Futótűz

Mozdulatlan mozgató.

Arisztotelész már az ókorban megállapította, hogy kell lennie a világegyetemben egy intelligens „mozdulatlan mozgatónak”, aki az anyagi világ eseményeit tudatosan rendezgeti. Egy mozdulatlan princípiumnak. Mivel a fizika, az anyagi természet dolgait és jelenségeit kutatja, ezért a metafizika, olyan filozófiai nézeteket képvisel, amelyek azt próbálják értelmezni, hogy mi van a természet mögött. Mi van a természet után. A természeten túl. Mi irányítja a természetet. Mivel az, nem lehet az anyagi minőségű természet része, ezért csak filozófiai gondolkodással érthető meg. Hiszen, bizonyítani nem lehet egyszerű fizikai mérésekkel. Így lett Isten fogalma, olyan metafizikai Létezés, amely az intelligens mozdulatlan mozgatót valósítja meg, a filozófia elméleti szintjén. Ezért lettek, a teológiai, spirituális és ezoterikus tanítások, egytől-egyig metafizikus jellegűek.

Ima és képzelet.

A verbális módon kifejezett élő szavaink, olyan fogalmakat tartalmaznak, amelyeknek eleve sajátságos lelki telítettsége van. Mert alapvetően kétféle hangzóval tudjuk kifejezni azokat. A kizárólag lelki eredetű dinamikus erejű magánhangzóinkkal, és a szellemi szintű informatív értékeket képviselő, értelmes mássalhangzóinkkal. Így a verbális módon, szavakkal kifejezett fogalmainknak már, sajátságos lelki telítettsége van. Ami a fogalom verbális, szóbeli kifejezése során nyer dinamikus jellegű, lelki erővel jellemezhető telítettséget.

Holt a hit.

„Mert amiképpen holt a test lélek nélkül, aképpen holt a hit is cselekedetek nélkül.”

                                                        Jakab-2/26.

Tulajdonképpen arról van szó, hogy a mindennapi cselekedeteink, hűségesen visszatükrözik a hitünket. Mert, az értelmes ember, csak olyan cselekedeteket hajt végre, amelyekben valóban hisz is. Másképpen fogalmazva, a hit olyan cselekedetvezérlő szellemi gondolat, amelyikhez a lelki érzéseinket is hozzáadtuk az eménkben. Éppen a cselekvés megvalósulása érdekében.

Megtervezett jövő.

A spontán reflextevékenységeink, mindig a jelenben zajlanak. Olyan hirtelen, hogy a legtöbb esetben, nincs is időnk szellemi szinten átgondolni azokat. Ennél fogva, az ilyen reflex-szerűen végrehajtott cselekedeteink, a lelki jelenlétünket igazolja. Amikor az ember jókor van jó helyen, és ösztönösen a jót teszi. Éppen azért, hogy valamilyen balesetet, problémát vagy katasztrófát elkerüljön. Úgy is mondhatjuk, hogy az ilyen reflex által végrehajtott spontán cselekedeteink, a lelkünk aktivitását igazolja.

Fénysebesség felett.

A tudomány mai állása szerint, a fény olyan „elektromágneses” hullám, ami a látható fény hullámhosszának a spektrumába esik. Valójában azonban, az „elektromágneses” hullámot, elektromos és mágneses összetevőire lehet bontani. Ezt azért érdemes megtenni, mert a mi objektív anyagi világunkban, mindig a mágneses hullám kerül induktív viszonyba az elektronok elektrosztatikus erőtereivel, és elektromos hullámot alakít ki bennük. Ennél fogva, csak a bioszféránk anyagi közegében lehet induktív módon közösített „elektromágneses” hullámról beszélni. Mert a mi objektívként megismert anyagi világunk, elektromos és mágneses egy időben.

Térhatás.

A szemeink úgy alakultak ki, hogy azok, egymástól megfelelő távolságban helyezkedjenek el. Ez biztosítja számunkra azt, hogy a távoli tájat, mint egy kétdimenziós képet szemlélhetjük, de a közeli kézzel fogható tárgyakat, már térhatású jelleggel értékelhetjük. Mert az egymástól megfelelő távolságra lévő szemeink, más és más pozíciót látnak a közeli objektumokból. Amely vizuális információkat az elménk összegezi. Így, minél közelebbről szemlélünk egy apró tárgyat, annál térhatásúbb képet alkot róla az elménk.

Vízprogramozás.

Keletkezése alapján, a víz égéstermék. Mégpedig a hidrogén égése során keletkező olyan égéstermék, ami az oxigénnel egyesülve válik kristály tiszta vízzé. Így két hidrogénatom és egy oxigénatom egyesüléséből, fúziójából keletkezik a víz. Ez a fúzió megy végbe szerintem, a sejtjeinkben is. Ahol a sejtjeink, a váráramon keresztül megkapják a biológiai szintű kristályosodási folyamataikhoz szükséges tápanyagot, ami hidrogénben és oxigénben gazdag. Majd a hidrogént elégetik a sejtjeinken belül vízzé. Így jutnak az élethez szükséges energiához. Az így keletkezett vegytiszta vizet pedig, arra használják, mint tökéletes oldószert, hogy a sejtekben keletkezett szerves alapú hulladékot feloldja és kiürítse a sejtjeinkből.

Biológiai kristályosodás.

A wikipédia ismeretei alapján, az anyagtudományok közül, a kémiában és az ásványtanban, olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek kristályoknak, amelyekben az atomok, a molekulák vagy az ionok, szabályos elrendeződésben, a tér mindhárom irányában ismétlődő mintázat szerint helyezkednek el. Így a kristályszerkezetet alkotó térrácsot, háromdimenziós elemi cellák építik fel. A kristály szó, az ókori görögöktől ered, és bármilyen megfagyott vagy megdermedt dologra vonatkoztatták, így például, a jégre is. 

Csillag születik.

A közeg fogalma a fizikában, bármilyen fizikai hatás hordozója, illetve az, az anyagi környezet, amelyben valamilyen folyamat végbe mehet. Vagyis a közeg, közel azonos méretű résztömegek egységesnek mondható halmaza. Az objektív anyagi világunkban a stabilnak mondható közegek, anyagi testeket formálnak. Amely objektív részközegek, az anyagi testek egységesnek mondható tömegét alkotják. Stabilizálva azok térfogatát. De így, vannak tiszta és vegyes közegek is.

Hittel kifejezett hit.

Az emberi elménk természetes alapfeladata az, hogy a szellemi gondolataink informatív értékeivel fejezzük ki értelmes módon, a lelki érzéseinket. Így az emberek szellemi szintű egyedfejlődése során, mindenkinek folyamatosan változik a hite. Hiszen, teljesen lenullázott szellemi képességekkel születünk. Így a tanulás lehetőségével, folyamatosan változnak a relatív, szellemi szintű ismereteink. A születésünk pillanatától folyamatosan gyarapodva, a halálunk pillanatáig, a felejtés lehetőségével. De a folyamatosan változó relatív szellemi adottságaink, mégis alkalmasak arra, hogy a lelki érzéseinket kifejezzük általuk.

Uraságok.

A népjólét megvalósítására törekvő demokráciának, olyan Alkotmányos jogrenden kell nyugodnia, amely minden állampolgár számára képes garantálni, az alapvető emberi szabadságjogokat. Amelyben az emberi méltóság megtapasztalható. Így a demokratikus jogi rendszer Alkotmánya, csak népszavazás által módosítható. Amely változásokban, mindig a nép érdeke juthat csak érvényre, és abban, a nép akarata érvényesül. A népjólét felé irányulva. Politikai szinten megváltoztatni, módosítgatni vagy megszüntetni nem lehet. Mert minden politikai döntés alapját, éppen az alapvető Alkotmányos jogrend biztosítja. Mégpedig, a népjólét kialakítása érdekében.

Jó és rossz.

Egy régi indián legenda szerint, az öreg indián meséli a kis indián gyereknek, hogy minden ember elméjében, két farkas lakozik. Egy jó farkas, amelyik olyan, mint egy jámbor kutya, aki mindig a gazdáját szolgálja. Folyamatosan örömöt okozva számára. Valamint, egy vad farkas, amelyik teljesen kezelhetetlen és még a gazdáját sem kíméli. A kis indián gyermek első természetes kérdése az volt, hogy akkor, végül is, „melyik lehet az erősebb farkas”? Mire az öreg indián bölcsen azt válaszolta neki, hogy az, amelyiket éppen táplálod, amelyiket élteted a szellemi gondolataiddal.

Vesztesek.

Alapvetően, senki sem születik vesztesnek. Mégis, az embereknek több, mint a fele, vesztesnek érzi magát. Mert a társadalmi beilleszkedés területén, olyan helyeket töltenek be, amelyekkel nem találják meg igazán a számításaikat. Mert gazdasági szinten, a szegényebb népréteghez tartozónak érzik magukat. Akik, alapvetően ki vannak szolgáltatva, ki vannak használva, el vannak nyomva a saját társadalmukon belül. Ezért, teljesen sikerteleneknek és veszteseknek érzik magukat.

Nevetve képzelődj.

Egy régebbi írásomban lejegyeztem már, hogy a „nevetés a stressz oldószere”. Így a humor egyetlen reális célja az, hogy ellazítsa az izmainkat és formálja a memóriánk tudati tartalmait. Mert, amikor a humorban rejlő iróniákat megértjük, akkor az elménk megvilágosodik az adott témában. Mivel, szellemi szinten világossá válik számunkra, hogy amin nevettünk, az mekkora butaság. Így a nevetés gyakorlatilag, kitörli az elménkből azt, amin nevettünk, hogy helyébe, egy sokkal megfelelőbb ismeret emléke kerüljön.

Lineáris sokszögek.

A sokszögek, meghatározott oldallakkal zárt síkidomok. Amelyek, az oldalaiknak megfelelő szögeket is tartalmaznak. Ezeket az oldalakat szakaszoknak nevezzük, és azok közvetlen találkozási pontjait olyan csúcsoknak, amelyek valamilyen szöget zárnak be. Ilyen legalapvetőbb sokszögek, a háromszögek is. Amelyek esetében, a három önálló szöghöz, három oldal is tartozik. Amelyek határolják a háromszöget, mint síkidomot. Vagy például, a négyszögek különböző fajtái. De a háromszögektől és a négyszögektől eltérően, a geometriában poligonoknak hívják azokat a síkidomokat, amelyeknek véges számú, sok egymáshoz csatlakozó egyenes szakasz határolja a területét. A sokszöget határoló szakaszok összessége adja a sokszög kerületét. Amikor pedig, a kétdimenziós sokszögek háromdimenziós kiterjedésű alakot öltenek, akkor már politópoknak hívják őket.

Hatástranszformáció.

Szerintem, az abszolút Létezés, alapvetően kétféle valóságon nyugszik az Univerzumban. Az oszthatatlan alaptömegek által felépült mágneses alaphalmaz szubjektív valóságán, és a benne és belőle megnyilvánult, összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok által biztosított, objektív valóságon. Ami az objektívnek megismert valóságban, elektromos és mágneses egy időben. Közöttük pedig, a folyamatos indukció eseménye tart fenn fizikai viszonyt. Mert az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok atomos szerkezetű struktúráit is, a mágneses alaphalmaz tölti ki belül. Mozgási, létezési teret biztosítva ez által, az objektív valóság legapróbb alkotóelemei számára is. De, ha felfelé haladva, elhagyjuk a légterünk peremét, és a bolygó és csillagközi űrbe kerülünk, ahol már nincsen elektromos anyagi minőség, akkor az Univerzum tiszta mágneses alaphalmazába hatolunk.

Isten éltessen.

Hívő és hitetlen, így üdvözli a másik embert akkor, amikor annak névnapja vagy születésnapja van. Mert a mi ősi magyar nyelvünk, tökéletesen megőrizte ezt a csodálatos áldást. Ami éppen arra utal, hogy a lélek által Isten élteti az embert akkor is, ha nem tud róla. Ezzel az áldással pedig, legalább a névnap és a születésnap alkalmával, emlékeztetjük egymást erre az egyszerű tényre.

Szeretetforrás.

Minden általunk megtapasztalható dolog és jelenség, valahonnan származtatható. Így a szeretet is. Ezért, az általunk megismert relatív szeretetnek is van valamilyen, számunkra ismeretlen forrása, eredete. Ahol még abszolút értékű a Szeretet. Olyan ez, mint a forrás és a belőle eredeztethető patak vizének a viszonya. Ahol a víz tisztasága attól függ, hogy milyen közel vagyunk a forrásához. Vagy másképpen fogalmazva, minél távolabb vagyunk a zárt rendszerű forrástól, annál szennyezettebb vizet ihatunk csak a patakjából. Mert annál több szennyeződés képes belehullani, a forrás által táplált patak nyílt vizébe.

Absztrahálás.

Az absztrahálás, az emberi elmének egy olyan alapvető funkciója, amelynek segítségével, képesek vagyunk mentális módon elvonatkoztatni egy abszolútként értelmezhető dolog vagy jelenség relatív konkrétumai, részletei felé. Illetve fordítva, amikor egy-egy konkrét módon értelmezhető relatív dolgot vagy jelenséget, abban a tejes, abszolút közegben vagyunk képesek érzékelni, amelyben az, természetes módon jelenik meg.

Vektoriális alapok.

Matematikai meghatározás szerint, a vektorokat a tér irányított szakaszainak nevezik. A fizikában ezzel szemben, minden olyan mennyiséget, amelynek a nagysága mellett terjedési iránya is van, vektormennyiségeknek értelmeznek. Ilyenek például, az erő, az elmozdulás, a sebesség, vagy a gyorsulás. Amely anyagi testeknek az elmozdulása, mindig a térben valósul meg.

Kollektív felelősség.  

Az egyéni felelősség kérdése adott. Aki bármilyen kárt okoz másoknak, az valamilyen mértékű kártérítésre kényszerül. A hatályos törvények értelmében. Mert, az alapvető emberi szabadságjogok minden embert megilletnek. Ilyen értelemben véve azokat is, akik valamilyen erkölcsi vagy anyagi kárt szenvednek, mások felelőtlen viselkedése miatt. Így a kártérítésre kötelezett személy, kénytelen kártalanítani, az általa felelőtlen módon kezelt embertársait. De felelősséggel tartozunk azokért az élőlényekért is, amelyekkel szemben valamilyen hibás módon viszonyulunk. Így az állatokkal és a növényekkel szemben is. Erre utalnak az állat és növényvédelmi tőrvényeink.

Istenhit.

Mivel az ember elméje, sohasem találkozik közvetlen módon az objektív anyagi valósággal, ezért hinnie kell az erősen korlátozott képességű, öt érzékszerve által szerzett, mentális szintű információkban. Vagyis az elménk, az ötféle érzékszervünk által, közvetett módon szerez tudomást, az anyagi valóság dolgairól és eseményeiről. Ezért, bíznunk kell, hinnünk kell az ilyen módon szerzett információk helyességében. Pontosan így működik, az átlagemberek elméje és a tudományos szakemberek elméje is. Kivétel nélkül. Ennél fogva, az értelmes emberi mentalitás alapja, maga a hit. Ha tetszik ez valakinek, ha nem.

Közúti vadvédelem.

A jelenleg hatályos törvények értelmében, ha a közút mellett ki van téve az „állatok” elnevezésű vadveszélyre figyelmeztető jelzőtábla, akkor valamilyen erdei állattal való konfrontáció esetében, szinte mindig a jármű vezetője a hibás. Ennek a táblának a hatályát általában, valamilyen távolsággal határozzák meg, vagy a következő útkereszteződés oldja fel. Miközben valamilyen szintű, szükségszerű sebességkorlátozás is életbe lép. A közútra tévedő erdei vadak védelme érdekében.

Isteni akarat.

Ezen a téren, jócskán el vagyunk tévedve. Mert senki előtt sem tiszta teljesen az, hogy mi is lehet az Isten akarata. Hogyan is lehetnénk vele tisztában, ha még Isten létjogosultságát is vitatja az emberiség. Pedig, a hívő emberek, naponta elimádkozzák a keresztény vezérimájukban azt, hogy „Legyen meg a Te akaratod”. Vagyis röviden, egyszerűen Istenre bízzák a megtapasztalható sorsuk alakulását. Az Isteni gondviselésre számítanak. Pedig ez, nem így működik.

Szubsztancia.

Ez egy filozófiai fogalom, ami a minden létező anyagi megnyilvánulásnak, a minőségi szintű esszenciális lényegére utal. Arra a szubjektívnek nevezhető örök változatlanságra, amelyben az objektív anyagi minőségek megnyilvánultak és amelyben, az örök változási képességük megvalósult. Ami az állandó anyagi változások során is, mindig stabil alap marad a világmindenségben. Amelynek eredendő okát és alapját, kizárólag önmagában kell keresni.