.
A kvantumpszichológia egy olyan, újnak mondható tudományág, amely megkísérli az emberi elme működését tudományosan, a kvantumelmélet fényében értelmezni. Ez a teljesen új fizikai irányzat azonban, a kvantumfizika logikáját alkalmazva, elvezette a tudományt a metafizikainak értelmezett, és így nem fizikainak elfogadott valóság, realisztikusabb értelmezéséhez. Így próbál tudományos „hidat” emelni a természettudomány, valamint az emberi kultúrában, és a társadalomtudományokban honos, és mellőzhetetlen lelki és szellemi vonatkozások közé.
Tudatos Univerzum.
A folyamatos változásban lévő relatív fizika, mindig új, és újabb elméletekkel rukkol elő, amelyek persze, tudományos értékű állítások, de mégsem képezik a tudomány szerves részét, mert tudományosan nem elfogadott művek. Azért, mert erősen megosztják a tudósok társadalmát. Néhány tudós elfogadja azokat, néhány közömbös irántuk, és megint néhányan, mereven tagadják, mert nem hiszik el azt, hogy lehetséges. Hát, ettől is olyan nagyon relatív, a mai tudomány.
Súly és súlytalanság.
A testek stabil, relatív egyensúlyi helyzete nem más, mint az ő súlyos állapotuk. Ezt energia hozta létre és tartja fenn. Ahhoz, hogy a test elveszítse a stabil állapotát, erőhatásra van szükség. Majd ezt a labilissá vált állapotot igyekszik az energia, ismét stabil állapotba hozni ellenhatásként. Ameddig a test el nem nyeri újra a stabil állapotot, addig az energia mindig hatni fog rá akkor is, ha ez örökké tart. Így működik az Univerzum is, állandó jelleggel.
Nyugalom és mozgás.
A nyugalom, gyorsulási érték nélküli állapota a testeknek. Ezért az egyenes vonalú egyenletes mozgás, relatív nyugalomnak minősül, a viszonyítható sebességétől függetlenül. Alapvetően, ez jellemzi az Univerzumot. Ezért képes a nyugalom, harmóniát teremteni az Univerzumban, a labilis testek állandó mozgásának szervezett, és örök érvényű fenntartásával. Ez persze, csak relatív nyugalom. A testek abszolút nyugalmát, az ő abszolút súlytalan állapotuk biztosítja, vagy pedig, a súlyos állapotuk, amikor már stabil súlyponti helyzetbe kerültek, egy fix vonatkoztatási ponthoz rögzítve.
Szabadesés.
Minden test szabadesést hajt végre, ha nem nyert stabil felfüggesztést, vagy fix alátámasztást. Súlyos mivolta, a közegellenállás ellenében, a szabadesésben jut kifejezésre. Ez relatív súlytalan állapotot kölcsönöz a test számára. Mert a test felületén, az ellentétes irányú függőleges közegerők, folyamatosan változó tényezők. A szabadesés, a nehézségi erőnek köszönhető, ezt állítja a fizika tudománya. Tudományos szinten elsőként, Galileo Galilei foglalkozott a jelenséggel.
Szabademelkedés.
Minden könnyű test szabad emelkedést hajt végre, ha nem nyert lerögzítést vagy "fölétámasztást". Könnyű mivolta, a függőleges irányú közegellenállás ellenében, a szabad emelkedésben jut kifejezésre. Ez relatív súlytalan állapotot kölcsönöz a test számára. A szabad emelkedés ugyanis, könnyűségi gyorsulást eredményez. Így a szabad emelkedés, a könnyűségi hatásnak köszönhető, amit „felhajtóerőnek” ismertünk meg. Ez a jelenség, ellentétes a szabadeséssel, amit a „nehézségi erő” számlájára ír a tudomány.
Lehajtó - hatás.
A nehézségi erő, kizárólag a testek G-súlyában, vagy a testek g-nehézségi gyorsulásában realizálódik, mert a hatása, csak akkor viszonyítható. Felfüggesztés, vagy alátámasztás esetén, a súlyt juttatja érvényre, míg vonatkoztatási pont hiányában, szabadesés közben, a nehézségi gyorsulást eredményezi. Ezt állítja a fizika.
Felhajtó-hatás.
Ahogy a nehézségi erő, a Föld felé kényszeríti az anyagi testeket, úgy az ellentétes irányultságú függőleges tehetetlenségi mozgásformák által, felhajtó erő valósul meg. Ezt állítja a fizika.