Olyan két fogalom, amelynek értelmezése tisztázásra szorul. A fizikakönyvekben ugyanis, sok esetben, ugyanazt a jelenséget mindkét kifejezéssel magyarázzák egy síkon, néha bizony még egy mondaton belül is összekeveredve. Így, aki meg akarja érteni a fizika e két alapfogalmának mibenlétét a fizikakönyvekből, komolyan belezavarodik. Nézzünk néhány hivatalos fizikai megfogalmazást.
Nagyon sok elmélet szól már a sors alakulásának magyarázatáról, de bizony egyik sem egészen kielégítő számomra. A sorsunk megértését illetően ugyanis, alapvetően három féle lehetőség kínálkozik. Az első szerint, a sorsunk Isten által eleve elrendelt. Így benne alárendelt szerepünk van csupán. Bár nem értem akkor azt, hogy a felelősségünk miért sújt bennünket. A második verzió szerint, a sorsunkat éppen mi magunk irányítjuk úgy, hogy Istentől kapott szabad akaratunknak engedelmeskedve formáljuk az életünk menetét. Így a felelősség kiéleződik, hiszen Istennel szemben tartozunk elszámolással. Isten azonban, az emberekben is ott lakozik a lelkük által, ezért a társadalmunkkal szembeni felelősségünk is Istennel szembeni kötelezettségünk.
A lélek ismerete és teljes elfogadása nélkül, nem létezik lelkiismeret. Így a valóságos lelkiismeret Istenismeretet, és Istenelfogadást jelent, mert létező és élő megnyilvánulásként a lelket, Isten kis "sejtjét" nyilvánítjuk meg akkor is, ha esetleg ezt a tényt nem is fogadjuk még el tudatosan. A lelkiismeret segítségével eljutunk, az Istenismereten át, a valóságos önismerethez, ami reális önrendelkezési jogot kölcsönöz számunkra.
Az evolúció fogalma már az ókorban, Arisztotelész életműveiben is fellelhető. Arisztotelész után még nagyon sok gondolkodót foglalkoztatott ez a felfogás, a tudomány történelmi időszakai során. Többek között Erasmus Darwint is nagyon érdekelte, aki evolucionista szabad gondolkodóként élt és alkotott. Olyan orvos, botanikus és természettudós ember volt, aki a költészetével is érdekessé vált. Zoonomia - című könyvében, felelevenítette a fajok egy közös őstől lehetséges származtatását. Unokája, Charles Darwin folytatta, a nagyapja diktálta természettudományos irányvonalat. A fajok eredete – című könyvében tökéletesnek látszó egységbe foglalta a koráig felhalmozódott biológiai ismereteket. Így mintegy 150 éve, megerősödött és elfogadottá vált, a tudományos irodalom számára, az evolúció elmélete.
A mi keresztény világunkban az a felfogás él, miszerint bűnben fogantattunk, bűnben élünk és a bűneink miatt halunk meg. A bűn tehát végigkíséri az életünket, és mint egy kullancstól, nem tudunk tőle megszabadulni. Számomra ez a felfogás mindig is érthetetlen volt, hiszen, ha a gyermek Isten ajándéka, akkor hogyan lehet a bűn elemi hordozója, akaratlanul is? Ráadásul, ha a felnőtt keresztény embert Jézus, a Megváltó, megváltotta már a bűn terheitől, akkor a bűn miért terheli mégis a hívőt? És, ha Isten az abszolút szeretet, a tökéletes megbocsátás, hogy lehetünk előtte bűnösök? Ezek az ellentmondások mindenképpen az idealista elméletek félreértéseiből adódhatnak csak.
Felelősség: „kötelezettség erkölcsiség-tásadalmilag helyes vagy jogszabályokban előírt magatartás tanúsítására, illetve elmulasztása esetén a következmények vállalására, ami büntetőjogi, polgári jogi vagy fegyelmi eljárást is maga után vonhat.”
Teljesen mindegy tehát, hogy egy aktuális társadalomban, a kialakult erkölcs, vagy az éppen benne hatályos jogszabályok kötelezik-e az egyént. Az is teljesen mindegy, hogy az egyén, mi módon került oda, egyszóval eleve ott él, vagy csak turistaként kötelezett éppen. Viselkedni mindig az adott társadalom elvárásai, és előírásai szerint kell.
Álom: „Az alvás felszínes időszakaiban jelentkező, főképp képszerű tudattartalmak, melyeknek vallásos babonás jelentőséget tulajdonítottak.”
Álmok: „a tudatalattiból - amely a tudat kikapcsolása után, alvás közben uralkodik - származnak.
Az ellentétes értelmű lexikonok, természetesen ellentétes értelmű maghatározásokra jutottak, az álmokat illetően. Hol az igazság? Az alvás és az álom mibenlétét még ma is kutatja a természettudomány. Eredményeik csak részlegesek lehetnek, mert a csak objektív megismerésre szorítkozó tudomány nem igen tud mit kezdeni a létezés szubjektív elemeivel, amit például az alvás eredménye jelent, az álom.
Lexikális jelentése szerint:
„egocentrizmus: világ és életszemlélet, mely minden kérdést az „én” szemszögéből ítél meg.”
„egoizmus: az önző egyéni érdeket előtérbe helyező álláspont.”
Kislexikon
Ego: „az én reprezentációja, a tudatnak a saját személyre vonatkozó része.”
Egocentrikus: „énközpontú”
Egoizmus: „önzés, önzőség”
Egománia: „beteges önimádat”
Egopátia: „megerősített önértékelés”
Egosystole: „az éntudat csökkenése, a saját személyiség alulértékelése. Főleg depresszióban jelentkezik.”
Pszichológiai kislexikon
Alapvetően három részre osztható az anyagcserénkre szorítkozó gondolatsor. Szilárd, folyékony és gáznemű anyagcseréről beszélhetünk, így tartja a tudomány. Bármelyik típusú anyagcsere folyamatunk torzulása egészségtelen, ezért szükségtelen betegségek előidézője lehet. Az élelmiszereink ehető étellé alakítását nagyon sokféle szakácskönyv megírta már. Annyi a reform szakácskönyv ez idáig, amelyek a legideálisabb ételeket ajánlják fel számunkra, hogy már csak az olyan ember veszi észre a különbséget közöttük, aki gyűjti őket. Ennek ellenére én megkísérlek leírni egy új, a táplálkozásunkra vonatkozó gondolatot, amely szerintem, a legideálisabb energiahasznosítási lehetőség a szervezetünk számára.
"A paradoxonok: „olyan formális logikai ellentmondások, amelyek halmazelméletekben és a formális logikában keletkeznek, az ítéletalkotás egyes logikai szabályainak megtartása mellett. A modern tudományokban a századforduló táján a halmazelmélet egyes területein fedezték fel a paradoxonokat.” „ A paradoxonok olyankor adódnak, amikor két egymást kizáró (egymásnak logikailag ellentmondó) ítélet egyaránt érvényes. Paradoxonok felmerülhetnek, mind a tudományos elméletekben, mind a köznapi gondolkodásban (ilyen például az összes halmazok halmazával kapcsolatos Russel féle paradoxon” „nem adható általános módszer az összes paradoxon kiküszöbölésére.”
Azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva, éhségsztrájkot kívánnak folytatni, a sztrájktörvény értelmében, kötelesek ezt a szándékukat a rendőrségen, jóval előtte bejelenteni. Az olyan éhségsztrájk pedig, amit jóval előtte nem jeleztek hivatalosan a rendfenntartó hatóságnál, büntetendő cselekménynek minősül, még akkor is, ha az csupán néhány órás, úgymond figyelmeztető jellegű. A társadalmunk hatályos törvénye tehát bűnelkövetésként kezeli, és a bűnös ismeretében, automatikusan jár el a büntető szankcióival.
A legellentmondásosabb anyag a világunkban. Szégyentelenül ellentmond a fizika legelemibb alaptörvényeinek. Ennek pedig, az lehet az oka, hogy extrém tulajdonságokkal rendelkezik. Éppen ezeknek a tudományos ellentmondásainak és szélsőséges tulajdonságainak köszönhetően lett élet a Földön. A tudomány előtt ma is rejtély a víz szélsőséges hozzáállása saját megismerésének a folyamataihoz. Így ez esetben a tudomány kénytelen a vízhez igazodni.
Úgy is mondhatjuk, hogy a víz a legjobban ezoterikus anyag, mert a viselkedése, még mindig rejtély a tudományos élet előtt.
A tengeri árapályok jelenségére Newton adott tudományos magyarázatot. Állítása szerint, a Hold vonzó ereje hat a Föld vízburkára. Közben kiderült, hogy a szilárd és a légburokra is hat, így a Föld felszíne mintegy lélegzik, naponta kétszer néhány tucat centimétert emelkedik, majd süllyed. Akár apály, akár dagály jelenségről beszélünk azonban, azok a Földünkön, a Holddal ellentétes oldalon is, mindig egyszerre jelentkeznek. Vagyis, amikor apály van éppen, a Hold felöli oldalon, pontosan akkor van apály a Föld másik oldalán, a Holddal ellentétes oldalon is. És amikor dagály van éppen az egyik oldalon, ugyanakkor van dagály a Föld másik, a Holddal éppen ellentétes oldalán is. Vagyis szerintem, nem tömegvonzási okokra vezethető vissza a jelenség. Mivel azonban a tömeg és közeg között csupán relatív különbség van, így a tömegvonzás „jelensége” nem létezik, sem a bolygónkon, sem pedig, a bolygók és égitestek között. Milyen más magyarázat lehet tehát az árapályjelenségekre?
A gyakorlati tájékozódás igénye szükségessé tette azt, hogy a meghatározott égtájakhoz igazodva közlekedjünk, és a szerint haladjunk az utazásaink során. Minden térkép vagy épületterv az égtájak értelmezése alapján van lerajzolva, amely négy alapégtájat és szintén négy mellékégtájat tartalmazva segít a reális eligazodásban. Az égtájakat a Nap látszólagos mozgása alapján Kelet és Nyugat névvel illették, valamint a Föld forgástengelyével azonos irányúnak mondható északi és déli mágneses pólusok neveivel azonosították. Így ábrázoláskor Észak mindig a térkép felső részén van, Dél az alsó részén található, Kelet jobbra található, míg Nyugat ballra helyezkedik el. Ettől azonban, még nyugodtan eltévedhetnénk a Földön való gyakorlati közlekedéseink során, hiszen a Föld állandó mozgásban van.
És ismét van egy szó, amelynek a teljes értelmét homály fedi. Ezoterikus szövegek mondataiban sokszor olvasni, vagy hallani, miközben az értelmét a lexikális irodalom nem kristályosította még ki teljesen. Köznyelvi értelme ma, a spiritiszta szeánszok alkalmaival történő szellemidézésekhez kötődik, amelyeket a XVII. század végétől a XIX. század elejéig folytattak nagy számban. A hipnózis felfedezése (1775. Mesmer) tette a szeánszokat népszerűvé, ahol műkedvelő hipnotizőrök kápráztatták el a nagyérdemű közönséget. Majd zártabb körű rendezvényeiken, amelyekre csak a módosabb közönség járhatott, mélyebb értelmű spiritiszta szeánszok alakultak ki.
Már régen megdőlt az anyagmegmaradás tétele. Helyette az energia és a tömeg azonossága lépett, a kvantumelmélet alapján. Sajnos ez is hamis állítás, mert az energia és a tömeg nem azonos tényezők, kizárólag csak arányosak lehetnek egymással. Erre utal a tehetetlenség fogalma, amit az anyagi testek viszonylatában például, a tömeg tulajdonság képvisel, mert a testek tömegértékükkel, éppen a hatásokkal szemben mutatnak tehetetlenséget.
Lexikális magyarázatok alapján, a demokrácia olyan államigazgatási rendszer, amely által a hatalom gyakorlásában a nép többsége részt vehet, nemre, fajra és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A demokráciában a népképviselet a lehetséges legitimáció egyetlen alapja. A nemzetet érintő politikai és gazdasági kérdéseket, a nép közvetlenül népszavazás útján, vagy közvetve, szabadon választott képviselőik közvetítése által, képviselői szavazás alapján határozzák el.
A világörökség intézménye 1972. november. 16.-án alakult meg, az UNESCÓ kezdeményezésével, amely a földünkön fellelhető természeti és kulturális értékek nemzetközi szintű megóvását célozza meg. Ez a nemzetközi megállapodás olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális kezességvállalást tesz lehetővé a világörökség részének nyilvánított értékek megóvása és karbantartása érdekében. Így 1978.- óta, folyamatosan veszik fel a védendő értékek listájára azokat a helyszíneket, amelyek egy-egy nemzet természeti vagy kulturális kincseként, a világörökség részének lett nyilvánítva. Ehhez a nemzetközi egyezményhez ma már 184 tagállam csatlakozott.
Az erő fogalma a fizikában:
„A test és környezete közötti kölcsönhatás eredménye sebességváltozás is lehet. Szubjektív előérzetünkre támaszkodva mondhatjuk, hogy ahhoz, hogy ugyanazon a testen rövidebb idő alatt érjünk el ugyanolyan sebességváltozást, nagyobb erő szükséges. Ezért a kölcsönhatás erősségét nem a sebességváltozás, hanem annak a változási sebessége, a gyorsulás alapján ítéljük meg. Kísérleteket végezve azt találjuk, hogy ugyanazt a testet különböző környezetek, illetve különböző testeket ugyanazon környezetek különbözőképpen gyorsítanak. E hatás mérésére vezetjük be az erőt, mint fizikai mennyiséget.”
A termodinamika első főtétele értelmében az energia mindig megmaradó abszolút tényező, amit sem megsemmisíteni, sem pedig megteremteni nem lehet. Egyszerűen csak van és áramlása során, munkát végez. E munka folyamán hő-fejlődés történik az anyagi világban, ami a termodinamikai vizsgálódások alapját képezi. A fejlődött hő, minden spontán esetben, a melegebb testről terjed a hidegebb testre addig, amíg azok hőegyensúlyba nem kerülnek.
Ma már magszokott fogalom az energia, olyan természetesen beszélünk róla, hogy még a kisgyermekek is csak mosolyognak azon, ha valaki meg meri kérdezni azt, hogy ”Mi az energia?”. Attól azonban, hogy lekezeljük a témát, még nem derül ki az, hogy miről is beszélünk igazából. Ma a fizika azt állítja, hogy munkavégző képesség az energia, de ennek ellenére mégis a munkával azonosítja, hiszen azonos a mértékegységük. Márpedig a munkavégző képesség nem lehet azonos a munkával, mert ez így abszurd dolog. Mintha azt állítanám, hogy az étkezés azonos az étvágy tényével. Ezt egy jóllakott ember összetévesztheti, de egy éhező sohasem.
Ahhoz, hogy ezzel a témával foglalkozhassunk, az kell, hogy előbb megtudjuk azt, hogy mi is az a hatás, ami ellen szintén hatás lép fel, mint ellenhatás. A kétféle hatás ugyanis nem lehet ugyanaz a hatás, mert például egy erővel szemben fellépő ugyanolyan mérvű ellenerő, eleve hatástalanítja az aktuális alaperő hatását.
Az Univerzumban megnyilvánult égitestek, a harmonikus keringésükkel, örök nyugalmat találtak a gyorsulás nélküli állandó mozgásban. Ezért a keringőmozgásukban a mozgás és a nyugalom ténye relatív. Úgy is kifejezhetjük, hogy valamely hatás állandó befolyása alatt álló stabil létezési állapotban vannak. Ezt a stabilnak észlelhető létezési állapotot az energia tartja fenn, mint az Univerzum abszolút hatása. Minden állapotváltozás pedig, amely ennek a gyorsulás nélküli nyugalmas létezési állapotnak a megváltoztatására irányul, az energia, mint az Univerzum abszolút és szubjektív hatása ellen jut érvényre.